„ GYÓGYÍT-LAK ”

Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő komplex lakhatási és képzési program Kecskeméten

Azonosítószám: TÁMOP-5.3.3-11/2-2011-0007

Programvezető: Rigóné Kiss Éva

A pályázati program célja 25 hajléktalan személy lakhatásának biztosítása, hosszabb távon olyan támogató tevékenységekkel, mint
• megtanulható képzéssel gyógynövénygyűjtő és termesztő szakmát szerezni,
• pénzügyi és életviteli tanácsadással önálló életvitel kialakítása.
Távolabbi cél az, hogy a programba bevont személyek hosszabb távon is képesek legyenek az önálló életre, lakás fenntartására és a munka megtartására, azaz képessé váljanak arra, hogy a megszerzett tudást a társadalom javára fordítsák.

Projektmegvalósító
Kecskeméten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Kecskeméti Csoportja működtetésében nyílt meg a Komplex Hajléktalanellátó és Rehabilitációs Központ a hajléktalanok részére. Maga az intézmény, amely a működési engedélyt 2011 áprilisában szerezte meg, 1350 m2 –en biztosítja az említett szociális ellátásokat.
A 7000 m2 alapterületű telken elhelyezkedő épületben teljes körűen biztosított a folyamatos fűtés,- és melegvíz-szolgáltatás, a mozgáskorlátozottak számára az akadálymentes közlekedés. A bentlakásos ellátásokban 2-4 ágyas szobák, a társas kapcsolatok fenntartására 5 közösségi helyiség nyújt lehetőséget. Az intézmény összesen 31 lakószobával rendelkezik, valamint 19 tisztálkodásra szolgáló helyiséggel. Külön szobák, és tisztálkodásra szolgáló helységek kerültek kialakításra a mozgásukban korlátozott személyek számára.

Célcsoport
A projektbe bevonni kívánt célcsoport 25 főből áll. Az elsődleges célcsoporton belül 13 fő tartósan utcán élő, a másodlagos célcsoport azok, akik tartós hajléktalanságban élnek.

Célcsoport helyzete
Kecskeméten és térségében 400-500 főre becsülik a hajléktalan létben élők számát, de a hajléktalanság veszélyzónájában élők száma ennek többszöröse lehet (munkahelyüket elvesztő családok, köztartozás miatt kilakoltatás előtt állók, lakáshitelük miatt lakhatásukat elvesztők, állami gondozásból kikerülők, ill. szerhasználó munkanélküli fiatalok).
A hajléktalanná válás indítéka lehet családi konfliktus, kitagadottság, szegénységből fakadó kényszer, banki jelzálogalapú hitelek kapcsán kilakoltatások, munkanélküliség, betegség, rokkantság, lecsúszás, perifériára kerülés, stb.
A fent említett okok azonban önmagukban nem vezetnének a hajléktalansághoz. A kitaszítottság a strukturális háttér (munkanélküliség, szegénység, lakáshiány) mellett legtöbbször van valami személyes, egyedi körülmény, aminek következtében az egyén ilyen helyzetbe kerül.
A hajléktalan ember elszakad a társadalomtól, mert megszűnnek azok a kapcsolatai, melyek őt egy szűkebb közösséghez azelőtt kötötték. Minél hosszabb a hajléktalanként eltöltött idő, annál nehezebb a régi kapcsolatokat újra "felhasználni", új kapcsolatokat teremteni.
A projekt előtt megkérdezett kecskeméti hajléktalan emberek közel egynegyedének nincs barátja, aki támogatná, és a megkérdezettek kevesebb, mint fele tartott legalább heti gyakorisággal kapcsolatot egy baráttal. Az otthon biztonságának hiánya korlátozza a hajléktalan egyén hozzáférését a barátokhoz és családtagokhoz, és ez fordítva is igaz. A hagyományos kapcsolathálózat felbomlása után a hajléktalan közösségben kialakuló kapcsolathálózatok mind összetételükben, mind térbeli szerveződésükben eltérnek a lakhellyel rendelkező népesség kapcsolathálózataitól.
A hajléktalan ember mindezek ellenére tagja marad a társadalomnak, amely épp ezért köteles felelősséget vállalni ezekért az emberekért is.

Kecskeméten viszonylag jól kiépült a hajléktalanokat ellátó intézmények rendszere. Sokféle szolgáltatás megtalálható, melyek közül néhány bővült, több új alakult a Komplex Hajléktalanellátó és Rehabilitációs Központ létesítésével.

Az igények részletes felmérését követően tervezünk még egyéb tevékenységek bevezetését is újabb lehetőségeket kínálva az itt élő hajléktalanoknak - időszakos férőhelyek létesítése a téli időszakban, önálló lakhatás biztosítása albérletek, lakásbérlések formájában, újabb szálláshelyek létesítése, képzések, foglalkoztatási lehetőségek, munkaterápia, valamint fejlesztő-felkészítő foglalkozások. Későbbiekben szociális foglalkoztatás, illetve „speciális szükségletű” hajléktalanok számára átmeneti otthont szeretnénk létrehozni.

Munkaerő-piaci előzmények
A foglalkoztatók javarészt nem kívánnak hajléktalanokat alkalmazni, legfőképp nem hosszú távra. A leginkább fellelhető munkalehetőség a szezonális alkalmi munka, mely általában valamilyen mezőgazdasági tevékenységhez köthető. Itt napi bérjuttatás következtében maguk a hajléktalanok is szabadon érzik magukat, kismértékű a kötöttség, ezért szimpatikus is számukra. A tapasztalat gyakran az, ha a munkát adó tudomást szerez a jelentkező hajléktalan voltáról, gyakran nem fizetik ki a munkáját.
Hajléktalanokat ellátó intézményeken belül is biztosítanak olykor munkákat, mint például különféle közhasznú munkák (kertrendezés, szemétszedés, falevélseprés, takarítás), melyek azonban nem tekinthetőek megélhetést biztosító jövedelemforrásnak.

A projektbe bevonni kívánt elsődleges célcsoport körében gyakori az alkalmi munka elvállalása Kecskemét környékén. Vannak, akik évek óta visszajárnak ugyanahhoz a gazdához, aki szívesen is fogadja őket, de a fentebb említett negatív példa mégis előfordul. Ebből a csoportból 13 főt kívánunk bevonni, akiket gyógynövénygyűjtő és –termesztő képzésben részesítenénk. Vannak sikeres példák az országból a hajléktalanok foglalkoztatására, azonban kevesebb tartós eredménnyel. A kecskeméti térség adta lehetőség egyes gyógynövényfajok gyűjtése és termesztése, mely úgy gondoljuk reális jövedelemforrás lehet a jövőre nézve a hajléktalanok számára. Előzetes felmérésünk alapján a felvevőpiac még nem telített és maga a munkavégzés elsajátítható.

A célcsoporton belül 18 fő a „Betanított gyógynövénygyűjtő- és termesztő ” akkreditált képzésen vesz részt. A képzés tartalmának megválasztása alapul a csoport gyűjtögető életmódjára is, továbbá könnyebben elérhető munkaterep lehetőségét is jelenti. (mezgazdasági terület kis költségű elérése).
A 18 fő képzési támogatásban részesül az oktatás teljes ideje alatt (7 hónap).
A képzési támogatás motivációs tényező. A képzésben részt vevők számára étkezés biztosítása.
Megismerik és megtanulják a résztvevők az Észak-Bács-Kiskun megyében, és Dél-Pest megyében gyűjthető gyógynövényeket, valamint áttekintik az egyéb gyűjtőhelyeket is.
Megtanulják továbbá a gyógynövények alapanyagokra alkalmas részeit, a természetben begyakorolják ismereteiket, próbagyűjtéseket végeznek. Külön kitér a képzés a megfelelő szárítási módokra, valamint a gyűjtőhelyeken való leadás folyamataira is.
A gyógynövénygyűjtési elemekben megtanult és megszerzett képességek kiegészülnek általános kertészeti ismeretekkel, mely alapján egyes növénycsoportok termesztését is elsajátítják a résztvevők. E tudás birtokában képesek lesznek a megfelelő talaj-előkészítésre, vetésre-palántázásra, a növények ápolására és szakszerű betakarítására.
A tényleges termesztési gyakorlatot a képző szerv biztosítja, melyet kb. 1 ha nagyságú gyakorlókertben végeznek a hallgatók, ahol valamennyi munkafázis gyakorlására lesz lehetőség. Továbbá a Matkói úti telephelyen létrehozott gyógynövénytermesztő kertben, mintegy 300m2-en növénybemutató kertet alakítunk ki.

Távolabbi cél (jelen projekten kívül) a Matkói úti telephelyen egy gyógynövényeket szárító-gyűjtő és csomagoló hely létrehozása, ahol a szakember segítségével feldolgozott és elkészített gyógyteakeverékek, a hajléktalan intézményben lakó személyek számára jelentenének egészségvédő lehetőséget.