Évközi 11. vasárnap

2016. 06.12.

 Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Minden szentmisét felszólítással kezdünk, bűnbánatot tartunk, hogy méltóképpen ünnepeljünk! Az ember tud-e méltóképpen ünnepelni Istennel? Emberi ünnepléseinket is az egymással való kapcsolatunk gazdagítja, mélyíti, úgy az Istennel való ünneplésünket is a vele való kapcsolatunk határozza meg! Azért tartunk önvizsgálatot és bűnbánatot, mert ha nagyon őszinték vagyunk, akkor végtelenül eladósodtunk!

Eladósodtunk Isten felé és adóságunkat sohase tudjuk kiegyenlíteni, mert az ember kevés hozzá! Isten nagylelkű, az ő nagylelkűségén múlik minden!

Gondoljunk erre most is, amikor együtt ünnepeljük ezt a szentmisét, amit ma Péterért és Emeséért ajánlunk fel, ők olvassák fel az üzenetet. Látom, itt van Gellértke is, ma van az ötödik születésnapja. Isten éltessen, rá is gondolunk ebben a szentmisében! Azt szeretnénk, hogy mindig jól érezze magát ebben a világban, az emberek közösségében, jól érezze magát itt is, amikor ide jön! Tartsunk bűnbánatot!

Szentbeszéd

Sokat tépelődöm évtizedek óta, hogy miért van az emberekben annyi nyugtalanság, elégedetlenség, békétlenség? Lehet, hogy a válasz erre a mai evangélium!

Kedves Testvérek! Most az élet magyarázatát adó világosságként jelent meg számomra, hogy az emberek összes nyugtalansága onnan származik, hogy a bűneik terhe agyonnyomja őket!

Énekeltük is: Vedd le rólam Uram bűneim terhét!

Ez a sok nyugtalanság valószínűleg onnan is származik, hogy nem tudatosítjuk magunkban,
hogy a bűneinknek terhe van! Ha az embert ezt a terhet nem rakja le, ha az embernek ezt a terhét nem veszik el, akkor ez a teher megnyomorítja az embert!

Jézus azért jött, hogy megmentse, ami elveszett! Jézus örül az ember megtérésének!

A megtérés azt jelenti, hogy az ember beismeri rossz döntéseit, a bűneit. Ha az ember fölismeri, hogy Isten meg akarja menteni, akkor erre válaszol. Lehetetlen nem válaszolni, amikor valaki megajándékoz a bizalmával, szeretetével, bocsánatával! Ezért mondtam a szentmise bevezetőjében, hogy eladósodtunk! Nem tudjuk az adóságunkat kifizetni! Egyedül az Isten jósága menthet meg bennünket! Ha az ember ezt fölismeri, akkor az az ember hisz! A hittel ebből a szempontból kellene sokkal többet foglalkoznunk!

A hit annak az embernek a magatartása,  aki hálás az Istennek azért, hogy szereti, hálás az Istennek azért, hogy megmenti! Ezt követően Istennel összetartozik!

Ez a hit! A hívő ember az a valaki, aki Istennel valamilyenfajta közösségben él!

A világ, amelyben élünk először veszélyeztetett a pogány oldalról másodszor veszélyeztetett sajnos a hívők oldaláról

Pogány oldalról
A pogány oldalról veszélyeztetett a világunk, mert azt mondja, hogy nincs Isten! Ha nincs Isten, akkor nincs bűn! Ha nincs bűn, akkor nincs mit megbánni! Ennek az a következménye, hogy mindenki jónak tartja magát!

Gyakorlatilag ez a pogány világ szentenciája, ítélete: mindenki jó, közben kínlódunk, szenvedünk, gyötrődünk, félünk egymástól! Ilyen világban nem lehet élni!

Naponta panaszkodunk, hogy mi minden bánt bennünket, közben mindenki jónak tartja magát! Hazug, farizeusi világ! A farizeusi világ itt van a lelkünkben, a közösségeinkben, a világunkban, közben mindenki jó! Ha nincs Isten, akkor a jóság eltűnt a világból! Csak így lehet kibírni ezt az istentelen világot, hogy mindenki jó. Mindenki istennek tartja magát.

Hívők oldaláról
Kísértve vagyunk a kereszténység oldaláról is ebben a pogány világban. Kritizálnak is bennünket a pogányok, azt mondják, hogy mi mindig a bűneinkkel foglalkozunk.

Mi a tékozlás misztériumával vagyunk állandóan elfoglalva, ahelyett, hogy az üdvösség örömével foglalkoznánk többet!

Kicsi igazság van ebben. A magukat kereszténynek mondó emberek sokszor a lelkük terhével, a bűneikkel foglalkoznak, nem jutnak el odáig, hogy van bűnbocsánat! Ha van bűnbocsánat, akkor meg kell szülessen szívünkben az öröm! Valószínű, hogy mi keresztények sem hiszünk igazából a bűnbocsánatban! Csak jajongunk, rossznak tartjuk magunkat, bűnösnek tartjuk magunkat, - mi legalább itt tartunk! Mi nem gondoljuk magunkat mindenkinél jobbnak, a hitetlenek igen, ők mindenkinél jobbak. Mi azért azt mondjuk, hogy na mégsem!

Túl sokat foglalkozunk a botlásainkkal, a bűneinkkel!
Ahelyett, hogy engednénk, hogy Isten levegye rólunk bűneink terhét, és aztán az üdvösség örömével éljük a mindennapjainkat!

Nehogy illúzióink legyenek, hogy bűntelen vagyunk! Senki se bűntelen, senki se mondhatja azt, hogy róla nem kell levenni a bűneinek terhét! Ha az ember eljut lélekben idáig, akkor lerakja ezt a terhet és az emberben fölszabadul az öröm! Örömtelen kereszténység nem kereszténység! Keresztény világunknak ez az egyik nagy gyengesége! A világ csak a rossz misztériumáról beszél. A filozófia csak a gonoszság misztériumával foglalkozik, azt mondja a rosszra: mysterium iniquitatis A gonoszságnak van misztériuma, a jónak nincs. A jó az az embert elragadó öröm, hogy nem kell mással foglalkozni! Ha ezt a kérdést meg akarjuk oldani, elég lemaradásban vagyunk, mert a tékozlás misztériumával annyit foglalkozunk.

II. János Pál pápa a mi Árpád-házi Szent Erzsébetünket a tékozló jóságnak nevezte!

A rosszban tékozlók vagyunk általában. Micsoda különbség, amikor az ember a jóságban tékozló! Szokták mondani, hogy eltékozolta az életét. Ez a tékozlás misztériuma: magának élt.

Az tékozolja el az életét, aki magának él!  Árpád-házi Erzsébetre azt mondta II. János Pál pápa,
hogy ő a tékozlás szentje, aki másoknak élt! Gondolkodás nélkül adta oda az életét másoknak! Ez az!

Jézus adott jogot az asszonyoknak
A mai történetben nem Simon a főszereplő, nem az asszony a főszereplő, a főszereplő Jézus! Jézusra figyeljünk, hogyan viselkedik és mit mond. Egy dolgot ki kell hangsúlyoznom, mert még az evangélium is mindig az asszonyok rosszaságáról beszél. Hol van a férfiak rosszasága? Nincs? A férfiak mind jók? Hogy van ez? Ez se véletlen!

Jézus korában az asszonyoknak nem volt joga! Jézus volt az, aki az asszonyoknak jogot, egyenjogúságot adott! Ezt csak Jézus adta!

Néha elkeseredett vagyok, mert ezek az emancipált asszonyok még bántják is Jézust, az Egyházat, a kereszténységet, közben tőle kaptak egyenjogúságot! Ezek a pogány nők, ezek a celeb nők, meg, meg. Az asszonyoknak van min gondolkodni, mert az asszonyok mintha nem hinnék el a keresztény tanítást, hogy egyenrangúak. Jézus korában a nők nem voltak egyenrangúak. Jézus mindig az asszonyokat állította elénk, mint akik semmivel nem kevesebbek, mint a többiek. Az asszony nem érinthetett idegen férfit. Nem volt joga bizonyos körökben megjelenni. Az asszonyok még a zsidó hit gyakorlásában sem voltak egyenrangúak a férfiakkal. Az asszonyok nem olvashatták a Szentírást, a tekercseket.

Sok bűne bocsáttatott meg
A mai történetben ez az asszony teszi azt, amit tesz. Simon magában fel van háborodva, hogy ha Jézus próféta lenne, pedig ő sokat gondolt Jézusról, különben miért hívta meg. Hamis gondolatai voltak. Jézus nem véletlenül mondja: Simon, mondanék neked valamit. Azt se tetted, azt se tetted, azt se tetted, akkor miért hívtál meg? Azt illett volna tenni, nem kötelező, de illik. Az asszony meg teszi azt, amit tesz. A lényeg a tanulság, amit Jézus von le: sok bűne bocsátatott meg, – sajnos a magyar fordítás így mondja – mert nagyon szeretett! A görög Szentírásban a következőképpen van:

Ez az asszony azért jött Jézushoz, zokogott, könnyezett, törülgette a lábát, mert sok bűne megbocsáttatott előzőleg már!  Ez a válasz volt!
Ennek az asszonynak ez a cselekedete válasz volt arra, hogy Jézus nem nézte prostituáltnak, szóba állt vele, levette bűnei terhét. Jézus semmi mást nem akart tőle, csak levenni bűnei terhét. Jézus levette! Ez az asszony ettől kezdve ebben az örömben élt! Ezt az örömét akarta kifejezni! Jézus sok bűnét bocsátotta meg, ezért rendkívüli módon akarta kifejezni a háláját, a köszönetét, a Jézushoz tartozását!

Az evangélium örömhír
Erről az örömről kellene szólni a kereszténységnek! Mindannyian bűnösök vagyunk. Ha engedjük, hogy Jézus levegye a bűneink terhét, levegye rólunk Jézus az önmagunknak való életet, levegye Jézus rólunk az önzést, beképzeltek vagyunk, gőgösök vagyunk, magunknak élünk ahelyett, hogy egymásnak élnénk, egymásért élnénk! Ha engedjük, hogy Jézus megbocsásson nekünk, meggyógyítsa tékozlásainkat, akkor utána örömben kellene élni, ahogy ez az asszony kifejezte örömét!

Az evangélium azt jelenti, hogy örömhír! A keresztényeknek ebben az örömben kellene élni!
Próbáljuk meg!

Ehhez az kell, hogy ne legyünk beképzeltek, ne gondoljuk azt, hogy mi bűntelenek vagyunk, hanem igenis lássuk be, hogy eltékozoljuk az életünket, mert el vagyunk telve önmagunkkal! Azt hisszük, hogy minden rólunk szól! A pogány világ ezt még erősíti is bennünk: minden sikerülni fog, te leszel az első, te vagy a legnagyobb. Hazugság az egész világ. Higgyük el, ilyenek vagyunk és fogadjuk el, hogy ezt a lelki terhet leveheti rólunk az Isten!

Ezért fontos a hit!
Az egész világ problémája a hitetlenségből származik, mert akinek a bűnei terhét nem vették le, az pogány, az hitetlen! Aki ennek tudatában van, az hívő!

Nem jobb, mint a többi ember, de tudatában van annak, hogy hozzá jó az Isten! Mindent megpróbál, hogy ebből a kitüntető istenszeretetből éljen örömben!

Ha újra nem sikerül, akkor újra engedjen, hogy az Isten megszabadítsa önmagától! Újra éljen örömben! Egyszerű, csak őszintének kell lenni önmagunkhoz!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Isten azért engedi el a tartozásunkat, mert sohase tudnánk kiegyenlíteni! A példázatban azért engedte el az illető az adósságukat, mert sohase tudták volna visszafizetni. Érdemes ezen a titkon elgondolkodni. Reggel eszembe jutott édesanyám, akihez annyian jöttek kérni, ő mindig csak adott és tudta, hogy sohase adják vissza.

Ebben az imádságban gondoljunk arra, hogy adósságunk titok! Isten ezt a titkot fel tudja oldani!

Mi Atyánk…

---

Úrnapja - Krisztus testének és vérének ünneplése

2016.05.29.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! A hívő emberek minden vasárnap ünnepelnek! Elfoglalják helyüket az Úr asztala körül! Isten együtt akar lenni velünk, emberekkel, újra, meg újra ki akarja fejezni irántunk való szeretetét! Minden vasárnap az Úr napja, a mai sajátos vasárnap, mert külön neve is van:  Az Úrnapja!

A magyar ember nagyon okosan mondja: A kenyér az élet! Aki kenyeret ad, az életet ad! Jézus önmagát kenyérnek mondja! Aki elfogadja Jézust ebben a szent kenyérben, az életet nyer! Ennek ma különös aktualitása van itt Európában! A mai ünnepen gondolkodjuk el ezen:

Akarjuk-e az Életet, ezt a Szent Kenyeret? Akarjuk-e azt az Életet, amely az Isten szeretetéből támad!

Ezt a szentmisét ajánljuk fel a Katolikus Anyaszentegyházért és egészen sajátosan a mi magyar Egyházunkért!

Szentbeszéd

Ez az ünnep Krisztus szent testének és vérének ünnepe!

Kedves Testvérek! Jézus, amikor tudta, hogy elérkezett az ő órája, akkor szeretetének legnagyobb jelét adta azoknak, akiket szeret! Minden szentmisében Jézusnak erre a tettére emlékezünk!

Minden szentmisében megvalljuk, hogy az Anyaszentegyház, a kereszténység Jézusnak ebből az önátadásából, ebből a szeretetéből született! Íme hitünk szent titka!

Mi mindannyian válaszolunk: Halálodat hirdetjük Urunk és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!

A Szent Kenyér a legnagyobb ajándék
Jézus szeretetéből új világ született! Ahhoz, hogy az új megszülessen, ahhoz ki kellett egyenlíteni valamiképpen az ember adósságát. Eladósodtunk az Isten felé! Nem azzal kell foglalkozni, hogy elég-e az öt kenyér, meg a két hal! Ugyan mire elég mindaz, amit fölhalmozunk ebben a világban! Mire elég mindaz, amit igyekszünk egymással megosztani! Arra elég, hogy jóllakjunk és újra megéhezzünk! Itt másról van szó! Égi Kenyérről van szó! A szeretetről van szó! Az ember csak a szeretetből születhet újjá! Az embert csak a szeretet éltetheti!

Ez a Szent Kenyér a kereszténység legnagyobb ajándéka a világ számára! Ez az egyetlen ajándék!

A szeretet drámai
Mindannyian arra vágyakozunk, hogy valaki elfogadjon bennünket, valaki ezzel az elfogadással igazolja az életünket! Igazolja az életünket azzal, hogy érettünk kész az áldozatra, sőt, minden áldozatra! Ameddig lesznek hívő emberek – és mindig lesznek – ők Krisztusnak arra a szeretetére emlékeznek, amelyet azon az utolsó vacsorán kifejezett! Krisztusnak ez a szeretete az Isten irántunk való szeretetének kinyilatkoztatása!

Jézus élete Isten szeretetének drámai kinyilatkoztatása! A szeretet drámai!

Amikor az ember szeret, akkor kiszolgáltatja magát, ezért a szeretettel vissza lehet élni! Emberi kapcsolataink tragédiái, hogy visszaélünk egymás szeretetével! Valószínű, hogy nem is tudunk szeretni, csak azt gondoljuk, vagy csak azt hisszük! A szeretetnek nincsenek feltételei! Istennel kapcsolatosan is mindig azt mondjuk, Isten nem ezért, vagy azért szeret bennünket, nem valamire hivatkozva szeret bennünket!

Isten önmagunkért szeret bennünket!

Ez a szeretet tart létben bennünket! Ez a szeretet tartja fönn a világot! Ez a szeretet tartja fönn az emberi kapcsolatokat! Ez a szeretet tartja fönn az emberi életet, ez a feltétel nélküli szeretet, amivel mindig visszaélnek! Ahogy Jézus ebbe belehalt, ebbe mi is mindannyian belehalunk! Ha nem, akkor valami baj van a szeretetünkkel!

A szeretetbe szükségképpen belehal az ember!Ez ad értelmet az életünknek!

Valamiért, valakiért meg kell halni! Mindenki meghal valakiért, - hozzá lehet tenni, - vagy valamilyen jó ügyért, de ha nem tud ilyent mondani, akkor értelmetlen volt az élete!
Szoktuk mondani: amilyen az életünk, olyan a halálunk! Szokták mondani: a halálunk igazol visszafelé bennünket!

Újjá kell születnünk
Ez az ünnep erről szól!  Az Isten értünk cselekszik! Azt jelenti, hogy megment bennünket önmagunktól! Mindenki a másikat akarja megmenteni! Ugyan! Mindenkinek magának kell újjászületnie! Erre csak Isten képes! Isten tud bennünket megmenteni magunktól, az önzésünktől, a szeretetlenségünktől, a gyűlölködéseinktől, ellenségeskedéseinktől, a verekedéseinktől, a veszekedéseinktől! Isten tud megmenteni bennünket a magunk kicsinyes világából, hogy aztán segítsen nekünk abban, hogy egymásért tudjuk élni! Ez az emberi élet hivatása!

Isten mindenkit szeret
Isten megajándékoz bennünket önmagával! Velünk van! Jézus Krisztusban velünk az Isten! Jézus ezért lett emberré! Gondoljunk a bibliai eseményre, amikor fájdalmasan fölsóhajt valaki: Nincs emberem! Jézus az Emberünk! Jézus arra tanít bennünket, hogy egymás számára legyünk ember! Életünk olyan legyen, hogy egymásra számíthassunk! E nélkül nincs emberi élet, nincs család, nincs közösség, nincs nemzet! E nélkül eláruljuk az életet! Ebből a szeretetből születik az Egyház! Ebből a szeretetből születik a szeretet globalizációja! Ebből a krisztusi szeretetből születik a szeretet!

Ez az üzenet: Isten mindenkit szeret! Nekünk az a küldetésünk, hogy erre az isteni szeretetre válaszoljunk, mert a kereszténység válaszvallás!

Az emberi válasz: egymásért cselekszünk Isten szeretetével kezdődik minden! Erre az isteni szeretetre van emberi válasz! Az emberi válasz azt jelenti: egymásért cselekszünk!

Egymásnak ajándékozzuk oda az életünket! Egymás számára vagyunk az a valaki, akire a másik ember számíthat!

Ha ezek az igazságok eltűnnek a világból, akkor mit akarunk? Hiszen mindenki, hívő és hitetlen egyaránt erre vágyik!

Liberális emberkép
Antropológiai forradalom van a világban. A krisztusközpontú emberképet fölváltotta a liberális emberkép. A krisztusközpontú emberkép azt jelenti, hogy történetünk közös az Istennel! Az embernek ez nem kell, fölváltja egy emberképű világgal, ami azt jelenti, hogy Isten nélkül gondolja el az életét, sőt istenellenesen! Mire megyünk ezzel az emberképpel?

Ez az emberkép azt jelenti, hogy lemondtunk mindarról, ami hordozza a világot!

Közben az isteni értékeket mindenki vallja, mindenki erre vágyakozik. Ugyanakkor a maga önző világát éli! Hazudunk önmagunknak! Vágyakozunk valamire, de ez nem teljesedik be, mert csak magunknak akarunk élni! Isten nélküli világot teremtettünk! Meghalt az Isten, hirdették a múlt századtól a gondolkodók. Sőt az őrült Nietzsche még azt is hozzátette: mi öltük meg az Istent!
 
Jézus meghalt, de nem mi öltük meg, mert Jézus nem áldozat! Jézus önként adta oda magát értünk, hogy kinyilatkoztassa az irántunk való szeretetét!

A keresztény világ mindenképpen végnapjait éli itt Európában. A kérdés az, hogy ebben a világban milyen lehetőségeink vannak még? Hiszen már nem imádkozunk, templomba nem járunk! Az imádság elfogyott az emberek ajkáról! Az imádság az egyetlen kapocs, ami Istenhez köt bennünket!

Úgy gondoljuk: nincs rá szükségünk! Már nem is tudjuk az imádságokat, énekeket! Kiürültek a templomok, mert úgy gondoljuk, hogy nincs szükségünk azokra a közösségekre, amelyek az isteni értékekből táplálkoznak, amely közösségeket ezek az isteni értékek hordozzák! Közben siránkozunk, jajongunk, mert embertelen a világunk!

Fájdalmas! Ezek a liberális gondolkodók, Istent az életből, a világból kizáró világnézetet vallók saját maguk áldozatai lesznek, mert ha valami történik, akkor az annak a sok százmillió ember műve lesz, akik elfoglalják Európát, akik arra az erőre, Istenre hivatkoznak, csak Allahnak mondják. Ők imádkoznak naponta ötször. Nekünk erre nincs időnk. Ők naponta mennek a mecsetekbe, ahol a közösségi életüket élik. Ezek, ha megszállják egész Európát, akkor jaj az istenteleneknek, nekünk is! Mi legalább a hitünkért szenvedhetünk! Mi is megérdemeljük, mert sikerült bennünket letéríteni az útról!

Civilgondolkodás
Engedtünk a hitetlenek csábításának, a hitetlenek szabadgondolkodásának, amit mi civilgondolkodásnak mondunk. Ezzel is megleptek bennünket! Ma minden arról szól: a civilek! Kik a civilek? A civilek azok, akik azt hirdetik, hogy a vallás magánügy. Tessék körülnézni és rájövünk arra, hogy ennek ugyancsak milyen következményei vannak!

Az Úr asztalánál mindenkinek helye van
Ma ünnepelnünk kell, de üres székekkel nem lehet ünnepelni! Az ünnep arról szól, - ahogy mondottam – hogy minden hívő embernek az Úr asztala körül kell a helyén lenni! Az Úr asztala körül mindenkinek helye van, mindenek előtt azoknak, akik az Isten szeretetéből akarnak élni, de másoknak is! Éppen ez a szeretet globalizációja: másoknak is!

Ezt csak a kereszténység hirdeti, mert mi toleránsak, humánusak vagyunk! Ez kereszténységünk alapeszméje, alapgondolata!

Rácsodálkozunk erre a titokra és megköszönjük Jézus Krisztusnak az életáldozatát! Megköszönjük Jézusnak az élet kenyerét, ami a lelkünket táplálja! Többet kellene imádkozni! Együtt kellene ünnepelni! Tessék körülnézni: a szigeten ünnepelnek, az utcákon ezrek, tízezrek futnak, különböző összejövetelek lehetnek. Közben a lelkünk már régen nem ér össze! A pogány bölcs figyelmeztet: Imádkozni kell azért, hogy az ép testben ép legyen a lélek! Azért imádkozni kell, hogy a lelkünk meggyógyuljon, a lelkünk ép legyen!

A Szent Kenyér, ez a Titokzatos Kenyér táplálja lelkünket! Örülök, hogy néhányan itt vagyunk és rácsodálkozhatunk erre a Titokra!

Ma már az emberek azt sem nagyon kérik, hogy valamilyen szándékra ajánljuk fel a szentmisét. Miért is? Kiment a divatból, világos! Én ma ezt a szentmisét – ahogy mondottam – a magyar kereszténységünkért ajánlom fel!

Újuljunk meg!

+  A M E N  +

---

 

Szentháromság vasárnapja

2016. 05.22.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Szentháromság vasárnapján az egybehívó szó mindegyikünk számára ismert és ma különös szeretettel kezdjük ezzel közös istendicséretünket: Urunk Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal! És a Te lelkeddel! Lelkigyakorlatunk, együttlétünk végén gondoljunk azoknak a kedves fekete asszonyoknak bölcs és okos figyelmeztetésére, – akikről korábban beszéltem, - akik ijesztően nyomorúságos körülmények között élnek egy nyomortanyán, ahol körülbelül egymillió ember él. Ők mondták ezt a fontos igazságot: Mi nem parancsot teljesítünk, amikor vasárnap szentmisére jövünk! Mi ünnepelni jövünk, mert tudjuk, hogy Isten ünnepelni akar velünk! Nekünk szükségünk van erre a közös ünneplésre, hogy kibírjuk a hét többi napját!

Isten akar velünk ünnepelni!
Mi is akarjunk Istennel együtt ünnepelni, hogy kibírjuk életünk megpróbáltatásai közepette a hétköznapokat!

Ezt a szentmisét ajánljuk fel magyar nemzetünkért, az egész Kárpát-medencében és a világban szétszóródott magyarokért, hogy átérezzük Isten előtti felelősségünket egymásért!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Sokszorosan ünnep ez a nap nekünk elsősorban azért, mert ezen az ünnepen, Szentháromság ünnepén Isten titkával szembesülünk. A teológia nagyon egyszerűen fogalmazza meg ezt az igazságot, amikor azt mondja:

Isten a Szeretet!

Van-e nagyobb titok a szeretetnél
Szeretetből születünk! A szeretetben kellene, hogy éljünk! Ha szeretetben tudunk meghalni, akkor nem vétettük el talán az életet! Nekünk másképpen is ünnep ez a mai vasárnap, mert együtt töltöttünk jó két napot és egymás arcába néztünk!  Önök igazán odaadó figyelemmel és tanulékony lélekkel figyeltek rám! Ezt köszönöm önöknek! Nekem ajándék, ha arról szólhatok, ami az én szívemnek fontos, ami valójában az Isten ügye!

A titokról gondolkodók
Ezen a záró szentmisénken, ezen a gyönyörű szép ünnepen bezárva ezt a rövidke együttlétet, próbáljunk elindulni e felé a titok felé. Nem szeretnék filozofálni, azok nyomába lépni, akik különböző módon próbálják és próbálták megfejteni ezt a titkot. Ezek emberi elgondolások, próbálkozások voltak. Szent Ágostonról hallottunk legtöbbet azzal kapcsolatosan, hogy mi módon közelített e felé a titok felé, de sokan mások is próbálkoztak. Erről a területről vonuljunk vissza! Legfeljebb Dante megközelítését említsük röviden. Ő is próbálkozott. Dante azt mondja: Az Atya isteni erő! Az erő az, amiből az élet támad! Erő kell, hogy az élet megszülethessen! A Fiú a fő okosság! Magyarázza és azt mondja, hogy ez az igazság! Nagyon jól tudjuk, hogy vagy Isten az igazság, vagy nincs igazság! A Szentlélek az ősszeretet! A húsvéti ünnepkörben erről elég sokat hallhattunk: a Lélek nyilatkoztatja ki Isten szeretetét!

Megmentettek vagyunk
A húsvéti ünnepkör végéhez értünk. Az elmúlt hetekben többször is elmélkedtünk arról - ott, ahol ünnepeljük együtt a vasárnapot, - hogy milyen csodálatos az Isten terve velünk! Mi, akik itt vagyunk, ennek az isteni tervnek vagyunk szerencsés részesei! Reményeink szerint mi hívő emberek vagyunk, megváltottak vagyunk, a megváltottak életét éljük, kimentettek, rehabilitált emberek vagyunk! Isten megmentett bennünket egyéni útjainktól! Megtaláltuk a keresztények közös útját és örömünk telik abban, hogy ezen a közös úton járhatunk együtt, közel egymáshoz, egymást erősítve, bátorítva! Ez nagyon fontos!

Jézus életének ünnepei
Karácsony Jézus emberré válásának titka: egy lesz közülünk! Isten úgy szereti az embert, hogy Egy lesz az emberek közül! Jézus megmutatja nekünk, hogy milyen az Isten! Amikor Jézus értünk szenved, – húsvét titka – akkor figyelmeztet bennünket arra, hogy nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért! A mennybemenetel ünnepe a búcsúzás pillanata, amikor Jézus azzal fordul a menny felé, hogy elmondott mindent, amit el akart nekünk mondani! Megígéri, hogy elküldi nekünk a Lelket, aki éltet bennünket!

Szentháromság vasárnapja
Rácsodálkozunk arra a forrásra, amiből élünk! A titok erre a forrásra, az Isten szeretetére utal! Isten szeretete hozza létre a világot, teremti meg az embert! Isten szeretete újítja meg a világot, a mi emberi életünket a megváltás művében! Isten szeretete éltet bennünket a Szentlélek által! Az Egyház élete a Szentlélek korszaka!

A liturgiára figyelünk
Ma kicsit figyelmesebben tekinthetünk ebbe a titokba! Nem filozofálunk, hanem a liturgiára figyelünk! A liturgia által az Egyház tanít és nevel bennünket! Nem bocsátkozik különböző emberi találgatásokba, hanem egyértelmű dolgokat hallunk az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről! Nekünk ez elég ahhoz, hogy a Szentháromság titkával igazi közösségben legyünk!

Amit a liturgia mond az Atyáról
Az Atya megszabadított bennünket önmagunk fogságából! Gondoljunk a választott népre, Isten kiszabadítja népét a fogságból! Miért?  Börtönben nem lehet emberi életet élni, de ennél sokkal többről van szó! Isten szabaddá teszi népét, hogy szövetkezhessen velük, ez az Ószövetség! Az Ószövetség népének ezzel indul el a küldetése! Isten az, aki megszabadít!
A mi esetünkre is igaz! Isten megszabadít a magunk útjaiból! Amikor az ember a maga útját járja, akkor távol jár az Istentől, távol játunk egymástól, mert Isten nem így gondolta el, hanem az utunk közös út! Egymással összetartozunk, Istennel is és egymással is. Ha ez számunkra valóság, akkor közös az utunk! Az Egyház úton járók közössége!

Az Atya tehát megszabadít önmagunktól és egymásnak ajándékoz bennünket, hogy egymással közösségben lehessünk, mint szabad emberek! Választhassuk egymást és élhessünk egymásért szeretetben!

Amit a liturgia mond a Fiúról
A Fiú az, aki a szabadító! A Fiú az, aki megment, a megváltó! A Fiú azt az igazságot hozza el nekünk, amit az ember szíve mélyén mindig vágyakozva keres, a másik embert! A Fiú a másik ember! A Fiú az, aki megtestesíti nekünk azt a nagy igazságunkat: egymásra áhítozunk! Az ember szerencsétlen, boldogtalan és magára hagyatott, ha nincs embere! Van Emberünk!

A mi emberünk Jézus Krisztus, a megmentő!

Jézus arra szólít fel minket, hogy egymás számára a megmentő ember legyünk! Egymás embereivé váljunk, hogy a másik ember úgy fordulhasson hozzánk, mint akire mindig számíthat!

Amit a liturgia mond a Lélekről
A Lélek a megújulás lelke, az újjászületés lelke! Elküldöm a Lelket és megújítja a Föld színét! Az emberek megújulnak a Lélek erejében! Vagy lelki emberek vagyunk, vagy elveszítjük az arcunkat! Mit jelent, hogy a Lélek lebeg minden keresztkút fölött? Minden keresztelésben újjászületik az ember, új közösség tagja lesz! Az ember kiemeltetik a világból, Istenhez tartozó közösségbe kerül, olyan családba, ahol befogadják!

A Lélek az újjászületés lelke!

Minden gyóntatószék fölött az Isten Lelke lebeg! Ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, kereszténységünknek talán ez a legnagyobb ajándéka nekünk úton járó, botladozó, bukdácsoló embereknek, hogy lehetőségünk van a bűnbánatra, lehetőségünk van a megújulásra, lehetőségünk van arra, hogy minden nap újra kezdjük az életünket!

Ezt egyetlen vallás sem kínálja követőinek, csak a Jézus Krisztus által alapított keresztény Egyházunk!
Isten Lelke lebeg minden prédikáló fölött, mert az embereknek az igazságra van szükségük. Minden igehirdetés annyit ér, amennyi igazságot felfed az embereknek! Az emberek eligazításra vágyakoznak, tanításra, útmutatásra várnak! Az igehirdetésben a Lélek, az Isten Lelke akar megnyilatkozni az emberek számára!

Jézus beszél a Lélekről
A liturgia nem a Szentháromság titkát feszegeti, hanem az Istenről beszél, aki Atya, Fiú, Lélek! A mai evangéliumban Jézus nem beszél sem az Atyáról, sem Önmagáról, csak a Lélekről! Ez figyelmeztet bennünket arra, hogy az Egyház története a Lélek története! Az Atya a teremtés titka mögött van, a Fiú a megváltás művének beteljesítője és az idők végezetéig a hívők közösségét a Lélek kell, hogy éltesse! Azt mondtuk, hogy megmentettek, kimentettek vagyunk! Isten szeretetébe meghívottak vagyunk! Jézus a következőket mondta:

A Lélek elvezet benneteket a teljes igazságra!
A teljes igazság ebben a vonatkozásában az, hogy ismerjük meg magunkat! Mi mindig foglalkozunk igazsággal így, úgy, amúgy. Nem! Igazság az, hogy próbáljuk magunkat megismerni! Ez csak az Istennel való kapcsolatokban lehetséges! Különben eltévedünk!

Megismerni önmagunkat! A mi számunkra ez a teljes igazság!
Nekünk önmagunk megismerése a húsbavágó! Ismerjük meg magunkat, kik vagyunk, milyenek vagyunk a gondolkodásunkban, emberi kapcsolatainkban! Igazság!

A lélek hirdeti az eljövendőt
Félre ne értsük, mindjárt prófétálásra gondolunk. Próféták a jövőbe láttak, hirdették a jövendőt. Isten nevében szóltak! A titkot bizonyos értelemben megfejtették! Nem erről van szó! Ma a világ hitetlenségében sarlatánokra figyel, babonásan figyelnek különböző javasasszonyok szavaira, megnyilatkozásaira! Értenünk kell, hogy ez a jövendő mit jelent!

A jövendő az emberi szabadság és a gondviselés együtthatása!

A mi szabadságunkat hogyan igazítjuk az Istenhez, Isten terveihez, gondolataihoz, akaratához? Annyiszor mondjuk, hogy hiszünk a gondviselésben! Ez nagyon lényeges a jövendő kérdésében! Hogyan épül fel a jövő, a mi egyéni jövőnk, a közös jövőnk és a világ jövője? Figyeljünk arra, hogy milyen következményei vannak egyes cselekedeteinknek! Különben kizárjuk az Istent, ha megvakulunk és csak magunkat tartjuk szem előtt!

A Lélek megdicsőíti Jézust
Ez nekünk szól! A mi életünk vagy istendicsőítés, vagy nem élet! Nagyon fontos, hogy minden törekvésünk alapja ez legyen! Mindent Isten nagyobb dicsőségére! A bennünk lévő Lélek révén Krisztus dicsőüljön meg életünkben, cselekedeteinkben!

Befejezésül Krisztus nem szól sem önmagáról, sem az Atyáról! Azt mondja. Én és az Atya Egy vagyunk! Beszél a Lélekről, a Lélek feladatairól, küldetéséről! Jézus így, ilyen csodálatos módon jeleníti meg a Szentháromság üzenetét!

Távlatos emberek legyünk! Eget, mennyet kereső emberek legyünk
Csak távlatos emberek képesek valamit tenni a Földön! Aki nem mennyet kereső ember, az belefullad a porba, sárba, iszapba! Azért születtünk, hogy tanúságot tegyünk az Istenről! Induljunk el az emberek felé, legfőképpen azok felé, akik nagyon messze vannak! XVI. Benedek pápa azt üzente általam a magyarországiaknak: vigyázzunk Szent István örökségére!
Vigyázzunk a titokra! A titok azt jelenti, hogy Isten előtt felelősek vagyunk egymásért!

Az egész világot nem tudjuk magunkhoz ölelni, néha még egymást is nagyon nehéz! Legalább a magyarok egymást öleljék szívükre! Szabaduljunk meg attól a sok-sok mocskolódástól, amit az idegenlelkű emberek velünk kapcsolatosan mondanak. Szinte szállóige, hogy a magyarok békétlenek, vitatkozók, széthúzók. Nem igaz! Legalább ennyire széthúzó minden nemzet, csak a többiek erről hallgatnak!

Érezzünk felelősséget egymásért! Szentháromság ünnepe ad nekünk elég erőt, hogy képesek legyünk erre!

+  A M E N  +

Szentáldozás után Ennek a szentmisének kegyelmi ajándékait felhasználva kérjük a Jóistent, hogy Szentháromságos életet tudjunk élni! Ókori egyházatya így közelítette meg rövidke üzenettel ezt a titkot: Jézus által az Atyához a Lélekben! Jó program!             

+  A M E N  +

 

---

Pünkösdvasárnap

2016. 05.15.

Szentmise bevezetése

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!

Kedves Testvérek! A Szentlélek nevében! Minden alkalommal elhangzik ez a vigasztaló, örvendetes igazság! Vagy a Lélekben vagyunk egyek, vagy sehogy! Lelketlenül nem lehet élni! Lelketlenek azok, akikből hiányzik az isteni Lélek! Jaj nekünk, ha csak emberi lelkünk van! Emberi lelkünk sajátja az önzés! Az isteni Lélek emel ki az önzésünkből! Az isteni Lélek indít el egymás felé és teremt egységet!

Van ennél vigasztalóbb, mint amit most énekeltünk: Az Úr Lelke betölti a földkerekséget. Akár azt is mondhatnánk, hogy véget vethetünk a Lelketlen világnak! Igen sokszor az istentelen emberek kérik számon rajtunk keresztényeken az Isten Lelkét! Azt is mondják, hogy mi lelketlenek, szeretetlenek vagyunk, nem vagyunk szolidárisak Ez azok kritikája, akik tiltakoznak Isten ellen, következésképpen tagadják az isteni Lelket!

Legyünk Szentlelkes emberek, Istenlelkes emberek!

A Lélek úgy tudja betölteni a földkerekséget, hogy bennünk van, általunk Istenlelkes világ születik, vagy eltűnik! Ma, pünkösd ünnepén azért imádkozunk, hogy megmeneküljön a világ! Isten Lelke töltse be az emberek életét és az egész világot! A Lélek ereje a legnagyobb erő! A Lélek ereje a fegyverek erejénél is nagyobb erő! Ezt a szentmisét ajánljuk fel a Katolikus Anyaszentegyházért, a pápáért, püspökökért, papokért, szerzetesekért, minden hívő emberért, hogy Istenlelkes emberek legyünk! Kommunikáljunk!

Pünkösd azt jelenti: A Lélek kiárad! Isten kommunikál velünk! Kommunikáljunk Istennel és egymással!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Oly gazdag ez az ünnep! Nem könnyű annak eldöntése, hogy az ember mennyit markol ebből a gazdagságból! A magvető – a régi időkben – belemarkolt kötényébe és szórta a magot, hogy aztán abból élet legyen! Én is próbálok legalább egy kicsinyke marokkal elvetni ezekből az éltető magokból, hogy segítségükkel ebben a lelketlen világban valóban Lelkes emberekké váljunk!

Az ünnep üzenete: A Lélek kiáradása! Az Egyház születésnapja!

A Biblia üzenete szerint húsvét után ez az ötvenedik nap. Az ötvenes szám nagyon fontos a Bibliában és a történelemben. A zsidók is ünnepelték, ez volt az aratási ünnep. Az aratás végén megsütötték az első kenyeret! Ilyenkor adtak hálát az Istennek, aki olyan bőkezű, hogy az embernek eledelt ad, biztosítja számára a kenyeret! A zsidóknál van még egy eleme ennek az ünnepnek. Mózes ezen a napon vette át Istentől a törvényeket, a tanítást, azokat a legfontosabb igazságokat, amelyek arról szólnak, hogy Istennek terve van velünk, emberekkel! Erről is kell beszélni!

Hálát adni Istennek
Hálát adni Istennek a mindennapiért! Megköszönni Istennek a tanítást! Megköszönni Istennek az isteni tervet! Bele se gondolunk, hogy milyen fantasztikus üzenet ez: Istennek terve van velünk, emberekkel! Ha ezt igazán komolyan vennénk, akkor ettől az ember megborzong!
Ilyen nagy az ember Isten szemében!

Krisztus által alapított egyetlen Egyház
Nekünk ma ezen az ünnepen elsősorban az Egyházunkra kell gondolni, a Katolikus, Keresztény Anyaszentegyházra! Mondhatnám, hogy minden krisztusi egyházra is, de egyet ne felejtsünk el, az Egyház apostoli! Az Egyház az apostolokra épített közösség!

Minden más részegyház vagy erről az egyetlen Egyházról szakadt le, amit Krisztus alapított, vagy egy-egy igazságát állítja a középpontba és e körül szerveződnek a közösségek. Az Egyház születésnapjának ez az üzenete!

A nagyhéten elmélkedtünk arról, hogy az Egyház Krisztus oldalából született, Isten szeretetéből született, Krisztus áldozatából született, aki értünk az életét is odaadta!

Az Egyház megkapja a Lelket
Pünkösd ünnepe a húsvéti ünnepkör befejezése. Az Egyház felszentelése, az Egyház megkapja a Lelket, az isteni Lelket! Az Egyházzal kapcsolatos az isteni terv:

Az Egyház ház!

Ilyen nagyon egyszerű úton induljunk el. Minden háznak vannak tervei, azok szerint építik föl. Ez a ház, ez az Egyház az isteni terv szerint Krisztusra, mint alapkőre épül, az apostolokra, mint fundamentumokra épül és a hívő lelkekre, akik az Isten Lelkét befogadták, belőlük nő fel a fal. Az Egyház a hívő lelkekből épül fel és boltozódik rá Isten gondviselő szeretete, Isten gondviselő jósága!

Élő kövek vagyunk ebben a templomban!

A kommunista évtizedekben rossz társítással voltak „téglák”. Itt nem ilyen téglákról van szó! Itt élő kövekről van szó! Isten Lelkéből élő emberekről van szó!
Az Egyházat másképpen is értelmezhetjük: az apostolok halászok voltak. Jézus azt mondta nekik, hogy emberhalászok lesztek. Az Egyház hajó is! Elindul az Egyház hajója! Ezt a Hajót az Isten Lelke repíti! Az Egyházban a Lélek az éltető! Az ember a lelkéből él, a közösség a Lélekből él! Minden közösség annyira erős, amennyire egységes az összetartozásban! Az összetartozás az Isten Lelkének műve! Isten Lelke nélkül nem lehet összetartozni! A Lélek nélkül csak széthúzunk, nincs kommunikáció, - amit említettem a szentmise bevezetőjében, - félrevezetés van, becsapjuk egymást. Milyen fájdalmas, amikor ilyeneket hallunk, hogy a médiumok világában inkább az igazság elfedéséről, igen sokszor félrevezetésekről van szó, mert nem az isteni Lélekről tesznek tanúbizonyságot!

Az isteni terv kibontakozása az Egyházban
azért lehetséges, mert minden keresztkút fölött ott lebeg az Isten Lelke! A vízből új emberré születünk! Eltemetjük önző önmagunkat és lelkes emberekké leszünk. Isten Lelke lebeg minden gyóntatószék, vagy gyóntatószoba fölött! Minden bűnbánat, minden bűnvallomás egy új élet kezdése! Isten Lelke segít abban, hogy az ember valóban új életet kezdhessen nap mint nap!
Ez a csodálatos ajándék csak a kereszténységben van!

Egyetlen vallás sem tudja kínálni követőinek ezt az újrakezdést! Fogadkozni lehet, mi is igen sokszor csak fogadkozunk, de ha engedünk a Léleknek, akkor új életre születhetünk újra, meg újra, minden gyarlóságunk ellenére!

Az Isten Lelke lebeg az igehirdető fölött
Minden igehirdetés a Lélekről szól, a világosságról, mert világosságot csak Isten tud teremteni! Világosságot csak Jézus tud teremteni, aki a világ világossága! Borzasztó nagy a sötétség, minden fajta sötétség, az egyes lelkek sötétsége! Az emberek ijesztően tájékozatlanok a hit dolgaiban. Azok, akik osztják az észt és informálnak bennünket, azok a fogalmakkal egyáltalán nincsenek tisztában. A keresztény értékekről hajmeresztő hamisságokat, ostobaságokat mondanak és ők ma a világ papjai. Szobáinkban van az a láda, - a TV - amely elé minden nap leülünk. Templomba még vasárnap se jövünk el igen sokszor, mert szinte megadjuk magunkat a sötétségnek!

Az Írás is azt mondja, hogy jobban szeretjük a sötétséget, mint a világosságot. Fájó!

Az első pünkösd
Pünkösd ünnepe az Egyház születésnapja, az Egyház fölszentelése, az isteni program elindítása! Lehet ezt az indítást is ünnepelni, mert ezek a gyáva apostolok kiállnak és mondják az igazságot! Ismerjük az Írásból, az első igehirdetés alkalmával több, mint háromezren befogadják a Lelket, a világosságot! Ezt az új életformát magukévá teszik!

Az elvetett mag első gyümölcsei!

A Lélek - az ószövetségi Szentírásban olvassuk, - ott lebegett a vizek fölött, amikor még káosz volt a mindenségben. Ebben a káoszban a Lélek teremtett rendet és lett rendezett világ, amely világ a mi otthonunk!

Ez a Lélek lebeg az Egyház fölött, hogy a lelketlen világból Istenlelkes világ legyen! Csak a Lélek számít, mondja Jézus. A Lélekből támad élet! Tekintsünk az ünnep mögé, ez nagyon fontos
Jézus azt mondja: jobb, ha Én elmegyek! Ez szíven talál bennünket! Hogy? Jobb, hogy Jézus elmegy, akit láttunk, hallottunk, megcsodálhattunk? Az apostolok mindennapi életükben örülhettek Jézus tetteinek és azt mondja nekik: Jobb, hogy Én elmegyek! Nem az a legjobb, hogy Jézus itt van velünk? Hogyan hallhatták ezt az apostolok?

Jézus mégis azt mondja, hogy jobb, ha Én elmegyek! Ha Jézus velük van, akkor csak ott lehetnek Jézussal, ahol Jézus van!

Ha a Lélek van velük, akkor mindenütt velük van a Lélek! Ezért jobb!

Ez egy másik világ! Ez isteni világ! Az isteni világban isteni igazságok vannak! Ezek az igazságok ébresztgetik az istenes életet!

Ebben a jobb világban Jézus a megvalósítandó! Aki nagyobb akar lenni, az legyen mindenkinek a szolgája! Aki a legkisebb, az a legnagyobb a mennyek országában! Aki meg akarja menteni életét, az elveszíti azt! Aki első akar lenni, az legyen mindenkinek a szolgája! Ez egy más világ! Ez az isteni Lelkes világ! Ez a háttere: jobb, hogy Én elmegyek!

Azt mondja Jézus: A Lélek majd eszetekbe juttat mindent és megtanít benneteket mindenre!

Az apostolok még az utolsó vacsorán sem értették, hogy mit akar Jézus! Amikor Jézus föltámadása után találkozik velük, még akkor sem tiszta nekik a kép, majd csak akkor, amikor elküldi a Lelket! Ezért jobb, hogy elmegy Jézus! Akkor döbbennek rá a tanításra! Akkor jut eszükbe, hogy mi mindent mondott nekik Jézus!

A Lélek neve: Paracletos, ami azt jelenti, hogy Hívott
Ha ez az istenes világ olyan, amilyennek ezek az ellentétpárok jelentik, akkor a Lelket be kell hívni a világunkba! Az ünnep háttere ezt jelenti! Hívjuk be a világunkba a Lelket, mert lelketlenül nem lehet élni!

Ha behívjuk a Lelket világunkba, akkor Istenlelkes emberek leszünk, mert akikben az Isten Lelke lakik, azok az Isten fiai! Akkor talán ez a világ is olyan lesz, amilyennek Isten eltervezte!
Megváltott világ! Megújult világ! Lelkes világ!

Ha ezt igazán megértenénk, vagy legalább el tudnánk fogadni, akkor biztos, hogy más lenne az ember mindenegyes napja, mások lennének a kapcsolataink egymással
és valóban boldogabbak lennénk, lelkibb emberek!

+  A M E N  +
 

---

Húsvét 7. vasárnapja
Urunk mennybemenetele

2016. 05.08.

Szentmise bevezetése

Isten hozta a Testvéreket! Ezt a szentmisét a ministránsokért és az énekesekért ajánljuk fel, akik nincsenek sokan, de vasárnapról-vasárnapra gazdagítják a szentmise liturgiáját! Nekünk lelki élményeket szereznek az énekükkel, a szolgálatukkal! Tapasztaljuk, hogy amikor a fiatalok felnőnek, akkor elbúcsúznak nemcsak a szüleiktől, - ami természetes, - hanem igen sokszor az Istentől is! Úgy gondolják, felnőtt világukhoz hozzátartozik, hogy a maguk kezébe veszik sorsukat és Istenre sincs szükségük!

Imádkozzunk azért, hogy ezeknek a fiataloknak  el ne fogyjon a lelkesedése!

Ma, Urunk mennybemenetének ünnepén szeretettel köszöntöm a Testvéreket, mint kettős állampolgárokat! Az ember a Föld fia és az ég szülötte, - minden ember, - akkor is, ha vállalja ezt a kettős állampolgárságot, vagy ha nem! Mi magyarok a Kárpát-medencében fájdalmasan tapasztaljuk, hogy diszkriminálnak bennünket! Sajnos a világban is tapasztalható, hogy az emberek mintha diszkriminálnák az Istent, Isten gondolatait, Isten terveit!

Imádkozzunk azért, hogy távlatos emberek legyünk, nemcsak a Föld fiai, hanem az ég polgárai is!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Az igehirdető helyzete Urunk mennybemenetelének ünnepén nehéz is, meg könnyű is. A nehézséget az okozza, hogy az ókor embere számunkra nehezen érthető módon próbálta megfogalmazni a hittitkokat. Hallottuk a leírást: Jézus kezét fölemelve megáldotta őket. Áldás közben eltávozott, szemük láttára fölemelkedett, felhő takarta el Őt szemük elől és fölment a mennybe. Ők nagy örömmel fogadták ezt az eseményt!

Mit tud ezzel a leírással kezdeni a második, a harmadik évezred embere? Nem sokat, sokkal több bizonytalanságot támaszt szívünkben, mint bizonyosságot! Ugyanakkor az igehirdetőnek könnyű is a dolga, mert magát a titkot kell értelmeznie, ez egyértelmű és nem is nehéz.

Miről van szó?
Jézus értünk Emberré lett, emberi testet öltött, noha istenségét nem veszítette el! Hús-vér Ember lett, de Isten Fia! Jézus éppen olyan életet élt, mint akármelyikünk, de istenségét nem veszítette el!

Mindez azért történt, hogy Jézus helyreállítsa a kapcsolatot Isten és ember között, az ég és Föld között! Az ember váljon istenessé, miközben nem veszíti el emberi voltát, nem szabadul meg testi nyűgeitől. Nem szabadulunk meg a lehúzó erőktől!

Jézus a megváltó
Szívesen használják ezt a fogalmat: hídverő, hídépítő, Jézus hidat épít az ég és Föld között, hidat épít az Isten és ember között! Jézus azt a hidat építi újra, amelyet mi leromboltunk! Az isteni gondolatot, az isteni tervet semmibe vettük, hátat fordítottunk az Istennek. Lemondtunk az Istennel való szeretetkapcsolatról, aminek az lett a következménye, hogy összetört az ember és ember közötti szeretetkapcsolat is!

Az Istenhez rendelt ember elindult a maga útján! A szeretetet ajándékba kapott ember az önző világ építésébe kezdett! A megváltás megújítás, a Föld színének megújítása,az ember életének újjáteremtése! Ilyeneket olvasunk a Szentírásban: Istennek egyszerűbb volt megteremteni az embert! Istennek milyen sokba került megújítani az embert! Amikor az ember valamit elront, akkor azt már csak foltozgatni, rendezni lehet!

Jézus mennybemenetele
A mennybemenetel azt a titkot fejezi ki, hogy Jézus a művet befejezte! Eljött, értünk Emberré lett, elmondott mindent, amit az Isten nekünk általa üzent! Sőt megmutatta nekünk az Istent! Jézus maga mondja: Én és az Atya egy vagyunk! Aki Engem lát, látja az Atyát is! Aki Engem hallgat, az az Istent hallgatja!

Jézus a művét befejezte! Mindent megtett, amit megtehetett! Megjelenítette ebben a világban az új erőket, az új energiákat: a szeretet erőit, a szeretet energiáit!

A szeretet sorsa világunkban
Azt is tudjuk, Jézus életének mi lett a vége itt az emberek világában, azoknak az embereknek világában, akikért jött, akikért emberi természetet, emberi életet vett magára! Megöltük azt, Aki a megmentésünkre jött!

Az emberek megölték Jézust! A szeretetnek végeredményben ez a sorsa ezen a Földön!
Ez a földi út, amikor az ember önzésre cseréli föl a szeretetet!

Az önző ember képtelen a szeretetre
Mindannyian önzők vagyunk, önző természettel születtünk! Ha Jézus üzenetét, Isten szeretetét nem engedjük közel a szívünkhöz, akkor boldogtalanok vagyunk! Szeretetre vágyakozunk, össze akarunk tartozni egymással, ez az önző ember számára lehetetlen! Árulás áldozatai vagyunk, önmagunkat csapjuk be. Szeretni akarunk, de nem lehet szeretni, ha az ember önző!

Szeretetet hazudunk egymásnak, közben csak magunkra gondolunk! A másikat kihasználjuk, a másikkal visszaélünk és tele vagyunk gonddal, bajjal, panasszal. Ilyen a világ! Dehogy ilyen a világ! Ilyen az ember, ilyen külön-külön mindegyikünk!

Az önzetlenség pillanatai
Aki elfogadja Jézus ajánlatát, aki hajlandó Istenhez igazodni, annak az életében legalább vannak pillanatok, amikor rácsodálkozik arra, hogy mi származik abból, amikor önzetlenül fordulunk egymáshoz!

Amikor nem kihasználni, kifosztani akarjuk egymást, hanem megajándékozni! Az ember képes ilyen villanásokra, kedves gesztusokra!

Ha őszinték vagyunk, akkor mindezek mélyén is ott lehet valamilyen számítás és ez megronthat mindent! A megváltás, a krisztusi mű azt jelenti, hogy új lehetőséget kaptunk! Ehhez kell bátorság, kockázatvállalás, mert aki szeretni próbál, az biztos, hogy nagyon sok csalódással is találkozik! Mégsincs más út! A világ minden gondja, baja ebből származik!

Rajtunk a sor az istenes élethez
Urunk mennybemenetelének ünnepe azt jelenti: Jézus a művet befejezte! Jézus mindent megtett, amit Isten tehetett az emberért, most rajtunk a sor!

Rajtunk a sor, hogy mi földi emberek akarunk-e istenes életet élni? Lehet választani!

Ma azt tapasztaljuk, hogy ebben a világban hálátlan dolog égiekről, isteni titkokról, túlvilágról beszélni, isteni igazságokat emlegetni! Hálátlan dolog! Az emberek el is hagyják a templomokat! Az emberek elhagyják az Istent is, mert úgy gondolják, hogy nekik ez nem kell, nekik ez nehéz út, közben szenvednek, elégedetlenek, kielégítetlenek, szerencsétlenek!

Isten felől éljünk
Furcsa ez a világ, amelyben élünk. Be kell látnunk, van egy ajánlat, a mai ünnep erről szól! Jézus újra megteremtette a kapcsolatot Istennel, fölvehetjük ezt a kapcsolatot, ha akarjuk! Jézus újra teremtette a kapcsolatot ember és ember között, szerethetjük egymást, ha akarjuk!

Jézus beteljesítette az emberi életet, bemutatta milyen az az ember, amelyet Isten elgondolt! Az ember választhatja ezt is, ha akarja!

Jézus új távlatot nyitott: az ember éljen Isten felől! Az ember szerencsétlen, ha csak a Föld motiválja!

Az ember szerencsétlen, ha azt gondolja, hogy itt boldog lehet Isten nélkül, a szeretet nélkül! A boldogságkeresés megszállottjai vagyunk és mégis boldogtalanok vagyunk, mert az ember boldog csak a szeretetben, a szeretet által lehet! Ezért mondtam a szentmise bevezetőjében, hogy távlatos emberek legyünk! Isten felől értelmezzük az életünket! Ha csak a Földet nézzük és azt gondoljuk, hogy mindaz, amit a Föld adhat - és amiért az egész életünket bevetjük - az elég, akkor mi akartuk így! Oly sokszor elgondolkodom ezen!

Jó lenne, ha mindannyian többet gondolnánk erre!

Isten országában égi a fény
Jézus arra tanított bennünket, a Bibliában is ez az üzenet fogalmazódik meg: a Földön építsétek föl az Isten országát! Isten országa olyan, hogy világosságát az égi fények adják!
A földi ország nem lehet világos égi fények nélkül!

Gárdonyi Géza Egerben csodálatos dolgozószobájában írta szebbnél-szebb műveit. Ennek a szobának fönt volt az ablaka, onnan nyert minden világosságot, ő maga beszél erről. Valami ilyenről van szó, fölfelé kellene ablakot nyitni az isteni értékek, az isteni igazságok felé, akkor a Föld új színt öltene magára! Ez az Isten országa! Ez az, amire vágyakozik az ember! Csakhogy az ember számára ez isteni értékek nélkül álom marad!

Istennek dicsőítő éneket énekeljünk
Valahol azt olvastam, a keresztény ember olyan, mint a pacsirta. A pacsirta otthona a gyönyörű szép virágos mező, ott van a fészke, ott éli az életét, de amikor meg akarja mutatni magát, akkor fölemelkedik. Valami ilyenről van szó, gyönyörű ez a Föld, olyan, mint a virágos mező, ott éljük a mindennapjainkat, de ha igazán emberek akarunk lenni, akkor föl kell emelkedni!

Istennek kell hálát adni! Istennek kell dicsőítő éneket énekelni, hogy amikor leszállunk újra a mindennapjaink világába, akkor el ne veszítsük isteni értékeinket!

A megújult élet titka
Jézus ezt a titkot hagyta ránk, ez a megújult élet, a megújult világ titka! Kezdődött karácsonnyal, befejeződik húsvéttal és a mennybemenetel üzenetével! Jövő vasárnap pünkösd lesz. Akkor arról lesz szó, hogy Jézus adja Szentlelkét, hogy képesek legyünk így élni! Pünkösdi Lélek nélkül nem lehet így élni!

Jézus a Szentlelket ajándékként adja azért, hogy képesek legyünk ezt a titkot megvalósítani!

Következő vasárnap Szentháromság vasárnapja, amikor Jézus fölhívja figyelmünket, hogy ennek az új élet forrása a Szentháromság titkában van, a három isteni Személy titkában, akik szeretetben egymásért élnek, onnan lehet meríteni! Ez azt jelenti, hogy szeretetben egymásért élünk! Nagy lehetőségek, nagy távlatok! Most különösen mélyen érintenek bennünket ezek a gondolatok, amikor a keresztény világ haldoklik, mert belefulladt az önzésbe!

Isten segítsen bennünket, hogy távlatos emberekké váljunk! Isten felől éljünk!

+  A M E N  +

---

Húsvét 5. vasárnapja

2016.04.27.

Szentmise bevezetése

Jézus biztat és bátorít bennünket: Ahol ketten, hárman összegyűlnek az Én nevemben,
ott vagyok velük!

Isten hozta a kedves Testvéreket! Ebben a hitben találkozunk ma is és mutatjuk be az áldozatot, hogy Jézus velünk van! Jézus velünk van a meghívásban, velünk van a tanításban, velünk van az áldozatban! Sok mindenre kellene és kell is gondolnunk nap mint nap!

 Ma István felé figyeljünk, aki ma 78 éves! Köszönjük meg az ő szolgálatait, vasárnapról-vasárnapra a betegeket áthozza a kórházunkból, akik kíséret nélkül nem tudnának átjönni ide. Isten éltessen István és köszönjük szépen a szolgálataidat!

Gondoljunk azokra a német testvéreinkre, akiket ezen a napon vagoníroztak be Magyarországról, 180 ezret. A himnusz és a szózat éneklésével indult el velük a vonat! Nagy csapás, hogy ezeket a ragyogó gondolkodású, nagyszerű embereket egyszerűen kitépték ebből a földből, akik nagyon belegyökereztek a mi szeretett magyar földünkbe! Köszönjük meg az ő múltjukat, alkotásaikat és bocsássanak meg a kommunistáknak, akik ezt a szörnyű tettet művelték velük! Most ne is beszéljünk a Felvidékről!

A Szentatya fölszólította az európai Egyházakat, hogy gondoljanak Ukrajnára, ahol nagy bajok vannak. A mai napi perselygyűjtést az ő gondjaik, bajaik orvoslására fordítja az Egyház! A szentmisét – kevésszer van ilyen – a papokért ajánljuk fel! Tartsunk bűnbánatot!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Húsvét óta oly sokszor hangsúlyoztam, hogy a húsvéti világ az új ember világa, az új közösség világa, a kereszténység világa! Nagyon nehéz azt mondani, amit most kénytelen vagyok kimondani: csapdában van a kereszténység!

Jól kigondolták ezt a csapdát, hosszú, hosszú időn keresztül készítgették! Ma tudomásul kell vennünk, hogy csapdában vagyunk! A csapda sajátos nevet visel! A pogányok készítették a kereszténységnek, ezek között nagyon sokan vannak az Egyházukat, a hitüket elhagyók. Ezt a társaságot ma így mondják, hogy ők a civilek, akik saját maguk képére és hasonlatosságára,
istennélküli világot formálnak! A csapda neve: tolerancia!
A fogalom jelentését ismerjük: türelem, megértés, elfogadás, szolidaritást is mondhatunk még akár a toleranciára hivatkozva! A tolerancia következménye a multikulturalizmus! A multikulturalizmus tévedésből születik, amely tévedés így fogalmazható meg: alapértékeit tekintve minden vallás ugyanazt vallja! Ijesztő nagy tévedés! Ezzel a tévedéssel úgy szembesített bennünket az elmúlt 2-3 esztendő, amire nem gondoltunk!

Azt már kimondták, hogy a multikulturalizmus tévedés! Azok mondták ki, akik amultikulturalizmust hangoztatták évtizedek óta, különösképpen a XXI. században.

Azt még nem mondták ki, hogy a tolerancia is tévedés
Olyan helyzet állt elő, amit Ferián Attila autóversenyző mondott, aki meghalt 70. születésnapja előtt nem sokkal. A mai Népsportban olvashatjuk azt a nagyon találó igazságot, amit szinte nekünk válaszol ez a gondolkodó ember. Amikor rádöbbent arra, hogy gyógyíthatatlan beteg, akkor a következőt mondta: Látom az alagút végét, be van falazva!

A tolerancia alagútnak is nevezhető akár és mondhatjuk: látom a végét, be van falazva!

Abba a kedves nekrológba kellene belekapaszkodni, amit egy újságíró írt Ferjáncz Attila szellemiségéről. A versenyző azt mondta: A gázfék a gyávák pedálja! Az újságíró hozzáteszi: Attila, a gázféket felejtsd el, lábakat a pedálra, mert az alagút végén vár a fény!

A mai vasárnap üzenete kell, hogy eljusson hozzánk! Noha csapdában vagyunk, noha alagútba kényszerítettek bennünket, amelynek végén fal van, mégis azt szeretném mondani, hogy lábakat a gázpedálra!

Bátornak kell lenni, erősnek kell lenni, ha ki akarunk kerülni ebből a csapdából!

Az elmúlt rövidke időszak döbbentette rá  Európát  a tolerancia álságosságára. Amikor jöttek a menekültek, akkor a hitetlenek szolidaritásra, toleranciára szólítottak fel természetesen minket híveket, keresztényeket. Ma már nemcsak azt tudja Európa, hogy a multikulturalizmus tévedés és csapda, hanem már azt is tudja, - hallatszanak a hangok is - hogy a tolerancia az igazi tévedés és csapda, mert akikről szó van, azok a civilek kizárólagosságot hirdetnek és nem toleranciát!

Egy eszmetörténész küldött nekem néhány mondatot, ezekkel bizonyára készült a mai vasárnapra. „A kereszténység olyan magasrendű vallás, hogy még az ellenségek szeretetét is előírja számunkra! Az ellenség erkölcsileg nem mindig olyan magasrendű, hogy megbocsássa nekünk az irántuk érzett szeretetünket! Ezért aztán az esetek nagy részében az ellenséget szerető keresztény válik annak áldozatává.”

Áldozatok vagyunk, mert keresztények vagyunk
Ismerjük ezt a fogalmat, hogy passzió. Mindenkinek van ilyen-olyan passziója. Kevésszer gondolunk arra, hogy ez a passzió – ahogy a magyar ember mondja – a passióból származik. Minden passzió áldozattá teszi az embert!

A mi passziónk a kereszténység! Ez az, ami kivezet bennünket a csapdából! Ez az, ami nekünk passió! A kereszténység passziója, hogy szeretjük egymást, ez, nekünk passió, de minden embernek!

Ezért nem tud mit kezdeni a pogány világ a mi küldetésünkkel, mert a pogány világ passziózni szeret, de semmi olyant nem szeret, ami áldozatba kerül!

Szeressétek egymást, ahogy Én szerettelek titeket
Jézus azt mondja: Szeressétek egymást, ahogy Én szerettelek titeket! Ilyen küldetés csak egy van! Egyetlen vallásnak nincs ilyen üzenete! Nem véletlen, hogy a kereszténységnek készítik mindig a csapdát! Jézusnak is csapdát készítettek a zsidók, mert nem tudták elviselni, hogy Jézus arról beszél, hogy szeressétek testvéreiteket, nincs különbség zsidó és pogány között, szabad és rabszolga között! Ezért Jézust támadták, mert azt mondták, hogy Jézus az Isten szeretetét megtagadja. Ugyan!

Szeressétek egymást, ahogy Én szerettelek titeket! Jézus az Atyával való egységére, a vele való szeretetkapcsolatára hivatkozik! A zsidók zavarodottsága az akkori világ gondolkodása szerinti volt, az a világ úgy gondolkodott, szeresd a tieid és gyűlöld a többieket. Ebben a világban érlelődött ki a zsidó küldetéstudat is, ami azt jelentette: amit nem akarsz, hogy neked tegyenek, azt te se tedd a másiknak! Ez már minőségi lépés! Ez az ószövetségi világ, ez passzív magatartás!
Jézus aktív küldetést szán nekünk!
Szeressétek egymást, ahogy Én szerettelek titeket!

Vegyük komolyan keresztény küldetésünket
Ha ki akarunk kerülni abból a csapdából, amiben vagyunk, akkor komolyan kell vennünk keresztény küldetésünket! Azért jutottunk ide, mert Jézus üzenetét szabotáltuk és szabotáljuk! Rendkívül komoly kérdésről van szó! Félő, hogy a csapda  végérvényessé teszi az utunkat!

Ezért ha kiutat keresünk, akkor újra jobban kell figyelni Istenre, Jézusra és egymásra!

Jézus küldetése
A zsidók azért támadták Jézust, mert Jézusnak fontosabb az emberszeretet, mint az Atyaisten szeretete! Jézust azzal vádolták, hogy küldetésében nem az Isten van a középpontban, hanem az ember!

Jézus küldetésében Isten van a középpontbanés az ember szeretete! Ez a nagy különbség! Ezek a finom csúsztatások! Isten számára mindennél fontosabb az ember! Ez nem azt jelenti, hogy az Istennél is fontosabb az ember! Ezzel a tévedéssel vádolták Jézust! Jézus nem az embert tette középpontba, bár értünk lett Emberré, olvassuk a Szentírásban!

Jézus az ember iránti szeretetet is a középpontba tette arra hivatkozva, hogy nem lehet Istent szeretni úgy, hogy az embert meg nem szeretjük! Istent nem látjuk, Istent egymásban lehet szeretni! Ha nem szeretjük a másikat, nem szeretjük az Istent! Ez az üzenet!

Ha ki akarunk kerülni a bajból, a csapdából, akkor sokkal tudatosabban és következetesebben
kell magunkévá tenni küldetésünket! Ez a fény az alagút végén!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Az Úr imádságát imádkozzuk ma az általam kért szándékra. Testvéreim Bécsben vannak, ahol az előző provinciális atyának van ma a születésnapja és ünnepelnek. Ebben az imádságban köszönjük meg az ő életét, mindazt a támogatást, amit nekünk magyaroknak nyújtott! A Jóisten adjon neki hosszú életet!

Mi Atyánk…

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Az áldást vigyük magunkkal! Ha keresztények vagyunk, akkor az alapmagatartásunk az, hogy szeretettel vagyunk egymás iránt! Ez ijesztő nagy áldozatokat kíván tőlünk, de e nélkül nincs kereszténység! A Jóisten áldása segítsen bennünket!

Most sietek el, mert vidéken nagyon sok olyan hely van, ahol már nincs pap. Budapesten válogathatnak az emberek, aztán mégsem töltik meg a templomokat, vidéken meg már áhítoznak, hogy valaki misézzen. Elmegyek a Tisza mellé szentmisét tartani és búzaszentelői körmenetet, legyen kegyér Isten áldásával!

Gondoljunk Bencére, mutasd meg magad, ő a Bence! Pénteken nézzék a televíziót, ne csak nézzék, előtte imádkozzanak is érte a virtuózok között! A kicsinyeket remélem, mindenki nézte, mert ha valamit érdemes nézni, akkor ezt igen, mert itt a jövő ragyog föl! Jövő pénteken az idősebb fiatalok lesznek műsoron és nagyon szorítunk Bencének!

+  Á L D Á S  +

---

Húsvét 4. vasárnapja

2016. 04.17.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Minden egyes vasárnapon Isten a meghívónk! Isten akar nekünk asztalt teríteni! A mai vasárnap a jó Pásztor vasárnapja, amelynek sajátos üzenete van! Nem a pásztorok vasárnapja van, - erre is gondoljunk - a jó Pásztor vasárnapja van!

A mai vasárnapon imádkozunk a papokért, hiszen papok nélkül nincs Egyház! Létezhetkeresztény közösség papság nélkül is, csak az ilyen közösség veszélyeztetett! Megverem a pásztort és szétszéled a nyáj!

Az istenellenes hatalmak mindig a pásztorokat célozták meg! Imádkozzunk azért, hogy legyenek fiatalok, akik a jó Pásztorra figyelnek, magukévá teszik a jó Pásztor üzenetét és a nép pásztorai akarnak lenni!
Sajátos helyzetben vagyunk ma, ez is mintha üzenet lenne! Nem tudjuk kinyitni a tabernákulum ajtaját, elromlott a zár! Körülbelül így néz ki a pásztor nélküli Egyház! Szentmise lesz, mert még van pap, aki a kenyeret, a bort átváltoztatja!
Jocó, Julcsi egy napon születtek, – gyertek ide mellém - ma születésnapjuk van! Örülünk, hogy ők hozzánk, a jó Pásztor közösségéhez tartoznak! Imádkozzunk, hogy ők Jézus közelében nőjenek fel! Isten éltessen benneteket!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Jó Pásztor vasárnapja van! Imádkozunk a pásztorokért, hogy Jézusra figyelő emberek legyenek! Isten nyáját legeltessék, gondozzák, életben tartsák és erőt adjanak a mindennapok gondjainak, problémáinak megoldásához! A mai vasárnap üzenete:
 
A Bárány oltalmában farkasok között!

Idilli kép az, amit hallottunk a mai evangéliumban! Egyáltalán nem ilyen volt a helyzet, amikor Jézusnak ezek a vigasztaló, bátorító szavai elhangoztak! Jeruzsálemben történt a templomszentelés ünnepén, amikor a zsidók belekötöttek Jézusba! Aztán a zsidók haragja a zsidókból megtért keresztények felé fordult! Ez a sajátos találkozás odáig fajult, hogy a zsidók köveket ragadtak, hogy megöljék Jézust és megöljék az új keresztényeket!

Az apostolok magukévá tették Jézus üzenetét, hogy igazolják és bizonyítsák a nép felé, hogy Jézus a messiás!

Ez nagyon merész vállalkozás volt, de ez volt az apostolok küldetése! Ez nagyon merész vállalkozás ebben a világban, de ez a küldetésünk!
Az Egyház apostoli küldetése folytatódik az Egyház tagjai által a világ végezetéig!
Sajátos találkozás van ma is a Mohamed követők és a keresztények között!
A kereszténység az egyetlen világvallás! Egyedül a keresztények kapták ezt a küldetést: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek: Jézus a messiás, Jézus a megváltó!

A jó Pásztor vasárnapja sajátosan kidomborítja, mit jelent az, hogy Jézus a messiás, Jézus a megváltó!

Az iszlám hatalomra tör, hódítani akar, azt akarja, hogy minél több ember tartozzon az ő közösségükhöz. A keresztények úgy indulnak el ebben a világban Jézus nyomán, hogy egy akol legyen és egy Pásztor! Csakhogy micsoda különbség van az eszközökben! A XX. század nagy értetlenkedés időszaka az Egyházzal, a kereszténységgel szemben! Ebben az időben született meg ez a fogalom: világhódító kereszténység! Kaptunk is érte eleget! Csakhogy arról már szó sincs, hogy a kereszténység a szeretet Istenének az útja! A kereszténység az irgalmas Isten útja!

Amikor mi elindulunk és azt szeretnénk, hogy minden ember Istenhez tartozzon, akkor a szeretet titkát – amit Jézustól tanultunk – szeretnénk beültetni az emberek gondolkodásába, az emberek szívébe, hogy szeretetben tartozzon össze minden ember! A hitetlenek ma is a szeretetet kérik számon tőlünk! Igen sokszor még azzal is találkozunk, hogy ők oktatnak ki bennünket! Csakhogy a szeretet nem elmélet, a szeretet elméletileg nem is létezik!

A szeretet élet! A szeretet mindennapi emberi kapcsolatainkban létezik!

A zsidókból megtért első keresztények helyzete
Azok a gyönyörű krisztusi szavak, amiket hallottunk ebben a rövidke evangéliumban, nagyon feszült légkörben hangoztak el, amikor mindenki támadta az első keresztényeket! Kicsit érthető, hiszen az első keresztények a zsidókból lettek keresztények. Azok, akik nem lettek keresztények, azok nem értették meg őket és ellenséges érzülettel voltak irányukban! Kizárták őket a zsinagógából! Nem engedték be őket a zsinagógai közösségbe! Talán ez is érthető, hiszen onnan léptek ki!
Ugyanakkor a római helytartóság képviseletében lévő római birodalom szintén ellenük fordult! A római birodalom izraeli helytartóságában a zsidóság volt az elfogadott vallás.

Az első keresztények kettős tűzbe kerültek! Üldözték őket a zsidók, üldözte őket a római birodalom!

Az első keresztények elindulnak a pogányok felé
Az istenszeretőknek minden a javukra válik! Bezárult az a gondolkodás, amit gettósodásnak nevezünk, amely elkülönül az emberektől, ilyen gondolkodással nem lehet keresztény üzenetet hirdetni. A zsidókból lett keresztények elindulnak a pogányok felé!

A pogányok nagy örömmel fogadták a jó hírt! A pogányok nagy örömmel fogadták a keresztényeket, hiszen ők ezzel egy új világba kerültek!

Jézus küldetésének lényege: Én és az Atya Egy vagyunk!
Csak ebből a szemszögből lehet nézni a mi keresztény küldetésünket! Keresztény üzenetünk a templomon kívül kell, hogy érvényesüljön és meghatározza emberi kapcsolatainkat, az emberek gondolkodását! Hallottuk, Jézus megmagyarázza küldetésének lényegét! Jézus így szól: Én és az Atya egy vagyunk! Innen forrásozik a jó Pásztor küldetése! Én és az Atya egy vagyunk! Ehhez hozzá kell tenni: Jézus az Atyától kapja az embereket, mert minden ember az Istené! Az Atya adja át Jézusnak az embereket! Az Atya az egész emberiség Pásztora!

Jézus azért jó pásztor, mert küldetését az Atyával való egysége határozza meg!

A papi küldetés, a papok szolgálata
A jó Pásztor példája nyomán a pap szolgálata ebből a forrásból táplálkozik: Egységben Krisztussal, a jó Pásztorral, rajta keresztül egységben az Atyával!

A papnak nincsenek hívei! Istené a világ és Istené az ember! Az Atya adja oda az embereket Jézusnak! Az Egyház bízza papokra az embereket! Istennek vannak hívei! Az Egyháznak vannak közösségei!

Papok, szerzetesek Isten előtti felelősséggel vállalják Isten népének szolgálatát! A papi szolgálatot vállaló jó pásztor nagyon jól tudja, hogy az Isten ügyét szolgálja! Hallunk ilyeneket, hogy vannak rossz pásztorok, vannak béresek.

A jó pásztor ügye - az Isten ügye!

Jó lenne, ha ezt jobban tudatosítanák magukban az istenhívő közösségek tagjai. Azok között, akik templomba mennek, egyesek úgy gondolhatják, hogy a papnak tesznek szolgálatot azzal, hogy megjelennek, hogy részt vesznek a közösség liturgikus életében. Ó, nem! Saját lelkiéletünket gazdagítjuk, hogy helyt tudjunk állni a családban, a munkahelyünkön, egyáltalán a világban!

Mindannyian pásztorok vagyunk
Egymásra bízott bennünket az Isten! Egymás életének vagyunk az őrzői! Az egymással való kapcsolatunkban bontakozik az Isten elgondolta életünk!

A pásztori szolgálat arra való, hogy az Isten elgondolta életünk kibontakozzon!

Mi jellemzi a jó Pásztor közösségét? Hallottuk az evangéliumban!

Első ismertetőjel: Ismerik hangomat, mert szól az Isten!
Az evangélium hányszor figyelmeztet bennünket! Sokféle módon szólt hozzánk az Isten, az utolsó időben Fia által! Kik tartoznak a Pásztor közösségéhez? Akik hallják ezt a szót és  valamiképpen erre válaszolnak is!

A XX. században volt egy áramlat, amely arról szólt, hogy hallgat az Isten! A XX. század borzalmai közepette oly sokszor tették fel a kérdést: hol van az Isten? Miért nem szólal meg az Isten? Ma is oly sokszor halljuk! Miért nem teszi szóvá ezt és ezt és ezt az Isten?
Isten soha sem hal meg! Isten mindig ott van, ahol az ember van! Milyen tanulságos számunkra, hogy a zsidók üldözésével kapcsolatosan hányszor tették fel a kérdést, hogy Auschwitzban ott volt az Isten? Az ott szenvedő emberek pedig nem egyszer mondták ki: Velünk az Isten! Ez az egyik ismertető jele a jó Pásztor közösségének: Halljuk az Isten szavát!

Iszonyú zaj van a világban! Annyiféle zaj, annyiféle hang hallatszik a világban, hogy alig jut el hozzánk az Isten szava! Azok a pásztori közösség tagjai, akik ebben a nagy zajban is hallják az Isten szavát!

Második ismertetőjel: Ismerem enyéimet! Az ismeret létegység! Mélyítsük el magunkban: Aki ismeri a másikat, az létegységben van a másik emberrel! A Szentírás a teremtéstörténetben Ádám és Éva találkozását fogalmazza így. Megismerték egymást! Mélységesen mély emberi kapcsolatba kerültek egymással! Amikor a zsidóság megmentéséről van szó, azt írja a Szentírás: Isten ismerte népe nyomorúságát a rabságban, ott volt velük!

Isten ma is ismeri népe nyomorúságát! Itt van velünk! Az ismeret létegységet, jelenlétet jelent!

Harmadik ismertetőjel: Megmenti őket!
Csak az az ember menekül meg, aki a másik emberrel létegységben van, aki a másik emberrel szeretetkapcsolatban van! Mennyiféleképpen szeretnénk megmenteni az életünket? Csak panasz zúdul erre a világra!

Mintha nem akarnánk tudni arról, hogy ennek a panaszáradatnak egyedül csak az egymással való szeretetkapcsolatunk tud ellenállni! Csak ez menti meg a mi emberi életünket!
Az összes többi kimagyarázkodás!

Negyedik ismertetőjel: Senki sem veheti ki kezemből őket, mert az Atya erős! Senki sem ragadhatja ki Isten kezéből, a pásztori közösségből az embert, mert az Isten erős! Isten erős, mert Isten jóságos és az Isten szeret! Ebben a világban ez a legnagyobb erő! Gyárthatnak atombombát és félhetünk mindentől. Gyárthatnak fegyvereket, gyártanak is, mert nagy hasznot hoz sokaknak. Mindez semmi!

Legnagyobb erő az Isten ereje, az ő jósága, szeretete! A pásztori közösséget ez a felismerés hordozza és élteti!

Sajátos a helyzet! Jó Pásztor vasárnapján keresztény küldetésünk forrásvidékén járunk, miközben sok keserűség tépi lelkünket! Van, aki azt mondja, farkasok világában élünk, báránybőrbe bújt farkasok vesznek körül bennünket. Lehet, hogy csomó béres jajong, azért jajong, mert béres!

Aki pásztor, az egységben van az Atyával, egységben van ezekkel az igazságokkal! Engedjük közel szívünkhöz ezeket az igazságokat!

+  A M E N  +

---

Húsvét 3. vasárnapja

2016.04.10.

Szentmise bevezetése

Jézus szabadságra hívott bennünket! Ehhez segítségül adja isteni erejét! Szabadság - szabad akarat a jóra!

Kedves Testvérek! A szabadság, a szabad akarat nagy ajándék! Isten elgondolása szerint a szabadság a jó lehetőségét jelenti! Szabadság a jóra! Isten ereje segít abban, hogy az ember képes legyen megtenni a jót! Gondoljunk erre ezen a mai vasárnapon!
Tartsunk önvizsgálatot, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!
A mai vasárnapon nagyon-nagy kérdéssel szembesülünk!
A feltámadt Jézus és az apostolok találkozásából világosodik ez meg számunkra Szent János evangéliumának 21. fejezetében. A 20. fejezettel úgy tűnik, hogy befejeződött János írása, amikor azt mondja: még sok mindent kellene elmondanom nektek, de most elég lesz ennyi! Aztán mégis folytatja a 21. fejezettel, amely így kezdődik: Ezután! Ez az egyetlen szó az, ami nagyon-nagy kérdéssel szembesít bennünket!

Ezután! Miután?
Ezen kell az embereknek elgondolkodni, nekünk is mindnyájunknak, hogy miután történt az,ami történt,mert az  fájdalmas! Mi az, ami történt mindazok után, amik korábban megtörténtek?

Az történt, hogy Péter azt mondja: megyek halászni!

Ez a hívő gondolkodásában elképzelhetetlen! Hogyan lehetséges ez azok után, hogy Jézus három évvel ezelőtt elhívta Pétert és az apostolokat a halászatból!

Akkor Péter azt mondta: Mi mindenünket elhagytuk és követtünk Téged!

Három év telt el, sok-sok tapasztalattal, sok igazság meghallásával! Csodálatos események történtek! Ha csak Jézus csodáira gondolunk, Jézus nagy találkozásaira a tömegekkel! Az utolsó vacsora bensőséges hangulatára, Jézus szenvedésére a kertben, Jézus keresztútjára, Jézus halálára! Aztán föltámadása után találkozásaira gondolunk ezekkel a félénk apostolokkal és arra, amikor fölfedte Magát nekik!

Mindezek után mi történik? Megyek halászni! Visszamegy oda, ahonnan elhívta őket Jézus!
Ennyit ért Jézus apostoli munkája?

Ezek az emberek lesznek azok, akik elviszik a föld végső határáig az üzenetet? Mintha mindent elfelejtettek volna!

Megjelenik Jézus a vízparton
Jézus megjelenik a vízparton és visszahívja az apostolokat, visszavezeti őket abba a világba, ahová kimentette őket! Jézus abba a világba hívja vissza őket, amely világban majd életük végéig élik az életüket, mint az Úr követei!

Egészen drámai esemény, amikor Jézus megjelenik a víz partján és teljes egészében alkalmazkodik ezeknek az embereknek a gondolkodásához! Miért mentek el halászni?
Azért, mert éhesek voltak!

Akkor Jézus ott áll a parton és nem szól egyetlen szót sem arról, hogy mit műveltek, hiszen ez cserbenhagyás! A feltámadáskor Jézus megüzente az apostoloknak, hogy menjenek Galileába, ott találkoznak Vele!

Jézus nem dorgálja meg őket, nem veti szemükre,
hogy mi is történik most itt! Hanem hozzájuk alkalmazkodva Jézus kérdést tesz fel nekik:

Van valami ennivalótok? Csodálatos találkozás történik: Jézus megeteti őket!

Aztán ez után a találkozás után Jézus visszavezeti őket abból a világból oda, ahová kimentette őket, amely világban kell élniük Jézus követeiként, tanúságtevőiként!

A hitről, az Egyház történetéről van szó
Jézus az a valaki, aki ott áll életünk partján és látja a mi emberi történetünket! Ebből a szempontból tanulságos és fontos ez a mai evangéliumi üzenet! Mi is mindnyájan, akik keresztények vagyunk, kimentett emberek vagyunk! Jézus a kegyelem illetésével, érintésével kiment bennünket!

Történelmi Egyházunkban szüleink állásfoglalása nyomán lettünk keresztények kicsiny korunkban! Jézus, az Egyház kimentett kegyelmével bennünket abból a világból, amelyben nem az Isten igazságai, nem az Isten elvárásai érvényesülnek! Rá kell döbbennünk arra, hogy ugyanezeket a történéseket tapasztaljuk a mi életünkben is!

Hányszor visszakívánkozunk oda, ahonnan kimentettek bennünket! Hányszor visszamegyünk oda, a pogány világunkba!

Micsoda szerencse, hogy Jézus utánunk jön!

Ahogy utánuk ment az apostoloknak és szólította őket! Jézus utánunk jön, hogy visszavezessen, visszaemeljen bennünket a hit világába, az istenes élet világába, az Egyház közösségébe!

Mi emberek Isten közelében
Elgondolkodhatunk azon, hogyan lehetséges az, hogy minket egyszer kimentettek és mi mintha nem éreznénk jól magunkat az Isten közelében! Vitatkozunk Istennel! Állandóan a határainkat feszegetjük! Különösen a fiatalemberek életében látja és tapasztalja az ember, amikor a fiatalok Istennel vitáznak, fiatalok, akik Istent is tanítani akarják!

Igazából valamiképpen egy kicsit szeretnénk kivonni magunkat Isten hatalma alól! Kivonni magunkat az Isten közelségéből! Ilyenkor még arra is képesek vagyunk, hogy a magunk igazságát hangsúlyozzuk az Isten igazságával szemben!

Ilyenek vagyunk mi emberek! Ugyanakkor mentségünk és szerencsénk: Jézus visszaemel bennünket keresztény világunkba, hívő világunkba, az Egyház közösségének világába!

Nagyon komolyan kell venni ezt a mai evangéliumi tapasztalatot! Annyi kritikát kap az Egyház! Annyi kritikát kapnak a keresztények, a hívők a pogány világtól! Emberek vagyunk!

Emberek vagyunk, megkísérthetők vagyunk, amikor abba a csapdába esünk, hogy mindennél fontosabb az, ami a mindennapok világa!

Közben elveszítjük azokat a kapcsolatokat, amelyek éltetnek bennünket, amely kapcsolat Isten és ember kapcsolata! Amely kapcsolatok az ember és ember kapcsolata az isteni szeretet jegyében! Ezeket készek vagyunk feladni, mert az ember kísérthető!

El kell komolyan gondolkodni az isteni szeretet logikáján! Jézus utánunk jön!

Ahogy befejeződik ez a történet
Jézus Péternek teszi fel a kérdéseket, Péternek, aki megvallja, hogy Jézus a Messiás, aki aztán megtagadja, aki amikor a feltámadt Krisztussal is találkozott, akkor a régi világba vonul vissza.

Ennek a Péternek adja meg Jézus a lehetőséget, hogy ő legyen az Egyház feje! Ő legyen a keresztény közösség egységesítője és vezetője! Micsoda bátorság Isten részéről!

Micsoda bátorság Isten részérő, hogy minket halandó, esendő, gyönge embereket meghív az Ő közösségébe! Isten bízik abban, hogy mi készek vagyunk és képesek is vagyunk róla tanúságot tenni a világban! A mai vasárnapon ezzel kell szembesülnünk nekünk embereknek!

Még egyszer vissza azt az egyetlen szócskát: Azután!
Azután, hogy mi minden történt velünk Isten jóságából, Isten szeretetéből, mégis képesek vagyunk visszamenni abba a világba, amely világból kimentett bennünket az Isten jósága és szeretete!

Kettős világban élünk: a világban, de nem a világnak! Ha az ember ezt tisztázza magában,akkor elég erős lehet ahhoz,hogy mindig tudatában legyen annak,  hogy Jézus mellettünk áll!

Jézusra mindig számíthatunk! A mai vasárnap kérdése az életünk kérdése! Jézus követői vagyunk életében, halálában az ember életéért!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

„Jó nekem Uram a te kezedbe esnem, soha ne is engedj más helyet keresnem!”

Kedves Testvérek! Mi megmentettünk, Isten kezébe kerültünk, aki hordoz és vigyázza az életünket! Oly sokszor kikívánkozunk Isten kezéből! Kérjük ebben az imádságban Isten segítségét, hogy jól érezzük magunkat Isten kezében!

Ezt kívánjuk élő Bernadett testvérünknek is! Közben valaki rosszul lett, akinek segítettek és többen kezüket nyújtották neki! Isten így gondolta el életünket, egymás kezében és Isten kezében! Imádkozzunk!
Mi Atyánk…

---

Húsvét 2. vasárnapja                        
Az Isteni irgalmasság vasárnapja

2016. 04.03.

Szentmise bevezetése

Isten hozta a Testvéreket húsvét 2. vasárnapján! Érdemes odafigyelni erre a megfogalmazásra is. Régebben húsvét utáni első, második, harmadik vasárnapokról beszéltünk, újabb elnevezés: húsvét 2. vasárnapja, húsvét 3. vasárnapja következik és így tovább. Ezzel kifejezzük, hogy húsvét nem egyetlen napnak az ünnepe, minden vasárnap húsvét! Minden vasárnap Isten szeretetét, Isten irgalmas jóságát nyilatkoztatja ki! Különösképpen is gondoljunk erre, ma az irgalmasság vasárnapja van! Nagyon fontos ez az üzenet!

Húsvét  új ember születésének ünnepe! Húsvéttal új emberiség született! A Krisztus utáni idő az idők végezetéig az Istenből született új ember története kell, hogy legyen, az Istenből született új emberiség története kell, hogy legyen! Gondoljunk erre minden vasárnap! Csodálatos küldetés ez!

Ezt a jó hírt elvihetjük a világ minden emberének, hogy Isten szeret mindenkit! Isten irgalmas minden emberhez!

Ezzel lehet élni! A szeretetet vissza lehet utasítani, az irgalomról le lehet mondani! Csak ostoba ember az, aki ezt visszautasítja, aki ezzel nem él!

Ezt a szentmisét Judit és Kálmán testvéreinkért ajánljuk fel 47. házassági évfordulójuk alkalmából! A házassági évforduló fontos ünnep! Ez is az új emberiség történetének egyik leglényegesebb eleme, hogy Isten így építi föl az emberi világban az emberi életet, ez az Isten elgondolása! Isten éltessen benneteket! Imádkozunk azért, hogy Isten adja meg nektek azt az örömöt, hogy sok év múlva egymást támogathatjátok! Amikor az emberi erő gyengül, akkor lesz nagy szerepe ennek a támogatásnak! A fiatalok gondolhatják, hogy erre nincs is szükségünk. Nagyon is nagy szükségünk van arra, hogy egymást támogatva, erősítve teljes életet éljünk! Tartsunk bűnbánatot!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Az életünkről van szó! Minden értünk történt és az idők végezetéig minden értünk történik! Erről annyit elmélkedtünk, Isten értünk Isten! Isten velünk akarja megosztani az életet! Isten velünk van! Húsvét az új ember születésének, az új emberiség születésének az ünnepe! Nagyböjt során igyekeztem új istenkép kialakításában a testvéreknek segítséget nyújtani! Az új ember, az új emberiség igazi istenképpel rendelkezik! A régi embernek baja volt az istenképével! Ezen nem kell csodálkozni, a kereszténység pogány világban született, a pogányok sokistenhívők voltak.
 
Az üzenet arról szól: Egy az Isten! Mi katolikus keresztények hozzátesszük: Egy az Isten három Személyben!

Húsvét meggyőz bennünket, hogy ki is az Isten, milyen az Isten
Mi emberek, amikor Istenről van szó, akkor meseszerű dolgokat képzelünk el! Látomásokat emlegetünk, hallottuk a Jánosi látomásokat. Sajátos ez, mert Isten egy másik világ képviseletében a mi Istenünk! Isten azt akarja, hogy mi emberek másik világ polgárai legyünk ebben a világban! Nem úgy, nem azáltal, hogy Isten kiemel bennünket ebből a világból!

Isten azt akarja, hogy ebben a világban egy másik világ értékeit képviseljük,
olyan világ értékeit, amelyre szívünk mélyén mindannyian vágyakozunk!

Jézus megtestesülése azért történt, hogy elmondja nekünk, hogy ki az Isten!
Tanításával, példájával megmutassa nekünk, hogy milyen az Isten! Mindaz, ami húsvétkor történt, mindezt meg akarja erősíteni bennünk!

Jézus az apostolokkal három éven át együtt volt, tanította őket, igyekezett fölkészíteni őket, hogy a valósággal szembesüljenek, de igazából a tanítványok is szívesen megmaradtak volna egy mesevilágban! Amikor Jézus arról beszél nekik, hogy szenvednie kell, meghal, de föltámad, akkor Péter maga mondta: Uram, ez nem történhet meg veled! A tanítványok nem ilyen Istent vártak, nem ilyen Istenre gondoltak, amilyen Istent megmutatott nekünk Jézus! Amikor megtörtént a tragédia, akkor a tanítványok féltek, mintha mindent elfelejtettek volna, bezárkóztak, elbizonytalanodtak! Nem ezt várták! Megfogalmazták: mi kezdettől fogva abban reménykedtünk, hogy majd Jézus állítja helyre Izraelt. Teljesen más világban éltek!

Aztán eljutunk húsvéthoz, a húsvét utáni napokhoz, azok a történések akarják beteljesíteni
és végérvényessé tenni az ember számára, hogy ki is az Isten és milyen az Isten!

Nekünk is szembesülni kell a valósággal ahhoz, hogy valóságos emberi életet élhessünk!

Ez azt is jelenti, hogy Isten határozza meg a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, magatartásunkat! Ettől új ember az ember! Ettől él  új világban az ember!

Szembesüljünk azzal, ami történik
Jézus kimenti az apostolokat az álomvilágból! Megjelenik nekik, rögtön utal az emberi elképzelésekre, akik szellemjárásra gondoltak, akik félelmükben nem tudtak mit kezdeni ezzel az egész helyzettel. Akkor Jézus fölfedi nekik az önazonosságát! Nem szellem, a szellemnek nincs húsa, nincs csontja! Érintsetek meg, a szellem nem táplálkozik kenyérrel! Enni kér tőlük! Ezzel igazolja, hogy Ember! Nézzétek kezemet, lábamat! Ezzel igazolja, hogy ez a Jézus azonos azzal a Jézussal, aki őket tanította, aki szenvedett, meghalt és most itt van!

Jézus a valóságos világba vezeti el őket! Az ember akkor lesz új emberré, amikor ebben a valóságos világban találja magát és megtalálja ott a helyét!

Hogyan történik? Elveszi félelmüket, elveszi kételkedésüket, elveszi bűneik adósságát, terhét! Békesség nektek! Megszünteti kételyeiket! Tamás nézz ide és érintsd a kezemet, az oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő! Elveszi a hitkételyeiket! Legfőképpen elveszi bűneik terhét! Nem foglalkozik azzal, hogy elárulták, elfutottak, cserbenhagyják, megtagadják! Leveszi ezeknek a helytelen emberi magatartásoknak a terhét róluk! Jézus igazolja az önazonosságát, ezek jelei a sebek, amiket kapott! Mindaz, ami arra utal, hogy Ő az! Ezekkel a kérdésekkel kell szembesülnünk, ha új életet akarunk élni!

A keresztények üzenete a világ számára
Nekünk az Egyházban - amelyben élünk, - kell az embereknek megmutatni ezt az új istenképet! Az apostol figyelmeztet bennünket, ha megkérdeznek benneteket a ti hitetek felől, akkor tudjátok bizonyítani a hiteteket!

Az Egyház Krisztus titokzatos teste!

Ezzel is szembesülnünk kell, különösen most, amikor annyit bántják az Egyházat, a keresztényeket elsősorban azért, mert szeretnének nagyon csalódni bennünk! Szeretnék nagyon igazolva látni magukat, hogy a keresztények sem jobbak, mint a többi ember! Lehet, hogy van ebben egy kis igazság!

Mi keresztények, a keresztény közösségek tagjai, az Egyház tagjai szeretnénk hinni abban, hogy mi egy kicsit jobbak vagyunk, tökéletesebbek vagyunk, bűntelenebbek vagyunk. Talán még el is hitettük ezt a világgal. Nem vagyunk különbek, csak talán jobbak vagyunk! Éppen olyan gyarló, esendő emberek vagyunk mindannyian, azok is, akik megkeresztelkedtünk és azok is, akik pogány emberként élnek, társaink, embertestvéreink.

Ami különbség lehetséges, az az, hogy ha mi új emberek vagyunk, de gyarló, esendő a természetünk, - ilyen természettel születik minden ember, - talán abban vagyunk mások, hogy mi ezt tudatosítjuk magunkban! Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy mi különbek, jobbak vagyunk!

Mi keresztények tudjuk azt, hogy a gyarló, esendő természetünket gyógyítani kell, ezen a gyarló, esendő emberi lényünkön munkálkodni kell, hogy jót tudjunk tenni! Talán ebben van a különbség!

Mi keresztények fölismerjük azt, hogy akkor leszünk jobbak, ha jót teszünk! Ez kereszténységünk üzenete a világ számára!

A kereszténységben élők, Krisztus titokzatos testének tagjai is gyarló, esendő emberek, hordozzák magukon gyarlóságuk sebhelyeit, ahogy Krisztus a saját testén! Ha valóban új emberképünk van, új istenképünk van, akkor talán valamit megsejtünk abból, hogy gyarló, esendő voltunk ellenére, Isten segítségével le tudjuk győzni a félelmeinket, kételyeinket, bűneink terhétől megszabadulhatunk! Mi is félünk a betegségtől, a haláltól, a szegénységtől, elsősorban ezektől félünk! E világgal kapcsolatos félelmeink vannak nekünk is! Aztán kételyeink vannak, elsősorban az emberi jóságban kételkedünk! Nem hisszük el, hogy az ember tud jót is tenni! Rossz a tapasztalatunk! Elsősorban azt tartjuk számon, hogy mennyi rossz történik velünk, mennyi a csalódásunk! Kételkedünk az emberi jóságban!

Ott van bűneink terhe! Mi is csomó terhet rakunk másokra, mások meg ránk! Rosszat teszünk egymásnak! Bűneink terhe ez! Azért olyan kilátástalan, megterhelt az életünk, mert rossz döntéseink terhét cipeljük. Mintha nem akarnánk élni azzal a nagy ajándékkal, amit Krisztus kínált föl, hogy leveszi bűneink terhét! Bűnök terhével nem lehet felszabadult életet élni! Nem lehet! Keresik, kutatják, hogy miért van annyi rosszkedvű ember? Mindenki csak panaszkodik, pszichiátriai esetekről beszél szinte mindenki, mert bűneink terhe agyonnyom bennünket!
Krisztus kínálja a bűnbánat szentségét, hogy levegye bűneink terhét! Mintha ez is válságban lenne!

A gyónás válságban van, az emberek leszoktak róla! Mintha megbarátkoznának a terheikkel és közben panasz az egész életük! Szeretnének az emberek általános feloldozást. Megzavart bennünket a zsinat utáni szentmise liturgiája, amikor a szentmise elején általános gyónás hangzik el. A legtöbb ember azt gondolja, hogy ez elég. Nem elég! Mondják, hogy egy papnak gyónjak? Jézus akkor adja meg az apostoloknak ezt a hatalmat, amikor még kételkednek, amikor tele vannak aggállyal, amikor még szenvednek a maguk bűnétől, árulásától, akkor adja meg ezt a hatalmat. Ez a hatalom nem a személy erkölcsétől függ, ez külső hatalom, ez a Lélek hatalma! Ezért mondta az ókori egyházatya: Péter keresztel, Krisztus keresztel! Péter oldoz fel, Krisztus oldoz fel! Nem élünk ezzel a lehetőséggel, pszichiáterekkel annál inkább. Átadták a teret a pszichiátereknek, akik jó pénzért hajlandók meghallgatni az embereket, mert ennél többre nem képesek.

Jézus az igazi istenképet hozza el nekünk! Jézus igazolja magát, hogy ő az, aki az Istentől nekünk elküldött Megmentő, Megváltó! Egyetlen lehetőségünk van, éljünk ezzel a lehetőséggel! Külön-külön mindegyikünknek erre az Istenre van szükségünk, de az egész emberiségnek is! Gondolkodjunk el ezen, a valóság világában éljünk, megszabadulva a meséktől, megszabadulva a látomásoktól, a különböző fantáziálásoktól!

A valóság Krisztus valósága! A valóság a mi emberi életünk valósága! A nagy lehetőség,
hogy Isten segítségével az ember új életet élhet!

Köszönjük!

+  A M E N  +
 

---

Húsvétvasárnap

2016.03.27.

Szentmise bevezetése

Isten hozta a Testvéreket!
Mindennapi történéseink arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a válaszainkat meg kell fogalmazni, különben elveszünk! Ha ezeket a válaszokat szeretnénk pontosítani, akkor itt, Isten közelében kell maradnunk, különben olyan válaszaink lesznek, amelyek a megoldásokat csak eltolják más irányba!

Húsvétvasárnap a felelősségre figyelmeztet bennünket,hogy Jézussal együtt mi is éljünk új életet!

Könyörögjünk
Istenünk a mai napon egyszülött Fiad által legyőzted a halált és kitártad előttünk az örökkévalóság kapuját. Krisztus Urunk feltámadását ünnepelve kérünk, teremts újjá minket Szent Lelked erejével, hogy új életre támadjunk, a mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben Isten mindörökkön örökké!

+  A M E N  +

Szentbeszéd

Jézus előre megmondott mindent!

Kedves Testvérek! Az apostolok is éppen olyan emberek voltak, mint mi vagyunk, hiába halljuk sokszor az igazságot, hiába hallották ők is azt, amit Jézus előre megmondott nekik! Amikor bekövetkezett a tragédia, akkor összezavarodtak! A hitünkkel így vagyunk!

Ezen a reggelen gondolkodjunk el azon, mit jelent számunkra az új élet?
Hallottuk az üzenetben: Krisztussal együtt éljünk mi is új életet!

Az elmúlt három napon sok mindenről elmélkedtünk. Hálát adok a Jóistennek, hogy olyan sokan voltunk, olyan jó lelki egységben voltunk, ami egészen rendkívüli. Sikerült olyan gondolatokkal foglalkoznunk, amelyek aktuálisak és nagyon fontosak!

Ezekre a gondolatokra építkezve próbáljuk magunk elé állítani: miben áll ez az új élet Krisztussal? Új élet kezdődik
A mai evangélium roppant izgalmas mozgást vetít elénk! Mozgásban vannak az emberek, ahogy ocsúdnak: Mária Magdolna, Péter, János és még mások is a tanítványok közül. Ez mindenképpen valamit jelent! Számukra talán előjöttek a gondolatok, Jézus mi mindent mondott előre és most valami kezdődik.

Jézusnak is új élete kezdődik húsvéttal, úgy nekünk keresztényeknek is!Ahogy a keresztségben is új élet kell, hogy kezdődjön! Most húsvét vasárnapján különös hangsúlyt kap, hogy új életet kell élni nekünk keresztényeknek!

Kettős világban élünk és ez mindent meghatároz Jézus példáját tekintve:
Jézus népe mindennapjaiban élt, azonosult azzal! Ez jelentett egy sajátos magatartást. Ugyanakkor Jézus egy távolságot is fölvett a mindennapi történésekkel kapcsolatosan! Ez is jelentett egy sajátos hitelességet!

Ez jó irány a számunkra: mit jelent a mi új életünk Krisztussal!

Teljes egészében ebben a világban élünk és ebben a világban kell élnünk! A kereszténységünk nem azt jelenti, hogy kivonulunk a világból, mert ez a világ olyan, amilyen, hanem ebben a világban van a helyünk!

Ugyanakkor, ahogy hallottuk ma már nem is egyszer ezt a gondolatot a mai szentmisében is, hogy keressétek az odafönt valókat! Ez a másik vetülete a mi mindennapi életünknek!

Az odaföntről származó értékek és igazságok jelenjenek meg általunk ebben a világban!
Ez a küldetésünk!

Az elmúlt századokban leépítették a keresztény világot
Sajnos látnunk kell és látjuk is, hogy valami olyan történt velünk az elmúlt évszázadok során, mint ami történt a zsidókkal, akik elveszítették Krisztust! Kiközösítették Krisztusukat! Mit műveltek Vele! Megölték a falakon, a városon kívül! Előre megmondta! Utána abból élnek, amit Ő már előre megmondott! Sajnos be kell vallanunk: engedtük, hogy elvegyék az Istenünket! Módszeresen és szisztematikusan leépítették az egész keresztény világot!

Nincs Isten! Azzal kezdődött, hogy Isten olyan messze van, hogy talán nincs is! Eljutottak egészen odáig, hogy Isten meghalt, mi öltük meg, Nietzsche bátran kimondta. Mi mindezt – majdnem azt mondhatnám – néztük! Mintha minden tetterőnk, tehetségünk, minden gondolatunk is elsekélyesedett volna! Ha most körülnézünk, azt látjuk, hogy a kultúránk alapjait elvették! Olyan világban találjuk magunkat, amelyben úgy tekintenek bennünket, mint idegeneket!

Ebben a világban kigúnyolják a keresztényeket! Ebben a világban nevetségessé teszik az Egyházat! Ebben a világban azok az értékek, amelyek onnan fölülről valók, azok szinte eltűntek!
Amikor új életet akarunk élni,akkor ebben a világban fölmerülő kérdésekre válaszolnunk kell!
Tovább nem hallgathatunk!

Nem szólamokra van szükség! Nem arról van szó, hogy mi is csatlakozunk a semmire se jutó, különböző tárgyalásokhoz, konferenciákhoz! Hanem – ahogy arról tegnap este szóltunk - kezdünk újra keresztény emberként élni, amely keresztény életnek ára van! Ez azt jelenti, hogy az ember az onnan felülről való értékekre jobban figyel és ezeket megjelenítjük a mindennapjainkban. Hogyan? Ez itt a kérdés!

Az új élethez segít a mai evangélium
Arra oda kell figyelni, hogy Mária Magdolna megmozdul, Péter és János mozgásba lendül! Az apostolok sajátos magatartást mutatnak, bezárkóznak! Az emmauszi tanítványok menekülnek. Mindegyik magatartásban van egy kis dekadencia. Mária Magdolna a halott Jézust keresi, mintha elfelejtette volna azt, amit Jézus előre megmondott. Péter és János mintha igazolást keresnének, még nekik is igazolásra van szükségük? Az emmauszi tanítványok menekülnek a kereszt botrányától! Megnyugodni, megpihenni akarnak Emmauszban, távol Jeruzsálemtől, ettől a borzasztó helytől! Az apostolok meg bezárkóznak, mert félnek! Mintha mindenki elfelejtette volna, amit Jézus előre megmondott, de ennek ellenére mozdulnak!

Ahhoz, hogy mi ebben a világban új életet éljünk, ahhoz meg kell mozdulni!

Nekünk sokkal könnyebb a helyzetünk és a dolgunk, mint az apostoloknak! Mi már a beteljesedés utáni időben élünk! De az ember felelősséget kell, hogy érezzen ezért a világért, amely világot ránk bízott Krisztus! Ez a világ nem a halott Krisztus világa! Ez a világ annak a Krisztusnak a világa, aki megnyitotta nekünk a szeretet világát, erről is elmélkedtünk!

A húsvét, szabadulási ünnep! Kiszabadulunk különböző börtönökből, különböző megkötözöttségekből!

Felszabadulunk egymás számára, hogy egymásért éljünk!

Az egymásért való életet nem lehet megszerezni a halott Krisztustól! Ezt csak attól a Krisztustól tanulhatjuk, aki értünk élt, értünk szenvedett és meghalt, de új életre támadt! Tudomásul kell vennünk azt, hogy nem menekülhetünk el a keresztjeink elől, ezeket vállalni kell, ezek nélkül nincs élet! Nem lehet úgy keresztényként élni ebben a világban, hogy félünk, hogy bezárkózunk!
De a kereszt az élet fája! Annyi élet van a világban, amennyi áldozat van a mi szívünkben, a tetteinkben, a mindennapjainkban! Ez is a felelősség körébe tartozik! A jövőnkről van szó,
az Egyház jövőjéről van szó, Európa jövőjéről van szó!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek!
Most az Úr imádságát imádkozzuk, gondoljunk arra, hogy az Egyház Krisztusa nem a halott Krisztus! Az Egyház Krisztusa az élő Krisztus! Az Egyháznak nem halott tagjai vannak, vagy élő tagjai vannak, vagy nincs Egyház. A mostani időkben ezen el kell gondolkodnunk, mert nem csupán elvették az értékeinket, engedtük, hogy elvegyék. Most tehetetlenül nézzük és semmit nem teszünk!

Imádkozzunk többet a vértanúkért, szedjük össze erőinket, mert a lelkierő mindent legyőz!

Mi Atyánk…

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek!
Imádkozzunk azért, hogy tevékeny formálói legyünk egy új keresztény világnak, mert ez a húsvéti örömhír, ez a húsvéti győzelem, az élet győzelme! Ebben a szellemben kívánok mindenkinek áldott, békés ünnepet és jó pihenést!

+  Á L D Á S  +

---

Nagypéntek - Az Úr szenvedésének története

2016.03.25.

Bevezetés

Szeretettel köszöntöm a Testvéreket! Ma reggel azt kérdezték tőlem az egyik televízióban: miért könnyebb karácsonyt ünnepelni, mint nagypénteket. Ma azért vagyunk itt, hogy megértsük nagypéntek titkát, megértsük életünk titkát!

Nagypéntek a földbe hullott búzaszem ünnepe! Ha a búzaszem nem hull a földbe, egyedül marad, de ha elhal, sok termést hoz!

Életünk titkáról van szó! Egy színész mondta: nagypéntek csodálatos dramaturgia! Üzeneteket hallunk Istentől! Jézus szenvedéstörténetében, az isteni szeretet drámájában csúcsosodik ki az isteni üzenet! Majd könyörgünk a világban élő emberekért! Az Egyház könyörög az emberekért! Az Egyház közbenjár az emberekért!

A szentáldozásban találkozunk azzal a misztériummal, ami számunkra lehetővé teszi az új életet! Az Egyház fölkínálja az élet Kenyerét! Emberi erőinket talán ismerjük, bár ezt sem egyszerű számba venni, milyen erőink, milyen adottságaink vannak és mire használjuk azokat! Az Egyház arra tanít bennünket, hogy ezek a karizmák, ezek a talentumok mire valók!
 
Az élet Kenyere lelki táplálék! Az Egyház azt az isteni ajándékot kínálja föl, amely természetes, emberi erőinket megnöveli!

Az emberi erőfeszítések nem elegendők! Ha elegendő lenne, akkor jobb helyzetben élnénk! Emberi erőink még akkor sem elegendők, ha tele vagyunk jó szándékkal, mert sebzett természetű lények vagyunk! Az önzés körülöttünk suttog!

Isten táplálja lelkünket! A lelkierő az egyetlen lehetőség ebben a világban! Szembesüljünk ezen az estén életünk titkával!

Jézus szenvedéstörténete
Kedves Testvérek! A szeretet drámai! A szeretetben kiszolgáltatjuk magunkat, azért a szeretettel vissza lehet élni! Az ember a szerződéseket, a szövetségeket is meg tudja törni, de annak más a természete, azt is mondhatjuk: az embernek olyan a jövője, amilyen a szerződése! A szeretetre is lehetne mondani, hogy ez is valamiképpen szerződés, csak a szeretet természetrajza más! Az ember a szeretetben csak arra gondol, amivel tartozik a másik embernek, következésképpen a szeretet titka külön-külön mindegyikünk szívében van! A válaszadás a másik ember műve!

Jézus az isteni szeretetben a csúcsra jut! Jézus az életével fizet! Ebből az áldozatból élet támad!

Könyörgések
Divatos fogalom: globális világban élünk. Nagypéntek üzenete a szeretet globalizációja! Az értünk szenvedett, meghalt és föltámadt Jézus elküldi követeit: Menjetek el az egész világra, hirdessétek minden népnek az örömhírt: mi emberek új életet élhetünk! A kereszténység minden ember felé indul, nem számít, hogy kinek milyen a felfogása, mit hisz, mit vall! A kereszténység a szeretet vallása, minden embernek fölkínálja ezt a lehetőséget!

Ennek jegyében imádkozunk most és kiterjesztjük a szeretet hatalmát minden emberre!

Hódolat a kereszt előtt
Kedves Testvérek! Nagypéntek az élet ünnepe! Krisztus az életét adta oda értünk, hogy életünk legyen! Most szembesüljünk ezzel a titokkal, ezzel a valósággal!

Íme a Szent Keresztfa, rajta függött valaha a világ Megváltója!

Nagypénteken Krisztus felé fordulunk, aki nem áldozat! Ő maga mondja: önként adom oda az életemet! Ennek a krisztusi szónak ma, 2016-ban különös jelentősége és értelme van! Az elmúlt hetekben, napokban találkoztunk azokkal, akik állítólag önként adták oda az életüket, az önkéntes merénylők! Ők önként adták oda az életüket, ha igaz, azért, hogy hódítsanak!

Jézus önként adta oda az életét, mert szeret!

A merénylők önként adták oda az életüket, ha igaz és ha jól választják meg a helyszínt, akkor sokakat magukkal visznek a halálba!

Jézus azért halt meg a kereszten, hogy mindenkinek élete legyen! Micsoda különbség!

Nagypéntek az élet ünnepe, a szeretet ünnepe! Jézus az Új Ember, aki értünk él! Jézus értünk halt meg, hogy az életünket szolgálja, halálával megteremti az új emberiséget! Hallottuk a passióban, a katona lándzsával megnyitotta Jézus oldalát, abból vér és víz ömlött ki!

A víz a keresztség vize
Az egyházatyák, a teológusok így magyarázzák. A keresztség vizében szabadulunk meg régi, önző önmagunktól, a régi embertől, aki csak magának él! Víz ömlött ki Jézus oldalából, amelyben újjászülethetünk, önzetlen, szerető keresztény közösség jöhet létre Ez az Egyház közössége, a keresztények közössége!

A vér az áldozatról szól
Az új emberiség áldozatkészségével igazolja összetartozását minden emberrel! Azt kérdezik ma, hogy a pápa miért térdel le a muszlimok előtt és megmossa lábukat? A pápa elmegy a legvégsőkig, a legmélyebbre hajol le, mert ő mindenkihez odafordul!

Az új emberiség lehajol, áldozatkészségével kapcsolatot teremt az emberekkel és életet ajándékoz nekik!

Nagypéntek erről a titokról győz meg bennünket! Jézus azért küldi követeit a világ minden tájára, hogy ez az új emberiség megszülessen! Egyetlen vallás sem rendelkezik ilyen örömhírrel! Egyetlen vallásnak sincs ilyen jövőképe, ilyen igénye!

A hitetlenek támadása
A hitetlenek világa miért támadt ez ellen az új emberiség ellen? Zavaró az ember önzetlensége? Az ember önző természettel születik, aki ezt az újjászületést nem munkálja magában, azt zavarja az önzetlen ember jelenléte.

Miért üldözik a kereszténységet, miért teszik nevetségessé a híveket?

Nem egyszerű kialakítani az új életszemléletet, hogy annyi közünk van egymáshoz, amennyi áldozatot hozunk egymásért! Az önző ember nem akar áldozatot hozni a másikért! Az önző ember magának akar élni! Ez a beteg lelkű világ nem igazodik az értékekhez!

Bár csodálatosan fogalmazza meg az ember jogait, az ember személyiségével kapcsolatos nagy-nagy igazságokat, közben önző, csak magának él!

Az életet ünnepeljük
Íme a Szent Keresztfa! Nézzünk föl a keresztre, mert Krisztus új életszemléltet tanít nekünk! Krisztus az Új Ember, aki Isten akaratára figyel elsősorban, erre akar rávezetni bennünket is!

Jobban figyeljünk az Isten akaratára, aki egymásnak ajándékozott bennünket! Ezáltal jobban figyeljünk egymás akaratára, hogy mit vár tőlünk a másik ember!

Ha ezen az úton el tudunk indulni, akkor talán menthető az életünk! A megváltás erről szól!
Ha ezen az úton indulunk el, akkor talán még Európa is menthető!

Szeretném, felkínálom mindenkinek azt a lehetőséget, hogy egy pillanatra fölemelje a fejét! Annyit bántottak bennünket, tapostak a porba, el kell jutni oda, hogy fölemeljük a fejünket! Kinek gondja, baja az, hogy a keresztények másodrangú állampolgárok az emberiség nagy családjában! Rendjén van ez így? Ne adjuk meg magunkat!

Ha megállunk az Élet Fája előtt - legszentebb jel nekünk a kereszt - és fölemeljük fejünket, akkor meg tud jelenni általunk a legnagyobb erő, a legnagyobb hatalom, a Lélek ereje, a szeretet hatalma!

Szentáldozás
Nagypénteken nincs szentmise. Régen a magyarok ezt csonkamisének nevezték. Mi Atyánk imádság után szentáldozás és befejezés. Az áldással egymástól elköszönünk. Megköszönöm a testvérek türelmét, nem egyszerű ilyen hosszú időn át egymásra figyelve együtt lenni. Szükségünk van ilyen próbákra is! Hol van ez az élet igazi próbáitól! Ezek a találkozások növelik a lelki erőnket!

A mai ünnep figyelmeztessen bennünket arra, hogy az apostoli idők után a kereszténység bölcsője volt Szíria. Az első hat évszázadban ott élt kiteljesedve a kereszténység. A hetedik évszázadban megjelent Mohamed és mindent megváltoztatott. Ma ott tartunk, ahol tartunk. Ott született az az imádság, amit oly sokszor veszünk ajkunkra: Oltalmad alá futunk Istennek szent Szülője! Ez is Szíria ajándéka nekünk! Ott az első évszázadokban a Szűzanyát az irgalmasság Asszonyának nevezték! Ez a gyönyörű elnevezés is Szíria ajándéka! Ma más helyzetben vagyunk!

Nagypénteki ünneplésünk után arra gondoljunk, hogy van Istenünk, van Szűzanyánk, nekünk magyaroknak Magyarok Nagyasszonya, az igazi irgalmasság Asszonya!

+  Á L D Á S  +

Mennyei Atyánk, Szent Fiad halálát
a te néped saját feltámadásának reményében ünnepelte!
Kérünk, áradjon népedre bőséges áldások,
nyerjen bocsánatot, részesüljön vigasztalásban, szent hite növekedjék!
Jusson el az örök üdvösségre Krisztus, a mi Urunk által!

+  A M E N  +

---

Nagycsütörtök
Az utolsó vacsora ünneplése

2016. 03.24.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek!
Minden alkalommal, amikor itt találkozunk, - összejövünk Isten dicséretére, - akkor keresztet rajzolunk magunkra, mert mi másban dicsekedhetünk, mire hivatkozhatunk, amikor magunkba nézünk! Nagyböjt után vagyunk, a mai estével elkezdődik a szent három nap! Nagyon szeretném az irgalmasság szent évében, hogy az irgalmasság üzenete által mindannyian újuljunk meg! Üdvösségtörténetünk központi eseménye a kiengesztelődés, másképpen az irgalom, mert Isten irgalmas, Isten nagylelkű, Isten megbocsátó!

Kereszténységünknek legfontosabb üzenete, hogy minden nap újra kezdhetünk! Isten minden nap újra lehetőséget ad nekünk Jézus Krisztus szenvedésével és halálával teremtette meg ezt a lehetőséget!

A mai estén, nagycsütörtökön gondoljunk arra az asztalra, amihez Jézus leültette övéit! Köszönjük meg, hogy mi minden alkalommal, minimum minden vasárnap meghívót kapunk Istentől, asztalközösségbe hív bennünket! Ebből lehet élni! Ha akarunk, akkor ebből lehet élni! Asztalunkhoz azt hívjuk meg, akivel közös a sorsunk! Minden emberrel közös a sorsunk, de a közös asztal ezt a közös sorsot egészen mélyrehatóan jeleníti meg!

Köszönjük meg Jézusnak az első közös asztalt! Köszönjük meg Jézusnak minden vasárnap a megterített közös asztalt!

Gondoljunk az ígéretre: Isten az örök boldogságunkat asztalközösség ígéretében adja nekünk!
Készüljünk!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! A mai este azt a kérdést állítja középpontba: mennyi közünk van egymáshoz! Minden alkalommal, amikor itt összejövünk, számba vesszük egymást, Isten mindenképpen! Isten a szeretet Istene, Isten irgalmas, ezért nem tesz erről a számbavételről semmiféle kinyilatkoztatást, de számon tart bennünket! Mindannyian kimentettek vagyunk, abban az esetben, ha engedjük, Isten kiment bennünket azokból a kelepcékből, amelyekben mindegyikünk vergődik!

Isten kiment bennünket a magunk épített börtönünkből és a közelébe hív bennünket! A magunk börtöne azt jelenti, hogy az ember csak magára gondol, csak a maga ügyeivel foglalkozik!
Isten ebből a világból ment ki bennünket, ha mi is úgy akarjuk!

Isten kiment bennünket azokból a kelepcékből, amiket egymásnak készítünk! Amikor nem vagyunk tisztességesek, amikor emberi kapcsolatainkban csak számítások vannak! Talán csak nyomaiban van jelen a szeretet, amelyben az ember kiszolgáltatja magát a másik embernek!

Isten kiment bennünket az egymásnak készített kelepcéből és tanít bennünket arra, hogy egymásért éljünk!

Minderről szó van, valahányszor mi itt összegyűlünk! Nem csupán a magunk sorsáról van szó,
nem külön-külön egyikünk, másikunk sorsáról, nem csupán az egymással való kapcsolatunkról van szó!

A világ üdvösségéről, az emberiség üdvösségéről van szó! Menjetek el az egész világra és hirdessétek az örömhírt minden embernek!

„Nézzétek, hogy szeretik egymást!”
Találkozásaink vasárnapról-vasárnapra a hitelességünket is vizsgáztatja! Azt kellene elérnünk, hogy az emberek, akikkel találkozunk, rákérdezzenek arra, hogy honnan jöttök, kik vagytok? Ahogy az első keresztény közösségek idejében: „Nézzétek, hogy szeretik egymást!” Az emberek abban a krisztusi korban - amely kegyetlen volt és embertelen, - rácsodálkoztak a keresztény közösségek összetartozására, rácsodálkoztak arra, mit jelent egymásért áldozatos módon élni!

Lábmosás
A mai este abból a szempontból nagyon fontos, hogy Jézus az utolsó vacsorán asztalhoz hívta övéit. Jézus ki akarta fejezni még egyszer, utoljára, amit nap mint nap átéltek az egymással való kapcsolatukban, a Krisztussal való kapcsolatukban!

Jézus ki akarta fejezni, hogy értük szenteli az életét! A lábmosás ezt a szolgálatot fejezi ki!

Abban az időben a ház ura, amikor egy ünnepséget szervezett és meghívta azokat, akikkel egy asztalnál kívánt ülni, azoknak egy ajándékot is adott, a lábmosás ajándékát! Ezzel kifejezte azt, hogy nem csak az asztalát osztja meg velük, hanem az egész életét!

A közös asztal ajándéka
Ma különösen a közös asztal ajándékát kell megfontolás tárgyává tenni! Az ember, akikkel egy asztalhoz ül, azokkal közösséget vállal, azokkal össze akar tartozni! Az összetartozás az ember áldozatkészségét fejezi ki, amit Krisztustól tanulunk!

Krisztus odaadta az életét! Ez minket is vallat!

Mi az, amit mi odaadunk egymásért és egymásnak? Mi az, amiről lemondunk a másikra való tekintettel? Ez a lelkület az, ami hitelesíti az egymással való kapcsolatunkat! Ez a lelkület az, ami vonzóvá tudja tenni a mi keresztény közösségünket!

Isten neve
Isten neve nemcsak tanít bennünket, hanem figyelmeztet is! Az Ószövetség népének Istene: Aki van az emberért! Az Újszövetség Istenének neve: Emmanuel, aki velünk közösséget vállal!

Ez a két érték az, amelyet az embernek meg kell fontolni! Mit jelent az, hogy egymásért vagyunk? Mit jelent az, hogy egymással közösségben vagyunk?

Idegen ez a világ! Elidegenítettek bennünket Istentől, elidegenítettek bennünket egymástól! Sajnos engedtük! Engedtük, hogy elvegyék tőlünk az Istent! Engedtük, hogy elvegyék tőlünk a másik embert! Idegenként mozgunk ebben a világban! Ez a gyöngeségünk jele!

Megjelöltek bennünket a keresztségben
Azt hallottuk az ószövetségi olvasmányban, hogy a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat, azoknak a lakóknak ajtaját, akik Isten népéhez tartoztak! Ez a menekülést jelentette számukra!
Isten meg akar menteni ma is bennünket! Mindannyian megjelöltek vagyunk, akik megkeresztelkedtünk!

Újra kell gondolnunk az Istenhez tartozásunkat, Krisztushoz tartozásunkat. Újra kell gondolni a keresztény egységünket, mert nincs más útja a menekvésnek!

Köszönjük meg, hogy Isten gyermekei lehetünk! Köszönjük meg, hogy Jézus mindegyikünkért az életét áldozta! Ezért Ő a Megváltó! Kérjük Isten segítségét, hogy ebből az örökségből élni tudjunk! Kérjük Isten segítségét, hogy egymásért áldozatot tudjunk hozni, egymásnak odaajándékozzuk az életünket, mert az összetartozásnak ez az egyetlen útja! Nagycsütörtök ezt a titkot nyilatkoztatja ki nekünk!

Most ezen az estén Jézus példáját szeretnénk megjeleníteni! Életünk minden napjának gyakorlata: egymáshoz lehajolunk, egymás felé fordulunk, egymásnak a kezünket nyújtjuk, egymás számára kinyitjuk a szívünket, egymásnak helyet készítünk a lelkünkben!

Ez a krisztusi élet! Ez ment meg bennünket! Isten segítségével egymást menthetjük meg!

Könyörgések
Ahol szeretet van, ott van az Isten!
Milyen más lenne a világ, ha látható lenne az Isten! A posztmodern világ, amelyben élünk, olyan messzire űzte az Istent az életünkből, a világunkból, hogy eljutott egészen odáig, hogy talán nincs is. Az ember azt gondolja, felszabadult, megszabadult az Istentől! Elhagyta a paradicsomot, az istenkapcsolatot, vándorol a pusztában, a sivatagban és keresi az útját! Hívjuk vissza az Istent! Európa keresztényei hívjuk vissza az Istent világunkba! Engedtük, hogy elvegyék tőlünk! Ha az embernek nincsenek istenes normái, akkor abnormális életet él!

Most könyörögjünk az Istenhez! Könyörgéseinkkel ostorozzuk az eget!

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Most azt az imát imádkozzuk, amit Jézus tanított nekünk! Szeretném kérni, hogy ezen az estén imádkozzunk a papokért! Ez a mai este Krisztusnak, az örök Főpapnak ünnepe és azoknak a szolgáinak, akik életüket Krisztus iránti szeretetből az emberek szolgálatára szentelik! Gyarló, esendő emberek vagyunk mi is, de életünket az emberek szolgálatára szenteltük! Ebben látjuk életünk értelmét, életünk kiteljesedését!

Ebben az imádságban kérjük, bocsássák meg gyengeségeinket! Ebben az imádságban kérjük, imádkozzanak értünk, hogy ezt a nagylelkű felajánlást, a kedves Testvérek szolgálatát Isten nagyobb dicsőségére és az Egyház javára végezhessük!           

Mi Atyánk…

Szentáldozásra
Kedves Testvérek! Az élet Kenyeréről van szó, amely lelkünk életét táplálja! Mindennapi tapasztalatunk, hogy kevés az emberi erőnk, kevés a lelki erőnk! Ezt a lelki erőt táplálja Isten az élet Kenyerével! Azok, akik lélekben fölkészültek, ezt a lelki erőt tapinthatják!

Könyörögjünk
Kérünk, mindenható Istenünk, hogy amint most az utolsó vacsora Táplálékával megerősítesz minket, tégy egykor Szent Fiad örök lakomájának részesévé Krisztus, a mi urunk által!

+  AMEN  +

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Köszönjük meg Jézusnak az életét, köszönjük meg azt az értékrendet, amit az emberiség Istentől Jézus közvetítésével kapott! A mai este felszólít bennünket arra, hogy újra szerezzük vissza azokat az értékeket, amelyeken a mi keresztény kultúránk fölépült! Most nagyon gyengék vagyunk, mert ezeket az értékeket elveszítettük, elhanyagoltuk! Köszönjük meg Isten nagy ajándékát és szerezzük vissza! Ha ez sikerül, akkor újra erősek leszünk! Most megköszönöm, hogy olyan odaadóan, fegyelmezetten és áhítattal voltunk itt és ünnepeltünk!

Ezen az éjszakán Jézus az olajfák hegyén sír és szenved, de ki tudja mondani, ami mindennél fontosabb: Legyen meg a Te akaratod! Minden értékünk foglalata az Isten akarata! Milyen más lenne a világunk, emberi kapcsolataink, ha Isten akarata vezérelne bennünket, nem a mi önző, kicsinyes, számító, ügyeskedő akaratunk! Most csendben leszedjük azt a kevéske díszt, ami az oltáron van! Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy amit el tudunk veszíteni, az olyan kevéske, valójában szinte semmi ahhoz képest, ami a fontos!

Jeremiás siralmai

---

Virágvasárnap

Az Úr szenvedésének vasárnapja

2016. 03.20.

Szentmise bevezetése

Ma Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk, dicsőséges megérkezésére a Szentvárosba!

Kedves Testvérek! Ezen az ünnepen azt a másik igazságot nem hangsúlyozzák, hogy Jézus Jeruzsálem fölött sír. Jézus megsiratta a Szentvárost, ahová megérkezik! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit, de te nem akartad!

Jézus ma megérkezik Európába, bevonul Európa országaiba, abba a világba, amely keresztény értékeken épült fel, amely keresztény értékeket összetörték, amely keresztény értékeket meggyalázták és mi keresztények mindezt elnéztük, mi keresztények mindezt tudomásul vettük!
Kifosztottak bennünket, keresztényeket!

Jézus Jeruzsálembe érkezik és sír! Jézus Európába érkezik és sír!

A mai ünnepen, virágvasárnapján ágacskákat hozunk, a tavasz hírnökeit! Ezekből a kezünkben lévő virágokból nem lesz gyümölcs. De a virágnak az a hivatása, hogy gyümölcsöt hozzon, gyümölcsben érlelődjön! Gondoljunk erre most, amikor ünnepelni kezdünk, amikor elkezdődik ez a szent nagyhét. Jézus elküldi apostolait és azt mondja: Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek! Teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt! Kérjük Isten kegyelmét, hogy a nagyböjti idő segítségével tisztább önismeretre jussunk! Vasárnapról, vasárnapra arról beszéltem, hogy mindegyikünk alakítson ki magában egy új istenképet!

Alakítsuk ki magunkban annak az Istennek a képét, aki értünk van, aki velünk van!Ez az egyetlen kapaszkodónk, erre a kapcsolatra felépülhet egy új élet! Higgyünk ebben!

Most megáldom és megszentelem az ágacskákat, amiket a kezünkben tartunk!
Úgy vigyük majd haza, mint amik az új élet ígéretei!

Könyörögjünk
Istenünk, növeld azok hitét, akik benned remélnek! Hallgasd meg könyörgő imánkat, hogy mi, akik virágzó ágakat hozunk a bevonuló Krisztus Király elé, a jócselekedetek gyümölcsét teremjük ő által, aki él és uralkodik mindörökkön örökké!                               

+  A M E N  +

Hozsanna…

Szentmise könyörgése

Mindenható örök Isten! Üdvözítőnk példát adott nekünk az alázatosságra, amikor szent akaratodból emberi testet öltött és vállalta a kereszthalált! Segíts jóságosan, hogy kínszenvedésének tanítását megértsük és társai lehessünk feltámadásában, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben mindörökkön örökké!                                

+  A M E N  +

Elmélkedés a passió hallgatásához

Jézus útja drámai!
A szeretet útja drámai!

Kedves Testvérek!
Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen! Ez a drámai életút végéhez közeledik, a dráma kiteljesedik, mert aki szeret, az kiszolgáltatja magát! Jézus kiszolgáltatta magát nekünk embereknek! Visszautasítottuk Jézus szeretetét, a halálba taszítottuk! Most a passiót hallgatjuk. Jézus életútjának teljes kifejletéről van szó. Isten hatalmáról ne feledkezzünk meg, Isten hatalma a Lélek hatalma mindennél nagyobb!

A passiót hallgatva lehetőségünk van arra, hogy mindegyikünk elgondolkodjon a maga életútján! Valóban egymást akarjuk-e éltetni!

Jézus példája bátorítson bennünket! Jézus útja a mi utunk! Számtalanszor kapunk ugyanolyan válaszokat, amilyeneket Jézus kapott, de vele volt az Isten! Mindegyikünk egyéni sorsa a közösség sorsa! Európában a kereszténység sorsa Európa sorsa! A keresztényektől meg lehet szabadulni, a keresztény értékeket lábbal lehet tiporni, de az élet csak értékekre épülhet fel! Kívánok mindenkinek jó elmélkedést, míg hallgatjuk Jézus szenvedéstörténetét!  
                     
A mi Urunk, Jézus Krisztus kínszenvedése Szent Lukács evangélista írása szerint

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Jézus lehetővé teszi, hogy úgy imádkozhatunk, ahogy azt mi tőle megtanulhattuk. A szenvedés hetét bevezető virágvasárnapon gondoljunk arra, hogy az üdvtörténet központi eseménye a kiengesztelődés! Ferenc pápa egyfolytában ezt a fogalmat hangsúlyozza, kiengesztelődés, más néven irgalom!

Isten kiengesztelődött velünk! Jézus Krisztusra való tekintettel megbocsátja bűneinket!

Oda el kell jutnunk, hogy bűnbánatot tartunk és meggyónjuk bűneinket. Legalább évente egyszer szentgyónáshoz kell járulni! Isten kiengesztelődött a világgal, mindegyikünkkel, de a bűnbánattartás, a gyónás a mi ügyünk! Egymással is ki kell engesztelődnünk a bocsánatkérés és kapcsolataink rendbetétele által!

Mi Atyánk…
 

---

Nagyböjt 5. vasárnapja

2016. 03.13.
 

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! A katolikus világ ünnepel, Ferenc pápa megválasztásának évfordulója van ma, neki köszönhetjük, hogy az irgalmasság gondolatát középpontba állította. Az üdvösségtörténet központi eseménye a kiengesztelődés, másik nevén az irgalom!

A Szentatya arra hívja fel a világ figyelmét, hogy Krisztusban Isten kiengesztelődött a világgal!
Jó lenne, ha tudnánk élni ebből az igazságból!

Szentatya számára kérjük Isten kegyelmét, hogy jól vezesse Isten hívő népét, hiszen a világ és az Egyház nagy kihívás előtt áll. Az Egyház vagy missziós, vagy nem Egyház! Az Egyház üzenetét, az igazságait nem tudja úgy fölkínálni az embereknek, hogy arra hangolódjanak, azt elfogadják. A világ mindent fontosabbnak tart az Istennel való kapcsolatánál!

Nézzünk most is körül. Elkezdődött négy munkaszüneti nap, abban a pillanatban az emberek kirajzanak és ez kifejez valamit. Ilyenkor ez a legfontosabb az emberek számára. Mindent lehet ideologizálni, ezt is! Nem véletlenül mondta a muszlim pap: ti már templomba se jártok, akkor mit akartok! Mi erőnk van nekünk ezzel az áradattal szemben? Van? Sajnos nincs!

A szentmisét ajánljuk fel egy fiatalemberért, aki pár hónapos korában veszítette el az édesapját, aki ennek a világnak volt az áldozata. Ez a fiatalember így nő fel, édesapa nélkül, bizonyos értelemben áldozat! Gondoljunk másik kedves közösségi tagunkra, Toncsira, ő ma tíz éves. Külön is gondolunk rád, a miatyánkot érted fogjuk imádkozni!

Tegnap este Nagybányán fejeztem be egy lelkigyakorlatot. Egy tízéves kislány olvasta fel az olvasmányt, meg a szentleckét. Életemben olyan értelmes és előadásszerű felolvasást még senkitől sem hallottam, papoktól sem. Én sem tudom úgy átadni, felolvasni. Mondtam is a gyerek szüleinek, hogy  rendkívüli tehetség. Tartsunk bűnbánatot!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!
Egy hét múlva, virágvasárnappal kezdődik a nagyhét. A mai vasárnappal befejezzük azt a gondolatsort, amivel találkozhattunk a nagyböjt vasárnapjain. A szentmise bevezetőjében említettem, hogy az üdvtörténet központi eseménye a kiengesztelődés, másik nevén az irgalom. Üdvtörténet Isten és ember közös története. Sokkal többet beszélünk a bűneinkről és alig beszélünk a kiengesztelődésről, ezáltal a bűneink szinte ránk szakadnak! Az egész keresztény életünk arról szól, hogy cipeljük bűneinket és kinek nincs bűne!

Isten kiengesztelődött a világgal, mert mi emberek rászorulunk arra, hogy Isten levegye rólunk bűneink terhét!
Ki merné azt mondani, hogy neki nincs ilyen terhe! Egész keresztény világunk azért jutott ide, mert egyrészt bűntudatos világ, másrészt az utóbbi évszázadban az emberiség szinte fölszabadította magát a bűnök terhe alól! Sajnos ehhez igazodva mi keresztények nemhogy a kiengesztelődés Istene felé fordultunk volna és ezáltal a bűneiktől megszabadított emberek örömhírével élnénk a mindennapjainkat, hanem még jobban nekikeseredtünk.

Eljutottunk oda, hogy nincs üzenetünk a világ számára! Annak a világnak nem tudunk mit mondani, amely világnak nincs bűntudata, amely világ természetesnek tart mindent, amit tesz
és a világban föl sem merül, hogy Isten előtt felelőssége van!

Ez a világ süket az isteni üzenetekre, ugyanakkor mi keresztények mindig csak a bűneinkkel foglalkozunk, nem szimpatikus a mi magatartásunk. Nem arról van szó, hogy mi is tagadjuk bűneinket és így álljunk ezek elé az emberek elé!

Nekünk keresztényeknek azt kell megjeleníteni, hogy épp olyan csetlő-botló emberek vagyunk, mint akárki, de nekünk van egy felszabadító üzenetünk! A világnak pontosan erre az üzenetre van szüksége!

A bűnök terhe megrontja az emberek gondolkodását, mert mindenki a lelkiismeretében hordozza ezt a terhet, a pogány is, a hitetlen is. A lelkiismeretünk alapján dől el minden! A Szentírásban is olvassuk, hogy a lelkiismeretünk döntései számítanak Isten előtt is, nem az, hogy hívők vagyunk, vagy nem hívők!

A hívő ember nagy lehetősége, hogy segítséget kap az Egyházától, a közösségétől, hogy a bűnnel való harcát jól harcolja meg! Erről az eredményes harcról kell nekünk a világot tudósítani!

Az életünkkel megmutatni, hogy mi Isten közeléből milyen lelkülettel, milyen gondolkodással megyünk az emberek közé!

Nem mehetünk úgy, ahogy ezek a farizeusok, akik Jézust tőrbe akarták csalni kezükben kővel. Itt sem ezek a kövek voltak a legfontosabbak, amivel agyon akarták kövezni azt az asszonyt, hanem az volt a tragédia, hogy a szívük helyén is kő volt. Kőkemény, kegyetlen szívük volt, persze mindig a másikkal szemben, a másik ellenében, magukat illetően meg mindent átalakítanak.

Összefoglalva három vasárnap története
A kiengesztelődés gondolatát középpontba állítva értelmezzük nagyböjt 3. és 4. vasárnapjának történetét és a mai történetet. A Szentatya is ezen vasárnapok gondolatát, az irgalmasság gondolatát világítja meg.

Nagyböjt 3. vasárnap története
Arról van szó, hogy Silóéban 18 emberre rádőlt a torony, Pilátus meg az áldozat bemutatása közben galileaiak vérét ontotta. Föltették a kérdést: mi volt a bűnük ezeknek az embereknek? Ki a bűnös? Jézus csodálatosan válaszol, azt mondja: mindenki bűnös!

A zsidó gondolkodás szerint, akinek valami baja van, az valami miatt bűnhődik, akinek meg jól megy, az jótettei miatt kapja a jót. Nem! Isten nem büntet, nem jutalmaz, Isten szeret! Ez a döntő válasz! Isten szeret mindenkit! Nem arról van szó, ahogy a mi gondolkodásunk szerint a jókat szereti, a rosszakat nem szereti.

Isten szeret mindenkit! Ez nagyon fontos üzenet!

Nagyböjt 4. vasárnap története
A tékozló fiú, meg a jóságos atya története. Mind a két fiú kilépett az atyai szeretetből. Központi gondolat a szeretet!
A tékozló fiú nem szívesen volt az apjával együtt. Neki nyűg volt az a környezet, amiben élt, ott igazodni kellett, e miatt a szeretetet sem tudta értékelni és elmegy. Az apa mondja: Fiam    - és elengedi.
Az idősebb fiú, aki mindig otthon volt, mindig tette, amit tenni kellett, de valójában nem szeretettel! Mit mond apja ennek a durcáskodó, elégedetlenkedő fiúnak: Fiam, te mindig velem vagy, mindenem a tied!

Izgalmas történet, az igazság és irgalom párbeszédével találkozunk!

Az igazság az, hogy úgy viselkedik az apa a fiatalabbikkal, ahogy, olyan az idősebbikkel, ahogy azt ismerjük. Ez az igazság. De amikor az egyik hátat fordít az apának, a másik meg látszólag vele van, de igazából nem szeretetben, akkor itt jelenik meg az apa irgalma! Igazság és irgalom egyensúlyoz! Igazság is megmarad, de fölé emelkedik az irgalom! Ha csak az igazság lenne érvényben, akkor ennek a fiatal fiúnak ott idegenben el kellett volna pusztulnia. Ha csak az igazság lenne érvényben, akkor ennek az idősebb fiúnak nincs keresni valója, hiszen kihasználó, örökségre vágyakozó.

Fölülkerekedik az irgalom!

A mai történet
A törvény és a szeretet párbeszéde! A kérdés az, hogy a törvény győz, vagy a szeretet? Szerencsére a szeretet győz! Isten a szeretet Istene! A zsidók valójában nem ennek az asszonynak az ügyével foglalkoztak. Jézust akarták kelepcébe csalni! Hallottuk, a mózesi törvényre hivatkozva ennek az asszonynak meg kell halni. A rómaiak törvénye szerint nem. Amikor Jézust kivégzik, akkor is a zsidók a törvényre hivatkoznak!

Izgalmas egyensúlyozás: törvény, vagy szeretet? Valójában mind a kettő! Az előzőben is igazság és irgalom, csak nagyobb az irgalom! Törvény igen, de hatalmasabb a szeretet! Statáriális bíróságot akarnak, de Jézus úgy viselkedik, mint aki kívülálló. Ez a dramaturgia. Az emberiséget az érdekli, mai napig azzal foglalkozik, hogy Jézus mit írhatott a porba? Kit érdekel! Nem számít, nem ez a döntő! Itt szemben áll egymással a törvény és a szeretet!

Jézus azt mondja:
Én azért jöttem, hogy beteljesítsem a törvényt! Nem megszüntetni, betejesíteni jött! A törvény beteljesítése a szeretet! Ezt kellene megértenünk! Ebben a kérdésben kellene dűlőre jutnunk önmagunkkal, az egymással való kapcsolatunkban is! Mi a törvény értelme? Az embert szolgálja! A törvény értelme, hogy jobbá tegye az embert! Semmit sem érnek a büntetések, ha az emberek nem lesznek jobbak! A büntetésnek is ez az értelme! A törvény az emberért van, az ember javára, az ember jobbítására! Jézus ezért nem foglalkozik a törvénnyel, mert törvények nélkül nem lehet élni! De a törvény teljessége a szeretet, amit Jézus betejesít! A törvény célja, hogy az embert jobbá tegye, vagyis szeretetre méltó emberré, szeretni tudó emberré tegye!

Ebben a három történetben ragyogó válaszokat kaptunk az irgalmasság szent évének jegyében! Válasz az irgalom, hogy az Isten irgalmas! Az üdvtörténet központi eseménye a kiengesztelődés! Isten szemében legnagyobb érték a szellemi szabadság! Az ember számára a legfontosabb, alapigényünk, hogy szeressenek bennünket!

Szabadság, amit az Isten ad! Szeretet, amire mindegyikünk vágyik! Ezt a kettőt kell, hogy összekösse a kiengesztelődés!

A szabadságra hivatkozva teszünk nagyon sok rosszat! A szabadságra hivatkozva teszünk nagyon sok jót! A szabadságra hivatkozva igényeljük azt, hogy szeressenek bennünket! A szabadságra hivatkozva élünk nagyon sokszor vissza a szabadsággal!

Ezt a kettős problémát kell, hogy feloldja a kiengesztelődés, vagyis az irgalom, vagyis a szeretet! Tehát kiengesztelődés, irgalom, szeretet egy és ugyanaz! Az üdvtörtének központi eseménye a kiengesztelődés, vagyis az irgalom, vagyis a szeretet, amely helyre tudja tenni a jót, amit a szabadság jegyében teszünk és helyére kerül a rossz, amit szintén a szabadságra hivatkozva, de megteszünk!

Ezt ebben az egyensúlyban nézzük a felől az Isten felől, aki a szeretet Istene! A szeretet drámai, a szeretetbe belehal az Isten, a szeretetbe belehal az ember, mindegyikünk!

Mindegyikünket rávesznek, mindegyikünket rávesz éppen az, akit szeretünk, mert mindenünket elfogyasztja, minden időnket, minden türelmünket, minden erőnket, de van értelme!

Ha ettől meg akarunk szabadulni, mert ez nem könnyű, akkor megszabadulunk egymástól és megmaradunk magunknak, de ez nem emberi élet! Ezen érdemes elgondolkodni!

Ezért központi: az irgalom! Ez az irgalom! Ha a Testvéreknek ez ajándék, akkor fogadják el,
ha nem tudják elfogadni, akkor meg…

Isten mégis a szeretet Istene!

+  A M E N  +

---

 

Nagyböjt 4. vasárnapja 

2016. 03.06.

Szentmise bevezetése

Jó, hogy együtt vagyunk, Isten ezt akarja!
Isten egymás számára akar bennünket megmenteni, egymásnak akar bennünket ajándékozni!

Szeretettel köszöntöm a Testvéreket! Nagy kalandról van szó, a szeretet kalandjáról! A mai vasárnapnak ez a központi gondolata! Nagy bátorság kell ahhoz, hogy az ember szeressen!

Egyszerűbb ilyen kapcsolatból kimaradni, csak az a baj, hogy ez a gondolkodás a börtön! Az ember saját maga börtönébe zárja magát! Szabaduljunk ki belőle!

A mai szentmise szándéka gyönyörű, már a fogalom is megérintette lelkemet! Valaki gyermekáldásért esedezik! Csodálatosan szép, nem csupán gyermekért esedezik, hanem a gyermekben Isten áldásáért is esedezik! Nagyon fontos, hogy erre odafigyeljünk, mert Európa a gyermekekben vagy megáldott lesz, vagy áldatlan áldozat lesz! Van mire gondolnunk ebben a szentmisében! Tartsunk önvizsgálatot!

Szentbeszéd

Elveszett és megkerült! Magába szállt! A bibliai szóhasználatban: megtért!

Kedves Testvérek! A mai vasárnap központi üzenete, – mai szóhasználattal így mondanánk – térjetek észhez! Térjetek magatokhoz! Hányszor hallja az ember, amikor a szülők tékozló, felnövekvő gyerekeik problémáiról beszélnek: légy már észnél!
Nagyon komolyan el kell gondolkodnunk, hogy észhez térjünk!
Amikor az ember csupán magára gondol, akkor eltékozolhat sok mindent, eltékozolhatja az életét is! Azért nagyon fontos ez az üzenet, mert mindegyikünk egy kicsit tékozló fiú, vagy nagyon és mindegyikünk egy kicsit a másik fiú. Általában mindannyian így vagyunk és ez különösen a keresztényekre, a hívő emberekre utal. Valamiképpen abban reménykedhetünk, hogy valakinek megesik rajtunk a szíve!

A mai üzenet az Atyáról szól
Az Atyának irgalmas szíve van! A történetet is így nevezik: az irgalmas Atya története! Ebben az évben, az irgalmasság szent évében erre különösképpen is oda kell figyelni! Az elmúlt hetek vasárnapjain abban próbáltam a Testvéreknek segíteni, hogy alakítsuk ki magunknak az igazi istenképet! Általában rossz istenképünk van. Meg kell változni a gondolkodásunknak, szembesülnünk kell az igazi Istennel! Az igazi Isten  irgalmas Isten!

Az a baj, hogy mi valami mást gondolunk az Istenről. Rengeteg babonás megnyilatkozásunk van. Általában tartunk az Istentől! Általában úgy gondoljuk, hogy Istennek a dolga – azért Isten, - hogy megtegye azt, amire nekünk szükségünk van. A pogányok is azt gondolják, ha van Isten, akkor miért engedi meg ezt, meg ezt, meg ezt! Olyan a világ, amilyen, következésképpen nincs is Isten, mert megengedi azt, hogy a világ olyan legyen, amilyen. Ezek a kedves pogány testvéreink arra nem gondolnak, hogy a világ olyan, mint ők és persze olyan, mint mi vagyunk! Ők pogányok, mi hívők, de egy kicsit tékozló fiúk is és egy kicsit a második gyerek is. Tehát a világ azért olyan, amilyen! Nem Isten az oka! Ezért fontos, hogy igazi istenképünk legyen! A mai vasárnap ebben a legcsodálatosabb segítséget nyújtja!

Istenről az elmúlt vasárnapokon egy-egy vonást már hangsúlyoztunk és szembesültünk ezekkel! Isten és ember kapcsolatában mindegyikünk reménye az, hogy megújulhatunk! Nincs más alapja reményünknek csak az, hogy megújulhatunk! A baj az, hogy mi mindig mástól várjuk azt, aminek történnie kellene! Más tegye meg ezt, azt, amazt. Nem!

Mindennek az alapja, hogy az ember maga megújuljon!

Azért oly fontos az igazi istenkép, mert Isten és ember kapcsolatában az ember reménye az, hogy Isten megbocsát!

Isten segít abban, hogy az ember magához térjen, hogy végre használja a józan eszét!

Központi esemény, hogy kiengesztelődjünk Istennel
A mai történet két részből áll. Egyik rész a tékozló fiú, a másik rész az otthon levő fiú és a kettőt összeköti az apa, mindegyik gyereknek az apja. Kedves szülők, milyen sajátos helyzet ez, amikor az egyik gyerekük tékozló, a másik otthon levő, de mindegyikkel gondja van a szülőnek. Minden szülőnek gondja van és a világban Istennek is ezért van gondja.

Különösen a XX. században hatalmasodott el az, hogy az ember felnőtt. Az ember azt gondolja, hogy az ember kinőtt az Isten kezéből! Ki is nőttünk az Isten kezéből sajnáltunkra, mert úgy tűnik, hogy a XX. század a leggyalázatosabb százada annak az emberi történelemnek, amelyet nagyjából ismerünk. Mi volt évezredekkel ezelőtt, ki tudja. De amióta követni tudjuk az emberiség történetét, azt mondják, hogy a leggyalázatosabb volt a XX. század! Felnőtt az ember! Most jön a XXI. század és félő, hogy ez még rosszabb lesz, mint a XX. század volt, mert az ember azt hiszi, hogy felnőtt. Dehogy nőtt fel, jó esetben kamasz, de nem kis kamasz, hanem nagy kamasz. A kis kamasz még ártatlan gonoszkodásokkal tud előállni, a nagy kamasz kegyetlenségekkel is.

Rendkívül fontos, hogy ebben a történetben fölismerjük, hogy az ember üdvösségtörténetének központi eseménye a kiengesztelődés! A kiengesztelődés központi eseménye az üdvösségrendnek! Az üdvösségrend nem más, mit az ember életének az értelme! Az üdvösség nem a halálunk utáni akármi, amiről fogalmunk sincs, hogy mit jelent nekünk Isten titokzatos szeretete. A napi életünk története bőrünkre megy. Tehát az üdvösségtörténet az ember élettörténete.
Isten képe nyilatkoztatja ki nekünk, hogy a mi emberi élettörténetünk a kiengesztelődésen múlik! Az ember magába száll-e,
szembe néz-e önmagával, észhez tér-e? Ebben az esetben biztos lehet, hogy az Isten irgalmas és az embert felszabadítja!

A tékozló fiú
Előáll az egyik gyerek és azt mondja: Apám, add ki az örökségemet. A zsidó kultúrában az ingatlan az első gyereké lett. Az ingóság kétharmada is az első gyereké lett. A többi a másodiké és a többieké. Ez nem igazságtalan. Nagy családokra kell gondolni. Az első gyerek nem csak a saját családjáért felelős, hanem az egész nagy család minden tagjáért. Klánokról van szó. Ma is, akik onnan elindulnak errefelé, azok ilyen törzsközösségekből jönnek, nagy családok közösségéből, ahol egy-egy nagy család akár 100-150 tagból is áll és ezért felelős az elsőszülött. Ezért övé az ingatlan teljes egészében és az ingóságoknak is a kétharmada. Neki ennyi emberről kell gondoskodnia, ez az ő felelőssége.

Ez a tékozló fiú kéri az örökségét. Az atya megteheti, hogy odaadja neki még az örökösödés előtt. Ez olyan, mint az ajándékozási szerződés napjainkban. Az apa odaadja, mert az ember legnagyobb ajándéka a szabadság! A fiú rádöbben arra, hogy minden elveszett, mindent eltékozolt. Sajátos kapcsolódás van itt a mai világhoz. Jézus idejében Palesztinából a zsidók közül 4 millióan kivándoroltak a szegénység miatt. Mindössze 500000 zsidó volt Palesztinában Jézus idejében. Ezért beszéltek arámul. Ez a gyerek, aki elment idegen földre, olyan vidékre ment, ahol zsidók is éltek menekültként, de nem a zsidók határozták meg annak a világnak a hangulatát, szellemiségét, gondolkodását, hanem arabok.

Ez a fiú rádöbbent sok mindenre és magába szállt, a Biblia szóhasználatában ez a megtérés. Döntött, hogy így nem mehet tovább, hazamegy. Találkozik azzal, - amire ő gondolni sem mert – hogy az apja fogadja. Az apja mindig is várta vissza, haza, mert milyen is az apa. Szaladt eléje – méltóságát leveti - és magához öleli. Hozzatok ruhát, gyűrűt, sarut és legyen nagy örömlakoma. A királyok a legmegbízhatóbb embereknek díszes ruhát ajándékoztak abban az időben. A gyűrűvel pecsételték meg a szövetségeket. A saru azt jelentette, hogy nem szolga. A lakoma az  atya ajándéka.

Az otthon levő fiú
A másik fiú, aki mindig otthon van, de mégsem, mert mindent megtett, amit megkívánt tőle az otthonlét, alkalmazkodott, teljesítette a feladatokat, talán számításból is, megvan a nyugalma, a körülmények. Csak egy baj van, megtagadta a szeretetkapcsolatot az atyjával! Halljuk, az apja mit mond: Fiam, te mindig velem vagy! Ez az ajándék! Apja szeretetkapcsolatban volt vele! Veled vagyok! A fiú nem! Te mindig velem vagy! Mindenem a tied! Az a fiú tékozol, aztán magába száll. Az apának megkönyörül a szíve! Ez a fiú meg mérges lesz. Ez sajátos kifejeződése a helyzetünknek. Ilyen az Isten, szabadságot ad mindenkinek. Itt van mindegyikünk tragédiája!

Szabadságot emlegetünk és függetlenségre gondolunk
Ezt nagyon szembesítsük magunkkal! Ez a világ, amelyben élünk, ennek a hazugságnak az áldozata! Szabadságot mond minden politikus, minden közszereplő, közben függetlenségre gondolnak. De a legszűkebb emberi kapcsolataikban is ez van, ezért mennek tönkre az emberi kapcsolatok, ezért nincs házasság, ma már azt mondják, nincs is rá szükség. Világos, független emberek nem alkalmasak arra, hogy házasságban éljenek. Független emberek nem tudnak barátságban élni egymással. A független ember azt akarja kifejezni, hogy semmi közöm hozzád, azt akarja kifejezni, hogy csak az én szempontjaim, az én érdekeim fontosak.
Szabadságra hivatkozott a tékozló fiú, szabadságra hivatkozott a másik fiú. Valójában a tékozló fiú ki akart lépni az apával való szeretetkapcsolatból, hogy ő függetlenül élhessen. Láttuk, hogy mire ment. A másik fiúnak az volt a problémája, hogy mindent megtettem, teljesítettem minden törvényt, parancsot, élek a családért. Valójában nem szeretetből tette, muszájból. Így nem lehet élni! Nézzünk önmagunkba! Kicsit mindegyikünk tékozló, kicsit mindegyikünk a második fiú!

Akik tékozlók és Istennek teljesen hátat fordítottak, azok senkihez se hasonlítanak, a tékozló fiúhoz sem. Ők nem térnek magukba, ők meg vannak győződve, hogy Isten nélkül lehet élnek. Ez az egészen sajátos posztmodern gondolkodás, Isten nélkül, mindenkitől függetlenül, szabadságot hangoztatva, önző módon fosztogatjuk egymást. Igen sokszor mi is tékozlók vagyunk, mert méregetjük magunkat az Istenhez. Nem könnyű Istennel szeretetkapcsolatban lenni! Kicsit a második gyerek is vagyunk, azt gondoljuk, hogy imádkozunk, templomba jövünk, mindent megteszek, csak igazából nincs örömünkre, hogy istenes emberek vagyunk!

Az a fontos, hogy azt az értékrendet, amit a kereszténység jelent, azt mindenek fölé emeljük!

Európának ez a tragédiája, ezt az értékrendet lerombolta! Nem mindenek fölött vagyunk, amely mindenek fölötti lét: felelősség másokért, hanem mindenek alá kerültünk és mindenki tapos rajtunk. Meg is érdemeljük. Aki az értékből, az igazságból lelép, mit vár! Jönnek majd a muszlimok, ők úgy mondják, hogy az ő értékrendjük messze fölötte van a miénknek.

Térjünk észhez, térjünk magunkhoz! Ne felejtsük el, hogy a szeretetkapcsolat az egyedüli,ami megment!

Ez a gyerek is éhezett, valójában arra volt szüksége, hogy valaki vegye észre, valaki nézzen rá, valaki szeresse! Csak szeretetkapcsolatban lehet élni! Ez azt jelenti, hogy az ember az életét kockáztatja, az életét adja oda, amivel vissza lehet élni, de nincs más kibontakozás! Aki mindezt nem akarja, az sok mindentől megszabadul, de az életét biztosan elveszti!

Ilyen az Isten, ilyen, mint ez az atya, aki szabadságot ad a tékozlónk, szabadságot ad a látszatban vele tartónak és mind a kettő felé irgalmas, mert rá akarja döbbenteni őket és a világot, hogy csak szeretetkapcsolatban lehet egymással élni!

Különben szerződéses viszonyaink vannak, a szerződést mindig meg lehet szegni, az nem személyes elkötelezettség. Fontos, hogy ezekkel szembesüljünk!

Jó nekünk, hogy ilyen az Isten! Ez az Isten a mi Istenünk, akivel csodálatos az életünk!

+  A M E N  +

---

Nagyböjt 3. vasárnapja         

2016.02.28.

Szentmise bevezetése

Isten hozta a Testvéreket!
Kedves ismerősöm már jó pár éve minden vasárnap reggel telefonál. 8 és 1/2 9 között csöng a telefon – már tudom, hogy ő hív – és minden alkalommal a következőt hallom: szép vasárnapot kívánok, szép szentmisét, szeretettel köszöntöm az egybegyűlteket, találkozzanak Istennel és egymással! Nagyjából ezt a néhány mondatocskát variálja. Nekem megmelegíti a szívemet! Most az ő köszöntését is szeretném tolmácsolni, de elsősorban Isten vár bennünket!

Ha sikerül odafigyelni kicsit jobban Istenre, mint úgy általában a mindennapjainkban, akkor van remény arra, hogy egymásra is jobban odafigyelünk!

Azt kell megtanulni, mit jelent az, hogy egymást elfogadjuk, egymást szeretjük, egymásért áldozatot hozunk! Mit jelent az, hogy közösségben vagyunk egymással!

Ezen a mai reggelen Isten vár bennünket! Jó lenne, ha mindegyikünk megtapasztalná, hogy valaki az emberek közül is vár minket!

Ezt a szentmisét örömömre kedves szándékra ajánljuk fel. Köszönöm szépen, hogy erre gondolt valaki, most értünk imádkozunk, a papokért és a szerzetesekért. Ilyent nem szoktak kérni az emberek, általában mindenki inkább magára gondol. Ilyenek vagyunk mi emberek! Ez fényes ajándék személy szerint nekem is. Köszönjük annak, aki erre gondolt!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Ki a bűnös? Azok, akiket Pilátus megöletett? Azok, akikre rádőlt a torony Siloéban? Ki a bűnös? A zsidók úgy gondolták, hogy akiket ilyen csapás ér, - nem foglalkoztak azzal, hogy ártatlan, nem ártatlan, - az valami rosszat tett, annak a rossznak büntetése az, hogy az életével fizetett. Jézus mondja: azt gondoljátok, hogy akikre rádőlt a torony, azok bűnösebbek voltak azoknál, akik életben maradtak?

Jézus egészen új szemléletet ajándékoz hallgatóinak!

Ki a bűnös
Jézus megszünteti, eltörli azt a gondolkodást, - amely nemcsak a zsidók gondolkodása volt, hanem az ókori embereké is, - hogy akivel rossz történik, az azért van, mert rosszat tett, akivel viszont jó történik, az azért van, mert ő jutalomképpen kapja azt a jót. Teljesen félreértették az Istent! Amíg a pogány istenekről volt szó mondhatjuk, legyen. Az ókori embereknek zavarba ejtő kapcsolata volt az istenekkel, akiket engeszteltek, akiknek hálát adtak. A zsidók is úgy gondolkodtak, Istent néha engesztelni kell, máskor hálát kell adni Istennek. A kérdés az, hogy lehet-e arról beszélni: te bűnös vagy, te bűnös vagy, te nem, te nem. Honnan veszi az ember a bátorságot, hogy ilyen játékba belemenjen? Jézus nemmel válaszol mindkét történet kapcsán és azt az igazságot mondja ki: Ki a bűnös? Mindenki! Senki sem mentheti föl magát!

Ha csak arra gondolunk, hogy mennyi zavar van a szívünkben, mennyi zavar van a gondolkodásunkban! Ki merné azt mondani, hogy ő mindig, minden helyzetben, minden körülmények között jóindulattal van a másik ember iránt!

Jézus meg akarja változtatni a mi egész gondolkodásunkat!

Térjetek meg
A mai vasárnap üzenete: változtassátok meg a gondolkodásotokat! Alakítsatok ki magatoknak új képet az Istenről! A keresztény embereknek szinte minden problémája abból származik, hogy hamis képük van az Istenről. Pogánykodunk, azt gondoljuk, hogy Isten a mi elképzelésünk szerint tekint minket! Nem!

Térjetek meg! Alkalmazkodjunk az Isten gondolataihoz! A mi gondolataink legyenek egyre inkább az Isten gondolataihoz hasonlók! A mi cselekedeteink legyenek egyre inkább az Isten cselekedeteihez hasonlók!

Az igazság és az irgalom párbeszéde
A fügefáról szóló sajátos példabeszéd az igazság és az irgalom párbeszéde! Teljesen jogos volt a szőlő tulajdonosának panasza a fügefáról. Évek óta járok itt és ez a fa nem terem gyümölcsöt. Ki kell vágni, ami nagyon szokatlan! A vincellér azt mondja: ne, várj, adj neki időt, légy türelemmel, jobban figyelünk rá és meghozza a termést!
 
Amikor a gondolkodásunkat át akarjuk alakítani, hogy a mi gondolkodásunk az irgalmas Isten gondolkodásához igazodjon, akkor nekünk is erre a türelemre kell figyelni!

Ki tudja, mi lakik az emberben? Ki tudja, mi van a másik ember szívében? Még magunkat sem ismerjük!

Velünk is történnek néha olyan dolgok, lehetnek olyan megnyilatkozásaink, amiken még magunk is elcsodálkozunk, ilyen vagyok? Nem gondoltam volna, hogy ilyenre is tudok gondolni, vagy ilyet is tudok cselekedni! Amikor a másik emberrel gondunk, bajunk van, akkor az a másik ember csak arra tud hivatkozni, - erről szól közös emberi történetünk – ha tudnád, miért történt az, ami történt, ha tudnád, miért tettem azt, amit tettem!

Ezt azért fejezzük így ki, mert abban reménykedünk, ha az a másik, akinek panasza van velem szemben, ha tudná, miért tette az ember azt, amivel gondja, baja van, akkor bizonyára megértőbb lenne, nagyobb türelemmel lenne!

A Lélek ereje
Figyeljünk jobban arra: milyen az Isten! Kereszténységünk erre hív bennünket! Ezen érdemes elgondolkodni. Ami ma történik a civilizált világban, amikről nap mint nap hallunk különösen itt Európában: a kereszténység elveszítette identitását, a kereszténység gyenge. Szíriában mondta valaki három évvel ezelőtt: indulunk, mert Európa olyan gyenge, hogy „elfoglalható”. Nem mondta, hogy elfoglalható. Az európai kereszténység tragédiája, hogy nincs meg az a lelki ereje, amivel szembe tudna szállni!

Higgyük el, hogy a fegyverekkel szemben is az igazi erő a Lélek ereje!

Erre figyelmeztetett bennünket a mai szentlecke: Figyeljetek eleitekre, őseitekre, akik a Lélek fegyvereivel harcoltak! A Lélek fegyvereivel szemben csak kapitulálni lehet! Lehetnek csaták, győztesek, de a háborút a Lélek fegyvereivel szemben senki nem tudja megvívni!

A mohamedánok - akikkel ma annyit foglalkozunk - elsősorban nem a kezükben fogott fegyverekkel harcolnak. Rengeteg embert kivégeztek, tönkre tettek, földönfutóvá tettek, de ők  a szent sziklára hivatkoznak, ami Jeruzsálemben az Omar mecset mellett van, amely szent sziklán annyi mohamedán hite fölépült. Erre hivatkoznak, ennek a hitnek erejében jönnek.

Ha erősek akarunk lenni, ha egymással közösségben akarunk lenni, - le lehet bontani a legkisebb közösségre a mi emberi kapcsolatainkat, - ha házasságban akarunk élni, ha baráti kapcsolatokat akarunk ápolni, ha munkaközösségeket akarunk létrehozni, akkor a lelki értékeknek meg kell jelenni, különben elsekélyesednek a kapcsolataink, még azt is megélhetjük, hogy egymással szembekerülünk. Mit jelent ez a mai vasárnap üzenetében? Így tudnám megfogalmazni, vagy képekben megvilágítani:

A csipkebokor reménye, a fügefa reménye az, ami biztathat és bátoríthat bennünket!

A csipkebokor
Mózes, amikor az égő csipkebokor látomását elmondja, akkor abban a legfontosabb, hogy a rabságban lévő nép, az egyiptomi fogságban lévő nép számíthat Istenre!

Ez az Isten gondolkodása, hogy Isten mellénk áll!

Ez az Isten gondolkodása, hogy segítségünkre van, hogy szabadok legyünk! Isten szabaddá tesz bennünket, hogy vele szövetkezhessünk! Szövetkezni csak szabad emberek tudnak! Szabad és rabszolga nem tud szövetkezni egymással.

Ez az Isten gondolkodása!
A rabságból, a börtönből, a szolgaságból, a megalázottságból kiemelni, kihozni az embert! Ez az Isten gondolkodása! Aki van! Isten ezt mondta Mózesnek a látomásában! Oly sokszor kimondtuk már ezt az igazságot: Aki van értetek!

Önmagában mi az, hogy van? Mi az, hogy vagyok? Mindegyikünk van. Ennek a vannak, ennek a mi emberi életünknek csak akkor van értelme, ha valakiért vagyunk! Önmagunknak lenni, ez a halál képe! Vagyunk egymásért! Ez az isteni gondolkodás! Ezt a gondolkodást akarja Krisztus nekünk átadni!

A fügefa képe
Istennek van türelme! Istennek van bizalma! Isten tud várni!

Mi általában türelmetlenek vagyunk, feladjuk, nem adjuk meg egymásnak azt a lehetőséget, hogy tisztázza magában először az élet kérdéseit, hogy aztán kiviruljon az élete! Élete gyümölcsöző legyen, mert a gyümölcstelen élet a halál képe!

Isten gondolkodása az, hogy mindent megpróbál csak azért, hogy nekünk gyümölcsünk legyen!
A Biblia felsorolja ezeket a gyümölcsöket, ezek az emberi élet lelki gyümölcsei: a türelem, a megbocsátás, a nagylelkűség, az elfogadás, az áldozatkészség egymásért!

Ez az élet! Isten maga az élet! Ez a gondolkodás kell, hogy bennünk is kialakuljon!

Ha nézzük a mindennapjainkat, minden gondunk, bajunk abból származik, hogy egymással nem tudunk gyümölcsöző kapcsolatban lenni! Talán félünk is egymástól. Nem lehet gyümölcsözően együtt élni, ha egymástól félünk!

Sajátos üzenete van nagyböjt 3. vasárnapjának. Az istenképünket kell kialakítani! A rossz istenképet félre kell dobni! Isten azt akarja, hogy helyesen gondolkodjunk róla, egymásról! Egymásért éljünk, különben nincs értelme az életünknek! Gyümölcsöző kapcsolataink legyenek, elsősorban lelki ajándékokat tudjunk adni egymásnak! Akkor minden más lesz!

Isten itt van bennünk és értünk! Isten azt akarja, hogy mi valóban egymásért éljünk!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Most az Úr imádságát imádkozzuk! Ebben a közös imánkban fogalmazzuk meg azt a gondolatunkat és vágyunkat: mindenki bűnös, tehát mindenkinek rendet kell tenni a fejében, rendet kell tenni a szívében! Ez a rendteremtés azt jelenti, hogy jobban figyeljünk arra, hogy milyen is az Isten!

Ha közelebb kerülünk Istenhez, akkor közelebb kerülünk egymáshoz is!

Mi Atyánk…

---

Nagyböjt 2. Vasárnapja

2016. 02.21.

Szentmise bevezetése

Isten hozta a Testvéreket!

Kevésszer gondolunk arra, hogy milyen meghatározó helyen van egy templom és milyen meghatározó a templom üzenete és a küldetése is. A templom két világot kapcsol össze: azt a világot, ahonnan jövünk, a mindennapok világát az Isten világával. A teológusok azt mondják, - ez a mindennapi tapasztalatunk is - hogy földi úton az ég felé tartunk!

A templom a földet és az eget köti össze!

Mi másért jönnénk ide? Ismerjük a földi út viszontagságait ésismerjük az ég ígéreteit! Ezért olyan fontos ez a hely ma is,ahol ez az igazság hangsúlyozódik!

Ezt a szentmisét hálaadásképpen ajánljuk fel! Mindig örülök, amikor ilyen szándékkal kéri valaki a szentmisét, az imádságainkat. A hála idegen a földön, jó lenne, ha sokkal de sokkal inkább hozzátartozna a mindennapjainkhoz! Minden egyes hálás megnyilatkozás erőgyűjtés!

Nézzünk önmagunkba és gyűjtsünk erőt önismerettel, bűnbánattal, Isten melletti elköteleződéssel!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Stefan Zweignek van egy nagyon izgalmas könyve: Az emberiség csillagórái. Ebben a könyvben a történelem nagy felfedezéseiről, felismeréseiről és tetteiről számol be. Ez jutott eszembe, amikor a mai evangéliumi történet eseményein elmélkedtem.

A mai evangéliumi történet valamiféle csillagóra lehetett Péternek, Jakabnak meg Jánosnak!

Nekünk is el kell gondolkodnunk azon, hogy voltak-e ilyen pillanatok az életünkben. Meggyőződésem, hogy igen, csak lehet, hogy elvétettük. Lehet, hogy ezeket a történéseket magunk számára nem bontakoztattuk ki. A szentmise bevezetőjében azt mondtam, hogy földi úton járunk, de az ég felé tartunk! Jézus Krisztus az, aki a földi utunkat vállalta és az ég felé akar bennünket vezetni!

Földi úton járunk, de Jézus vezetésévelisteni igazságok, isteni értékek határozzák meg életünket,ha valóban keresztények vagyunk!

Isten akarata a legfontosabb

Ma azt hallottuk a szentleckében, hogy a gondolkodásunknak kell megváltozni! A gondolkodásunk egyedül akkor változhat meg, ha odafigyelünk Jézusra, akiről azt hallottuk az evangéliumban, hogy ő az Isten választott Fia! Jézus megkeresztelkedésekor azt az égi szózatot hallotta a világ: Ez az Én szeretett Fiam! Ma azt hallottuk: Ez az Én választott Fiam!

Ez az Én választott Fiam, mert Jézus számára mindennél fontosabb az Isten akarata! Ez a kérdés az, ami eldönti életünk kérdéseit!

Nekünk rendkívül fontos, a magunk akarata! A mi számunkra rendkívül fontos az az út, amit a mi akaratunk határoz meg! Bizony mindannyian átéltük már: fejjel a falnak!

Itt éppen azt halljuk, a szeretett Fiam, a választott Fiam, őt hallgassátok, őrá figyeljetek, mert neki mindennél fontosabb az Atya akarata! Ennek a világnak útjait egyedül az Isten akarata tudja egyértelművé tenni! Össze-vissza járunk, keressük az utunkat, igen sokszor tévútra megyünk, zsákutcába jutunk, mert megcsalatunk.

Mindegyikünknek arra kellene jobban odafigyelni, hogy válaszoljunk Isten szólítására, hívására!

Isten hív és az ember válaszol

Két meghívási történetet hallottunk ma, egyik Ábrahám meghívása, másik a három apostol meghívása! Mindig Isten a kezdeményező! Ez is nagyon fontos kérdés, hogy az ember eljut-e odáig, hogy belátja azt, hogy Isten a kezdeményező!

A Szentírás így mondja: Isten előbb szeretett minket! Mi csak Isten kezdeményezésére válaszolunk, vagy hallatlanba vesszük! Nagyon fontos az ember válasza!

Az ember válasza nélkül nincsenek isteni energiák! Emberi útjainknak ez a tragédiája! Emberi energiák fűtenek csupán bennünket! Az isteni energiák Isten hívásában jelennek meg!

Ha az ember ezekre tud válaszolni és válaszol, akkor ezek az isteni erők eltöltenek bennünket és a Lélek felől élünk!

A nagyböjtnek ez nagyon fontos üzenete: A Lélek felől élünk! Az isteni energiák a Lélek felől jönnek, nem a kenyér oldaláról, nem a pénz oldaláról, nem a hatalom oldaláról!

Az isteni energiák a Lélek felől érkeznek! Ma nekünk azon kell elgondolkodnunk, hogy készek vagyunk-e ezeket befogadni, mert ezen áll, vagy bukik a kereszténységünk!

Sokszor úgy vagyunk, mint ez a három apostol, amikor Jézus Mózessel és Illéssel beszélget, akkor a három apostol elaludt. Ez olyan lehetett, mint amikor egy családban a felnőttek beszélgetnek és ott lehetnek a gyerekek is. Ők figyelnek egy kicsit először, aztán elálmosodnak, belealusznak, mert ez a felnőttek beszélgetése. Ilyenre gondolok, amikor ez a három apostol is elaludt. Ez a történet nem helyszíni tudósítás, hanem hittanulóknak szóló oktató történet, akiket be akarnak vezetni a keresztény életbe, a keresztény világba.

Uram, jó itt nekünk, de ebből a világból ki kell menni

Mi emberek is ilyenek vagyunk, amikor bizonyos isteni titkok föl-fölvillanak számunkra, akkor valami ilyent szeretnénk, mint ez a három apostol: Uram, jó nekünk itt! Ott jó nekünk, ahol annyiszor panaszkodunk a földi utunkra.

Amikor egy-egy ilyen isteni titokmegjelenik az életünkben, akkor jó, maradjon mindig így, szeretnénk! Csakhogy ez lehetetlen, ilyen nincs,mert ez a föld nem a megoldások helye! Ebből a földből ki kell mennie az embernek!

Úton járunk isteni értékek szerint! Ezek az isteni értékek határozzák meg egymással az életünket! De ebből a világból ki kell menni! Földi utunk a szerint értékes, vagy kevésbé értékes, hogy milyen értékek mentén gondolkodunk a saját életünkről és egymás életéről!

Csak ez a földi lehetőség izgat bennünket, az egymással való kapcsolatunkban csak az, hogy mi hasznunk van belőle. Vagy arra gondolunk, amiről itt, ebben a történetben is szó van, amikor rádöbben ez a három apostol, hogy miről is van szó! Az egész kereszténységünk titka jelenik meg a jézusi tanításban, ami azt jelenti, hogy ők lesznek majd azok, akik most még valójában alig értenek valamit, picit többet, de alig értettek meg valamit Krisztus titkából.

Most, amikor számukra fölragyog valami Krisztus titkából, akkor többet értenek meg, de még mindig nem mindent,mindent majd csak a feltámadás után értenek meg!

Ők lesznek azok, akik majd Isten új népét szervezik! Ők lesznek azok, akik az első szövetség népéből az Újszövetség népét hozzák létre!

Mózes a törvény megjelenítője

Jézus Mózessel és Illéssel beszélget a jelenség szerint. Mózes a törvény megjelenítője! A törvény vallásából át kell vezetni az emberiséget a szeretet vallásába, a próféták által megjövendölt, Jézus által hirdetett titkok vallásába! A törvény vallása a zsidó világ. A törvény azt jelenti, hogy az embernek bizonyos törvényeket be kell tartani, hogy össze ne ütközzünk minden pillanatban egymással. Tiszteletben kell tartani sok mindent ahhoz, hogy az emberiség hatalmas családja képes legyen együtt élni! Különben, ha ezeket a törvényeket semmibe vesszük, akkor megesszük egymást!

A törvény vallása fontos, csak ez kevés! A szeretet vallásába kell átvezetni az embereketebből a törvényvilágból!

Mit jelent a szeretet vallása

A szeretet vallása szerint, az ember fölismeri azt, hogy önmagával tartozik a másik embernek! Amikor az ember fölismeri azt, hogy nem csupán tiszteletben kell tartani egymást tekintettel a törvényekre, hanem egymásért kell élnünk!

Egymás javát, boldogságát, örömét kell szolgálnunk! Ez a szeretet vallása! Ez a szeretet világa! Erre kapnak meghívást a hármak, Péter, Jakab meg János!Erre kap meghívást a többi apostol!

Erre kap meghívást minden keresztény, erre a nagy átalakításra, a világ gondolkodásának, szellemiségének átformálására!

Nagyon jó, ha tiszteletben tudjuk tartani egymást, egymás életét. Ennél többre van szükségünk, többre vágyakozunk, többet akarunk egymástól, egymásért kell élni! Ez az a földi út, amit Isten akar! Ez az az út, amin Jézus végigment! Ezen az úton – ezt is be kell látnunk - az ember kimegy ebből a világból! Pilinszky mondja: Halálra ítéltek menete az emberi élet! Mindannyian a halálunk felé megyünk, de nem mindegy, hogy milyen út van mögöttünk. Ez  az út arról szól: mi értelme van az életnek, mi értelme van a föld világának?

Nem egymás ellenére kell élnünk, hanem egymásért! Erre az útra hív Jézus és az ő ígérete, ha ilyen úton járunk, akkor ez a kimenetel. Ebben a szentírási részben arról hallunk, hogy Mózes és Illés Jézus kimeneteléről beszélgettek. Szenvedések és halál árán kell kimennie Jézusnak! Mindegyikünk életútja ez, de halálosan komolyan kell venni azt, hogy ez a földi út Isten felé kell, hogy vezessen! Ha eljutunk idáig, akkor nagy valószínűsége van annak, hogy egymás mellett nem megyünk el, hogy együtt megyünk ezen az úton!

Ez a keresztények útja! Ez az élet útja! Csak egy a fontos! Mindegyikünket szólít az Isten! Ez a döntő, külön-külön mindegyikünket! Senki ne gondolja azt, hogy csak egyesekhez szólt az Isten! Mindegyikünket szólít az Isten, mert Isten azt akarja, hogy mindegyikünk új életre szülessen! Ez a mi válaszunktól függ! El ne aludjunk, bele ne aludjunk a válaszadásba, hanem legyen elegendő bátorságunk!

Ebben az esetben egy új világ születik bennünk és emberi kapcsolataink világa is megújul! 

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek!

A szentírási üzenet felolvasására Andris és Nóra házaspárt kértem, mert ma Nórának van a névnapja. Azt kérem, hogy ebben az imádságban kívánjuk neki Isten áldását és a többi asszony Testvérünknek is, akik átérzik vele együtt a nemzetért való felelősséget! Nóra múltkor nagyon szép tanúságot tett erről itt a kápolnában! Az ő kezükben van nemzetünk sorsa, akik megszülik a gyerekeket és ezáltal jövőt adnak nekünk!  

Mi Atyánk…

 

---

Nagyböjt 1. Vasárnapja

2016.02.14.

Szentmise bevezetése

Hozzám kiált és Én meghallgatom őt!

Kedves Testvérek! Ezen a héten elkezdődött a nagyböjt, amikor húsvétra készülünk! Ez lelki felkészülési idő, hogy az ember eljusson Krisztus közelébe és többet értsen meg az élet titkából! Amikor gondjaink, bajaink, megpróbáltatásaink vannak, akkor keressük a megoldást. A kérdés, hogy megtalálhatjuk-e a megoldást, ha azt Isten nélkül keressük?

Azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb embernek jut eszébe, hogy gondjában, bajában Istenhez kiáltson!

A nagyböjti idő az Isten felé fordulás időszaka! Isten közelében valamit megsejtünk életünk értelméből!

Ezt a szentmisét meghalt András testvérünkért ajánljuk fel. A házasság hete alkalmából gondoljunk a házastársakra, hogy egymás közelségét Isten közelében tanulják! Isten adjon nekik türelmet és erőt egymáshoz! Nagyon kedves új oltárszolgálatra vállalkozó fiatal van itt előttünk Viktor, akinek ma van a születésnapja! Azt kívánjuk, hogy az oltárnál kerüljön közelebb Jézushoz és többet tudjon meg az élet értelméből, mint sokan mások, akik előtte járnak! Isten éltessen Viktor! Jó, hogy itt vagy!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! A sátán próbálkozik, egy-egy időre el-elhagy bennünket! A sátán neve azt jelenti: ellenlábas, ellenfél. Emberi életünk során ismételten találkozunk megpróbáltatásokkal, kísértésekkel. Minden azon dől el, hogy az ember ezekben a helyzetekben hogyan dönt! Az ember helyt tud-e állni, szembe tud-e szegülni a kísértéssel, vagy megadja magát!

A nagyböjti idő arról szól: forduljunk Isten felé, hogy helyt tudjunk állni a kísértéssel szemben!

Hamvazószerdán azt az üzenetet fogalmaztam meg: az ember felelős a világért, amit Isten ránk bízott, az ember felelős az életért, amit ajándékul kaptunk Istentől! Felelősek vagyunk a saját életünkért és egymás életéért, hiszen egymásra bízott bennünket az Isten!

Az ember próbája, hogy átérzi-e azt, amit Isten rábízott! Az ember átérzi-e a felelősségét? Ha igen és helyt tud állni, akkor Isten tervei is megjelennek általunk, talán meg is valósulnak! A sátán: görögül  diabolus, ami azt jelenti: hazudozó, héberül azt jelenti: ellenfél.

Isten és ember közös történetéről van szó

Azt hallottuk, hogy a sátán megkísértette Jézust. A nagyböjti időt úgy kezdjük, hogy odafigyelhetünk Jézus magatartására, amikor a sátán megkísérti. Jézus azért lett értünk emberré, hogy minket  visszavezessen az Istenhez!

Jézus azért lett értünk emberré,hogy újra kezdődjön Isten és ember közös története, hiszen így kezdődött a mi emberi életünk! Ez a paradicsom! Isten és ember közös történetéről van szó! Csak az ember az első próbatételnél elbukott, vereséget szenvedett! Az egész emberi történetünk bukdácsolások, vereségek, talán aprócska győzelmek története.

Jézus azt akarja, hogy a mi emberi történetünk ne pogány történet legyen, ne Isten nélküli történet legyen,hanem történetünk Isten és ember  közös története legyen!

Az embernek minden kísértésre a Lélek felől kell válaszolni

A mai evangélium a legfontosabb kérdéseket vetette föl, amelyek a mi igazi emberi kérdéseink. Az evangélium arra tanít bennünket, hogy ezekben a helyzetekben, ezekben a kérdésekben Jézus hogyan állt helyt!

A kérdés azon dől el, hogy a megpróbáltatásokban, kísértésekben helyt tudunk-e állni,vagy vereséget szenvedünk!

Az életről komolyan nem lehet beszélni addig,amíg az ember nem próbáltatik meg!

Amikor a kísértésekkel, megpróbáltatásokkal szembesülünk, akkor dől el, hogy miképpen gondolkodunk! Sajnos az ellenfél, a sátán ugyan azt mondja Jézusnak: minden hatalom nekem adatott itt a földön. Van hatalma a sátánnak, de nem minden hatalom az övé! Amikor Jézus válaszait értelmezzük, akkor láthatjuk azt a problémakört, amivel az ember újra, meg újra találkozik. Ha az ember ezekben helyt tud állni, akkor ez csak egyféleképpen, a Lélek felől lehetséges, mert mindegyik kísértés e világi kísértés!

Jézus mindegyik válasza Istenre hivatkozik!

Az ember életének nagy kérdései: az e világi érvényesülés, az e világi hatalom, az e világi öntudat és önbizalom. Ezen kérdésekkel azonosulva fogalmazzuk meg magatartásunkat, állásfoglalásunkat, vagy a Lélek felől? Világunknak ez az egyetlen igazi neuralgikus pontja!

Az ember testes, lelkes lény! Életünket elhibázzuk, ha mindent a testünk oldaláról nézünk és nem lesz helye, nem lesz szava a Léleknek!

Az ember vagy a Lélek felől él, vagy elsekélyesedik az életünk!

A jézusi válaszok nagyon sajátosak: nem csak, csak és nem

Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével is, amely Isten ajkáról származik! Amikor a hatalomról van szó: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj! Amikor arról van szó, hogy Isten hordozzon bennünket a kezében, akkor lehet, hogy túlzott elvárásaink vannak és akkor ezt halljuk: ne kísértsd Uradat, Istenedet! Ne kísértsd Uradat, Istenedet, akitől azt várod, hogy rendezze el dolgaidat!

Nagyböjtben az Istennel közös történetünket szeretnénk újra fogalmazni, újra indítani, akkor Jézus három megkísértésével szembesülünk.

Az első kísértés

A kőből legyen kenyér, éhes az ember Krisztus!

Az ember nagy kísértése, hogy mindent a kenyér felől, a pénz felől értelmez! Anyagiasak vagyunk, szinte minden kérdés számunkra kenyérkérdés, pénzkérdés. Közben azok az értékek, amelyek a mi emberi kapcsolatainkat meghatározzák, amelyek a Lélek értékei, azok a kérdések elsikkadnak! Oldódjanak meg a kérdéseink, szükséges, hogy az embernek legyen ennivalója, legyen ruhája, legyen otthona.

Mi van akkor, ha az embernek van ennivalója, ruhája, otthona, de imádság meg nincs? Mi van akkor, ha az embernek van munkája, de vasárnapja nincs? Mi van akkor, ha az embernek mindene van, de Istene nincs! Bele sem gondolunk, hogy ezeknek milyen következményei vannak! Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével is! Az Igével, az igazságokkal kell legalább annyira táplálkozni, mint a kenyérrel! Jézus azt mondja: nem csak, nem azt mondja, hogy az nem fontos, mert ezek a igazságok annyira fontosak, vagy fontosabbak, mint a falat kenyér! Ezek a lelki értékek vezetnek bennünket egymáshoz! Ezek a lelki értékek tartanak bennünket össze!

Amikor az emberi kapcsolatok válságával szembesülünk az egész civilizált világban, vagy magát kultúrált világnak mondó világban, akkor arról van szó, hogy csak a kenyérről, csak a pénzről, csak az e világi biztonságunkról van szó! Közben teljesen elbizonytalanodunk az egymással való kapcsolatunkban! Ezek a lelki értékek nem csupán igények, ezek vagy meghatározzák a gondolkodásunkat és összekapcsolnak bennünket, vagy…

A hatalom kísértése

A sátán azzal kísért: minden hatalom az enyém, Neked adom. Talán a legnagyobb kísértés a hatalom kísértése! Olyan általános emberi: akinek hatalma van, annak mindene van. A sátán azt mondja: minden hatalom az enyém. Hallunk néha ilyen kiszólásokat: jó ügy érdekében még a sátánnal is szövetkezem. A Faust története erről szól, a sátánnal is szövetkezik. A sátán XX. századi szövetségeseit megismertük, Hitler jó szövetségese volt a sátánnak, Sztálin jó szövetségese volt a sátánnak. Mind a kettő szövetségét jól megszenvedtük mi magyarok!

A hatalom kísértése!

Jézus azt mondja: a hatalom csak Istennek szolgáljon!

Milyen volt a zsidók élete

A pusztai vándorlás idején, amikor nem volt elég kenyér és éhesek voltak, akkor lázadoztak: adjon az Isten kenyeret! Lázadoztak és kaptak mannát. Amikor elfáradtak, lázadoztak Mózes ellen: vigyél vissza minket Egyiptomba. Mintha azt mondták volna: jobb a rabság, mint a szabadság felé menetelni! Mózes akkor tanította őket, ne az e világi hatalmak isteneivel akarjatok szövetkezni! Megkapják a tíz parancsolatot és aranyborjút öntenek. Idegen istent imádnak, mert ilyen az ember, e világi hatalmasokkal szövetkezik, akitől valamit remél, akitől valamit vár. Ugyanez ismétlődik  egyes emberek történetében.

A harmadik kísértés

Mi emberek azt gondoljuk, hogy Istennek az a dolga, hogy minket tenyerén hordozzon. Tegye meg azt, amit mi várunk Tőle, amit mi kérünk Tőle és addig Isten, amíg ezt teljesíti. Próbáljunk azon gondolkodni: hátha Isten bölcsebb, mint mi vagyunk! Hátha Isten jobban tudja, hogy mi válik javunkra, mint mi! Hányszor ráfizettünk!

Abban mindannyian egyetértünk, akik kitartottak Isten mellett, azok nem csalatkoztak benne!

El kell dönteni: Isten és ember közös történetét akarjuk, vagy az e világ rendje szerinti történetet. Nem mondom azt, hogy e világ értékrendje szerinti történetet akarjuk, mert az nem értékrend! Ha értékekről beszélünk, akkor csak a Lélek felől indulhatunk el! Mindig lelki értékeket kérünk számon egymástól. Ha nincs közünk Istenhez, akkor hogyan tudnánk ezeket a lelki értékeket kibontakoztatni magunkban? A nagyböjti idő ezeket a kérdéseket helyezi a középpontba! Ha mi igazi emberi életet akarunk, akkor ez olyan út, amit járhat az ember! Jézus mutatja ezt az utat! Jézus jár ezen az úton! Jézus az út, az igazság és az élet, benne nem fogunk csalatkozni!

+  A M E N  +

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Az áldással megyünk tovább! Isten külön megáld bennünket, ha van elég bátorságunk, hogy Jézushoz szegődjünk! Figyeljünk Jézus döntéseire, Jézus válaszaira! Ne feledkezzünk meg arról, hogy nagyböjtben pénteken nem eszünk húst. Akik hamvazószerdán nem hamvazkodtak, azok szentmise után ebben a szertartásban részesülhetnek.

+  Á L D Á S  +

---

Évközi 4. vasárnap

2016. 02.07.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Isten hív bennünket, ezt hangsúlyozni - különösen vasárnap reggel - természetes. Isten azt akarja, hogy a közelében legyünk, körülötte legyünk! Isten velünk gondolja el a világ sorsát, a világ megváltását! A kereszténység nem vasárnapi kereszténység, a kereszténység veszi kezébe a világ sorsát! Üzenete van Istentől: a világ jövőjét úgy akarja meghatározni, hogy ez a világ a mi otthonunk legyen. Keresztény jövőnket illetően érezzük át, mekkora felelősség az élet! Mit jelent az, hogy egymásért élhetünk, mert a felelősség ebben jelenik meg!

Ma Istennek ezt az elhívását vesszük fontolóra!

Külön öröm számomra, hogy Damján Testvért tegnap végre hazahoztam! Sok időt töltött Ausztriában, Németországban. Higgyünk abban, hogy volt értelme azoknak az éveknek, amikor készült az Irgalmas Rendi hívatására, küldetésére. Isten hozott Damján Testvér! Otthon vagy, az embernek valahol otthon kell lenni! A világ bármely más országában sem leszünk otthon, mert mi ide születtünk! Találd meg itt az utadat, majd feladatot kapsz, az emberek éppen elég feladatot adnak az Irgalmas Rendi szerzeteseknek.

A szentmisét Józsefért ajánljuk fel. Születésnapról van szó, ez életünk földi kezdete. Már előbb megszülettünk Isten tervében, az emberek nem akadályozták meg, hogy az ember világra is jöhetett, Isten gondolata megvalósuljon, megszülethessen valaki. Ez akkora újság, amit az ember egy életen keresztül csodál. Isten éltessen Jóska és mindnyájunkat! Kérjük Isten kegyelmét, hogy jól érezzük magunkat Isten közelében, meg egymással!

Szentbeszéd

Mindenüket elhagyva követték Őt!

Kedves Testvérek! Nem merem újra kimondani ezt az igazságot! Megrettennénk mindannyian, akik itt vagyunk! Ezt hallottuk: Mindenüket elhagyva követték Őt!

A kérdés az: mi mindent kell elhagyni ahhoz, hogy követhessük Őt?

Venni kellene a bátorságot, lelkileg megerősödni annyira, hogy kimerjük mondani ezt az igazságot! Végeredményben mindenünket el kell hagyni, ha Isten művében szereplőkké, fontos tényezővé akarunk lenni!

Mit jelentenek azok, amiket elhagyunk? Mi az, amit nyerünk? Minden relatív! Mi az, amit mindenünknek tartunk? Mi az, amihez tíz körömmel ragaszkodunk? A kérdés az: miért? Mindent át kell gondolni! Mindent újra kell gondolni! A mai vasárnap a meghívások vasárnapja!

Hallottuk Izaiás meghívását, Pál apostol meghívását, Péter meghívását, társai meghívását. Én egy kicsit változtatnék, azt mondanám, ez a vasárnap az elhívások vasárnapja!

Ha igazán Isten ügyének szolgálatába akarunk állni, akkor mindegyikünket elhív az Isten!

Ez nem a papok ügye, nem a szerzetesek ügye! A világ sorsa, az ember sorsa az Isten ügye! A kérdés az: Mi engedünk-e az Istennek?

Engedjük-e, hogy Isten elhívjon bennünket a világ szolgálatára, egymás életének szolgálatára?

Mit kell elhagyni? Gondolkodásunkat tekintve mindent! Ha reálisak vagyunk, akkor semmit!

Isten elhív bennünket az ő műve szolgálatára

Egyen kell elgondolkodni, hogy Istennek nem az a legfontosabb, hogy Péter milyen halász? Esetleg ő a főhalász? Na és! Nekünk embereknek nem azon kell elgondolkodni, hogy a mindennapi munkánkban, e világi hivatásunkban mire jutunk! Ha valaki a legjobb építész, vagy zseniális informatikus. És? Nem erről van szó! Milyen orvos valaki? A munkáját jól kell végezni!

Istennél nem ez a legfontosabb! Ez a mindennapi életünk világa, a munka világa. Mi emberek a mindennapi munkánk világát sikerorientáltan képzeljük el. Azt hisszük, hogy az embernek sikeressé kell válnia ilyen-olyan-amolyan területeken. Legyen!

A munka világa arra való, hogy az ember előteremtse azt, ami szükséges ahhoz, hogy élni tudjon! Isten viszont elhív bennünket - mindegy, hogy az élet mely területén teljesítünk!

Isten elhív bennünket az ő műve szolgálatára! Mindenkit!

Akiket megkereszteltek, azok erre bólintottak is! Istennek mindennél fontosabb a világ! Isten azt várja tőlünk: hajtsátok uralmatok alá, vegyétek kezetekbe a világot, de ne tegyétek tönkre, ne használjátok ki! Ez a világ az emberek e világi otthona! Vigyázzatok rá! Miképpen élünk ebben a világban, ezzel a világgal? Életünk Isten ajándéka! Hajtsátok uralmatok alá a földet! Töltsétek be a földet! Szaporodjatok, sokasodjatok!

Az életfelfogásról van szó! Mi a fontos az embernek? Az ember fölismeri-e, hogy mire való az élete?

Isten azt várja tőlünk, hogy az ő munkatársai legyünk és egymás életét szolgáljuk! A világ sem a miénk! Az életünk sem a miénk!

Mindent félreértünk! A világ nem a mi tulajdonunk! Az életünk nem a mi tulajdonunk! A világ Istené! Az életünk Istené!

Legfeljebb birtokoljuk a világot!

Hűségesen kell birtokolni! Nem tehetjük tönkre! Mennyire érzi ezt a világ és érzik ezt az emberek maguk is, pontosan azok, akik tönkre teszik a világot, a mi otthonunkat! Kizsákmányolják, csak magukra gondolnak! Nem gondolnak a pár milliárd emberre és az utánuk jövőkre!

Életünk sem a mi tulajdonunk

Életünket csak kaptuk hűséges küldetésünk teljesítésére! Birtoklásra! Addig miénk az élet, amíg élünk! Adottságaink, sőt az egész életünk arra való, hogy másoknak elajándékozzuk! Nem tarthatjuk meg magunknak! Nem élhetünk önző emberi életet! Mindent félreértünk, ha így gondolkodunk!

A mai vasárnap ezért az elhívások vasárnapja! Isten mindenkit elhív az ő embermentő művének szolgálatára!

Jézus beszáll a bárkába és onnan beszél. A víz fölerősíti a hangot, technikai kérdés. Jézus Péternek mondja: emberhalász leszel. A görög Szentírás szerint: ezután embereket fogsz. Embereket érsz el és őket ragadod ki és hozod arra az ügyre, ami az ember ügye, ami az Istennel közös ügy!

Az a dolgunk, hogy vigyázzunk a világra, vigyázzunk az életünkre és egymás életére!

Így éljünk! Erre hív el bennünket az Isten, ebben bontakozik ki az életünk, ahogy törődünk a világ sorsával, ahogy törődünk egymással! Ez a kérdések kérdése! Az összes többi arra való, hogy valamiből megéljünk!

Isten segítségével képesek vagyunk

Legyünk nyugodtak, egyikünk sem tökéletes, de Jézus ismer bennünket! Isten ismer bennünket! Isten segítségével erre képesek vagyunk, egyedül nem! Azért tartunk ott, ahol tartunk, mert magunk akarjuk megoldani az életünket. Eltévedünk, rossz helyre célzunk! Oda tesszük a hangsúlyokat, amihez nincs köze az életünknek! Hangsúlyt teszünk karrierre, sikerre, elismerésre, több pénzre. Nincs köze a lényeghez! Gyengék vagyunk, esendők vagyunk, de Isten segítségével képesek vagyunk! Péter megtagadta Jézust és mégis ő a Péter! András, amikor mondják, hogy etessük meg az ötezer embert, Uram, itt öt kenyér van, meg két halacska! Jézus megeteti az embereket! Jakab és János édesanyja, amikor az első helyet kéri fiainak, akkor megtanulták Jézustól, hogy első hely a szolgálat helye! Tamás a hitetlen is leborult, rádöbbent arra, hogy Kivel van szemben és miről van szó!

Mai vasárnap elkezdődik az isteni műnek a kibontása! Ez a megváltás műve! Jézus ezért lett Ember, öltött emberi testet, hogy minket rávezessen arra, hogy a teremtett világról, a földünkről hogyan gondolkodjunk! Hogyan gondolkodjunk az életünkről és egymás életéről! Ha komolyan vesszük, akkor rádöbbenünk, hogy ezért születtünk! Az összes többi mellékes! Ha az ember ezt nem érti meg, nem fogja fel, akkor zsákutcában menetel és neki megy a falnak. Isten velünk van! Isten azt akarja, hogy szövetségesei legyünk!

Kezdődik hamarosan nagyböjt, amikor ez a titok kibontakozik számunkra! Ha ebből valamit fölfogunk, akkor van remény arra, hogy értelmes életet élünk!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Kérjük Isten kegyelmét, hogy legyen bátorságunk elfogadni Isten elhívását! A dolgunkat, a munkánkat tegyük odaadóan, áldozatosan, de nehogy célt tévesszünk, mintha ebben kellene kiteljesedni az életünknek! Legyenek örömeink, eredményeink, de igazi feladatunk a világra vigyázni és az életet vigyázni!

Mi Atyánk…

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Az áldással befejeződik a szentmise. Kérjük Isten áldását, mert szükségünk van rá, a magunk erejéből csak emberi eredményeink lehetnek. Isteni eredményekre van szüksége a világnak. Csak aki sikeres, azt gondoljuk igazán eredményesnek. Legyen bátorságunk arra, hogy tudjuk helyre tenni a dolgokat! A feladataink fontosak, azokat becsületesen, odaadóan kell végezni, meg kell tenni, mert nem lehetünk naplopók, ingyen élők, de nem erre születtünk! Amire igazán szükségünk van, az ennél több!

Arra születtünk, hogy Isten gondolatát, tervét megvalósítsuk! Vigyázzunk a világra és vigyázzunk egymás életére! Ezért születtünk!

Isten áldása segítsen bennünket ebben! Balázs áldás lesz egyszerre az egész közösség részére. Ezen a héten már hamvazószerda van, szigorú böjti nap. Elkezdődik a nagyböjti idő, ennek az isteni titoknak a kibontása. Ezen a héten 11-én lesz a betegek világnapja, a kórház kápolnájában gondoljunk erre. Ezen az estén jó lenne, ha minél többen szentmisén való részvétellel ünnepelnénk! Isten segítségét kérjük, hogy emberi arcunkat el ne veszítsük, miközben a betegség terheit hordozzuk! Nem kis feladat!

Szent Balázs vértanú püspök közbenjárására őrizzen meg titeket Isten a torokbajtól és minden más bajtól az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében!

+  A M E N  +

 

---

Évközi 4. vasárnap

2016. 01.31.

Szentmise bevezetése

Jöttünk! Mindannyian jövünk ezeken a napokon, hiszen szükségünk van Isten segítségére! Szükségünk van arra, hogy béke szülessen bennünk!

Isten hozta a Testvéreket! Úgy tűnik, hogy a béke Isten nélkül elképzelhetetlen! Ha nem Isten van a középpontban, akkor a mi egyéni törekvéseink, egyéni célkitűzéseink biztos, hogy szétrombolják a békét! A békétlenség emberi érdekek ütközése!

Ebben a szentmisében különösképpen is kérjük Isten kegyelmét, hogy béke legyen a szívünkben és békében éljünk egymással!

Ma senki nem kért szándékot, amire fölajánljuk ezt a szentmisét. Ennek kifejezetten örülök, mert kis szabadságom adódik ilyenkor. Ajánljuk fel ezt a szentmisét Európáért és Magyarországért, azért, hogy békében éljünk egymással, ami nem megalkuvást jelent!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Szinte most volt karácsony és amikor adventben karácsonyra készültünk, akkor ismételten előhoztam ezt a gondolatot: Készül-e Európa karácsonyra? Készülhet-e egyáltalán Európa karácsonyra? A karácsony Úrjövet! Az adventi időben az ember készíti a lelkét, készíti a világát Isten befogadására! Akkor azon elmélkedtünk:

Akarja-e Európa Istent, akarja-e Európa behívni világába az Istent? Mondhatjuk azt is: akarja-e Magyarország Istent?

A farsang nagyon rövid lesz. Hamarosan itt lesz nagyböjt, amikor húsvétra készülünk. A mai evangélium kapcsolat a karácsonyra készülő és a húsvétra fölkészítő gondolatok között.

Amikor Jézus föllépett a názáreti zsinagógában, akkor elmondta a küldetéséről szóló beszédét, amiben új üdvösségrendet hirdetett meg! Jézus minden ember üdvösségét hirdette meg, nem csupán a zsidók üdvösségét! Ez lényeges!

A zsidók várták a Messiást! Mi azt mondjuk: eljött Jézus! Ő a Messiás!

Elkezdődik az áskálódás, ami Jézus halálához vezet

Első pillanatban a zsidók is úgy gondolták, hogy Jézus a Messiás, de amikor kiderült, hogy Jézus nem az ő álmaik beteljesítője, akkor elkezdődött az áskálódás, elkezdődött a szembeszegülés! Mindjárt itt az első alkalommal Jézus meghirdeti Isten és ember közös történetét! Ez a döntő! Az üdvösség rendje azt jelenti: Isten velünk együtt küzd, velünk együtt harcol a mi életünkért, a mi jobb éltünkért, a mi jobb világunkért!

Jézus meghirdette az Istent elhagyó embernek: térjen meg, térjen vissza az Istenhez!

Ezzel az igehirdetéssel elkezdődik Jézus útja, amely Jeruzsálembe vezet, ahol halálával megpecsételi emberszeretetét, hogy mindvégig szeret bennünket!

Az idei nagyböjtben húsvétra készülve majd ezzel a kérdéssel kell foglalkoznunk: Visszahívjuk-e Istent az életünkbe? Visszahívjuk-e Istent Európába? Visszahívjuk-e Istent a világunkba? Húsvét e felé a kérdés felé fordítja gondolkodásunkat, mert ki lehet űzni Istent a városainkból! Ki lehet űzni Istent az életünkből!

Isten nélkül meginog az életünk, a világunk

Csakhogy, ha ez megtörténik, akkor életünk alapjai inognak meg! Tessék egyszer tudatosan belehallgatni abba a problémaözönbe, ami arról szól, hogy az emberek elveszítették éltük alapjait, nem tudnak egymással mit kezdeni! Elgondolkodhatunk azon, miért jutott oda Európa, ahol van! Ha kiűzzük Istent a világunkból, akkor a világunk alapjai tűnnek el! Európa ma attól szenved, hogy meginogtak az alapjai! Azt a Sziklát, amire épült Európa, sőt - kiterjesztve mondhatjuk, - amire épült a világ, azt egyszerűen szétmorzsoltuk!

Ez a világ homokra épült, ezért veszélyben van, mert ami homokra épül, az elveszíti a szilárdságát! A kérdés az: a világunkból kiűzött Istent, az életünkből kiűzött Istent visszahívjuk-e, akarjuk-e?

Legkiszolgáltatottabb hatalom a szeretet

A mai evangéliumot hallgatva azon is elgondolkodhatunk: Meg lehet sérteni az Istent? Megsértődik az Isten az ember orcátlansága miatt?

Isten a jóság! Isten a szeretet! Istent nem lehet megsérteni, az ember erre nem képes!

Ha körülnézünk, nézzük a tv műsorokat, a különböző filmeket, olvassuk a különböző könyveket, kiadványokat, akkor tömegével találkozunk azzal, hogy hogyan sértegetik az Istent! Ezt próbálná meg a világ a zsidók Istenével! Ezt próbálná meg a világ Allahhal, a muszlimok istenével. Istent nem lehet megsérteni! Mi keresztények mindezt tudomásul vesszük, ilyenkor mindig a szeretetre hivatkozunk!

A szeretet hatalom, de kiszolgáltatottá is teszi az embert!

A mi Istenünket lehet sértegetni, a mi Istenünkből lehet gúnyt űzni és mi egyszerűen tudomásul vesszük! Becsapott bennünket a legfontosabb üzenet, a szeretet üzenete? Igen, a szeretet hatalom, de a szeretet tesz legkiszolgáltatottabbá is bennünket! A szeretet hatalom! A szeretet útja az egyetlen út, nincs más út! Ez hosszútáv! Annak az embernek, aki ezt magáévá teszi, annak tudni kell, hogy mennyi áldozatot követel ez tőlünk!

De amikor szemet - szemért, fogat – fogért emlegetnek, akkor mindenek ellenére ez az egyetlen út: Jézus útja, aki a szeretet útján járt és erre hív bennünket!

Gondolkodjunk el azon: Mi kell ahhoz, hogy újra fölépüljön az életünk? Mi kell ahhoz, hogy újra fölépüljön az a világ, amelyben élünk, mert ez most veszélyben van! A következményeket vállalják azok, akik az Istent sértegető gondolatokat hangoztatják?

A názáretiek nem értik Jézus titkát

A történet akkor fordul meg, amikor kiderül, hogy a názáretiek nem értik Jézus titkát! A názáretiek nem értik a názáreti Jézus titkát!

Nem tudnak mit kezdeni József Fia hallgatásával

A názáretiek nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy itt élt harminc éven keresztül velük ez a Fiatalember és eddig hallgatott. Eddig végezte napi munkáját, mint akármelyikük. Kapcsolatot létesített emberekkel, talán csak arra figyelhettek fel, hogy ezekben a kapcsolatokban olyan értékek lehettek, amikre talán rácsodálkoztak.

Nem tudnak mit kezdeni a beszélő Jézussal, aki a názáreti zsinagógában elkezd beszélni

Azzal nem tudnak mit kezdeni, hogy Jézus arról szól, hogy eljött az Isten kegyelmi esztendeje ma! Jézus így mondja: ma! A zsidók tudták, hogy a kegyelmi esztendő a jubileumi esztendő, amely mindent átrendez és mindent visszarendez a helyes rendbe! Ennek örültek, csakhogy Jézus azt mondja, hogy Istennek ez a kegyelmi esztendeje nem 50 évenkénti.

Jézus azt mondja, hogy Istennek ez a kegyelmi esztendeje napi, mindennapi! Akkor lesz vége a csodálatnak, akkor derül ki, hogy nem tudnak mit kezdeni a hallgató József Fiával és a beszélő Jézussal, amikor rádöbbennek arra: hogy lehet József Fia, Jézus az Isten Fia, a Megváltó, a Messiás, amikor nem teszi nekik ugyanazokat a csodákat, amikről már hallottak. Jézusban ők nem a Messiást várták, hanem a csodatévőt, aki az ő vágyaiknak, elvárásaiknak beteljesítője! Talán még ezen is túlléptek volna, ha Jézus nem kezd arról beszélni Illésre, Elizeusra hivatkozva, hogy Isten nemcsak a zsidók Istene! Isten mindenkié! Illés idejében Isten gyógyító ereje miért a száreptai özvegyasszony esetében jelenik meg, aki nem zsidó! Elizeus idejében miért a szíriai Námán esetében találkozunk Isten gyógyító erejével, aki nem zsidó!                       

Akkor döbbentek rá, hogy a zsidó kiváltságaiknak vége! Akkor kiderül nekik, hogy Isten mindenkié! Ezzel kezdődik az üdvösség új éve!

Ezzel kezdődik az újszövetség az emberiség történetében! Isten mindenkivel szövetséget köt! Jézus tanításában és példájában új irányelvet ad, a szeretet parancsát! Ez az, ami aztán végképp elfogadhatatlan! Egyrészt, mert vége a kiváltságoknak, másrészt a szeretet parancsa az egyetlen eligazító elv! Akkor ez azt jelenti, hogy minden ember a testvérem! Minden ember Isten gyermeke! Ez az, ami összeütközést eredményez! Jézus, akit ők jól ismertek, akit talán szerettek is, ettől a pillanattól kezdve nem kell!

Űzzük ki a városunkból, űzzük ki az életünkből Jézust! Valójában ez a kérdés: Visszahívjuk-e Jézust az életünkbe? Visszahívjuk-e Jézust a városainkba, a falvainkba, a világunkba? A mai vasárnapon ez a döntő kérdés, amire mindegyikünknek válaszolni kell!

Istennel játszadozhatunk, valójában Isten sértegetése a mi szégyenünk, a mi vesztünk! 2016-ban, a harmadik évezred elején, amikor mögöttünk van karácsony és amikor előre tekintünk, húsvétot szeretnénk majd ünnepelni, akkor ez a kérdés mindennél fontosabb! Az, amit itt hallottunk, hogy Jézus átment közöttük, ott hagyja őket, ez csak azt fejezi ki, hogy most még nem jött el az az idő, amikor majd Jézus azt a meghirdetett értékrendet, a szeretet üzenetét életével is megpecsételi! Addig még az embernek lesz lehetősége szembesülni önmagával, mérni az életét Jézushoz, a jézusi tanításhoz!

Még van időnk! Ma itt vagyunk! Az Egyház az üdvösségnek azt a lehetőségét adja nekünk mindennap, hogy az ember eldöntheti: Istenhez tartozik, Jézushoz tartozik, vagy nem!

A mai vasárnap arra figyelmeztet bennünket, hogy a döntését mindenkinek meg kell hozni!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves, jó Testvérek! Ebben az imádságban most különösképpen is gondoljunk a kereszténység legnagyobb erejére, a szeretetre. Ez az egyetlen lehetőségünk! Ugyanakkor a szeretet a legnagyobb gyengeségünk is! A szeretet korlátoz bennünket! A szeretet visszafogja az embert, amikor gyűlölködéssel, indulatokkal találkozik! Kérjük a jó Istent, hogy mindig tudjunk hinni abban: minden erőszaknál nagyobb hatalom a szeretet! Kereszténnyé, áldozatos emberekké kell válnunk, hogy ezt meg tudjuk jeleníteni!

Mi Atyánk…

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Isten áldása segítsen, erősítsen bennünket, hogy valamit meg tudjunk sejtetni az emberekkel abból az életgazdagságból, ami az Istennel kapcsolatban lévő ember életéből árad! Sokszor halljuk napjainkban, hogy hogyan integrálódjanak a muzulmánok, amikor Európának értéke sincs! Mire hivatkozzunk? A muzulmánok csak a maguk értékeit jelenítik meg, ők erre is gondolnak elsősorban. Vissza kell állítani az értékeink rendjét!

Erre lehetőség az, hogy kedden, február 2-án Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe lesz. Ünnepeljük meg ezt a napot! Üdvösségünk útján ez nagyon fontos esemény. Kommunista évtizedekben munkanap volt, ma is munkanap. Akkor esténként tömve voltak a templomok, amikor egy munkanapra eső egyházi ünnep volt. Még azokból az évtizedekből is van mit tanulni! Február 3-án Szent Balázs vértanú, püspök ünnepe lesz. Balázs áldást adunk! Aki tud, ünnepeljen hívő, keresztény módon. Köszönjük meg a jó Istennek a lehetőségeket! Krisztus ezt hozta el nekünk! Minden vasárnap erre figyelmeztet bennünket!

+  Á L D Á S  +

 

---

Évközi 3. vasárnap

2016.01.24.

Szentmise bevezetése

Szeretettel köszöntöm a Testvéreket! Ebből a gyönyörű szép téli világból megérkezünk ide, az Isten világába, amely még ennél is szebb, hiszen ez a kegyelmek gazdag világa! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kereszténység nem a könyvek vallása, bármennyire is Szent Könyv a Biblia és nagyon fontos nekünk! Lehet, hogy picit önkényesnek tűnik, amit mondok:

A kereszténység a közösség vallása! Közösség Istennel, Jézus Krisztussal és egymással!

Isten ezt a perspektívát szánja nekünk

Ez a közösség lélegzik, ez a közösség él! Vannak fájdalmai, bánatai, vannak örömei!

Örömünkre szolgál! Ma, hogy imádkozhatunk Paliért, akinek holnap lesz a névnapja, aki ezt a nagyon felemelő énekes szolgálatot és egyéb szolgálatokat is szívesen vállal.Vannak gondjaink is! Gondunk többek között egy család gondja, ahol a nagymama, az édesanya nagyon sok szenvedést hordoznak. Gondoljunk rájuk.

Fájdalmunk Péter Atya! Azt hittem, hogy ma már nem lesz itt, mert már meggyógyult! Imádkozzunk azért, hogy minél előbb mehessen haza az övéihez, a közösségéhez! Jó lenne, ha mi is mindig úgy tudnánk viselkedni, hogy megérezhetné azt, hogy közösséget vállalunk vele! Igen nagy gondunk! Egy családban egy kéthónapos kicsi gyermek halt meg. Osztozzunk a család fájdalmában! Ha mindent Isten szemszögéből nézünk, akkor még ez a tragédia is más értelmet nyerhet! A család ezt fölismerte, mi segítünk nekik abban, hogy a velük való kapcsolatunk erőt adjon nekik a továbbiakban is!

Így vagyunk mi együtt

Isten akarata szerinti világ reményével szívünkben ünnepelünk! Hisszük, hogy ebben a nagyon emberi világunkban Isten kegyelmének van ereje! Ez az erő Általa bennünk van!

Szentbeszéd

Minden vasárnap ezzel a hittel, ezzel a tudattal hallgatjuk az Igét és szólal meg a pap: Ma beteljesedett az Írás!

Kedves Testvérek!

Az Írás régmúlt időkben íródott, de ma is érvényes! Azt jelenti, hogy az Írás a mi életünkben támad új életre, a mi közösségeinkben fejti ki erejét! Vagy így, vagy kár felolvasni! A mai vasárnap központi üzenete szerint Jézus elkezdi megváltói tevékenységét! Az üdvösség új rendjével szembesít bennünket, embereket! Azt hallottuk: Ma elérkezett az Úr esztendeje! Márk evangéliumában ugyanennek a mondatnak az üzenete kiegészül egy jelzővel:

Ma elérkezett az Úr kegyelmi esztendeje!

Ez a döntő! Valójában ez fejezi ki az üzenet lényegét: az Úr kegyelmi esztendeje! Jézus, amikor Izaiás könyvéből felolvasta a hallottakat, akkor a zsidók előtt világos volt, hogy mit jelent ez: a kegyelmi esztendő! Ez a kegyelmi esztendő azt az üzenetet hordozza, amiről az elmúlt évben egyszer-kétszer hallhattunk is itt az elmélkedésekben.

A kegyelmi esztendő az Úr jubileumi esztendeje volt a zsidók számára! Új világ kezdődik! Minden megújul!

Jubileum az ötvenedik év, amikor megfújják az ökör szarvából készült tülköt. Ez azt jelenti, hogy minden megújul! Egy új világ kezdődik! Mindenki visszakapja a javait, amiket akár elveszített, akár eladott. A rabszolgákat fel kell szabadítani ebben az esztendőben! Vagyis mindenki újat kezdhet!

Mindenki újat kezdhet a javai birtoklásával, birtoklásában. A zsidóknak egészen más fogalmuk volt a javakkal kapcsolatosan. Ők nem tulajdonolták a teremtett világot, hanem birtokolták. Ők abban a tudatban éltek, hogy a föld az átadatik az embernek hűséges használatra. A föld gyümölcsét, javait a maga javára fordíthatja az ember. Az is ott van, hogy ezeket a javakat egymással meg kell osztani! Az ötven esztendőben bármi történt is, bárki rosszul gazdálkodott, veszített, vagy mindenét elveszítette, az ötvenedik esztendőben minden visszakerült. Abban az időben rabszolgaság van még. Minden rabszolgát felszabadítanak! Új, szabad életet kezdhet a rabszolga is!

Jézus Isten Lelkét kínálja fel az embernek

Jézus, amikor ezt az Írást választja, akkor ezzel ki akarja fejezni küldetésének lényegét! Izaiás Jézus küldetését fogalmazza meg ezzel a szentírási résszel! Ma beteljesedett az Írás! Az Úr Lelke van Rajtam! A világ, amelyben élünk éppen ezt a Lelket, az Isten Lelkét veszíti el, amely Lélek, ha bennünk lakozik, - ahogyan olvassuk az Írásban – akkor, akiket az Isten Lelke vezérel, azok az Isten fiai!

Ez az új, amivel Jézus az emberek elé áll! Isten Lelkét kínálja fel, hogy az ember Isten fiaként tudjon élni! Isten meg akarja menteni a világot! A világ az ember! Isten meg akarja menteni az embert, külön-külön mindegyikünket! Kitől? Önmagunktól!

Bennünket, embereket nem egymástól kell megmenteni, hanem önmagunktól!

Az ember tragédiája az, hogy az ember mindig csak a maga javát nézi, csak magára gondol! Ez elveszi az Isten Lelkét! Jézus meghirdeti ezt a kegyelmi esztendőt, ezt az új életet, a felszabadult ember életét, annak az embernek életét, aki megszabadult önmagától és fölismerte azt, - amiről hallottunk ma a szentleckében, - hogy az ember közösségi lény. Az Egyház, a közösség ezt az igazságot jeleníti meg és a közösséget az emberi testhez hasonlítja, amely testnek sok tagja van. Mindegyik tag nagyon fontos, nem csupán a fejünk, nem csupán a szívünk, mindenegyes tag fontos! A döntő ez! A felszabadult ember, az önmagától megszabadult ember rádöbben arra, hogy egy közösségben találja magát, egy közösség tagja!

Ebben a közösségben mindenki adja, amije van! Ettől közösség a közösség! Adja azt, amije van!

Az isteni kegyelmi adományok különfélék, mindenkinek van valamilyen adománya! Ez nem a sajátja, ezt a többiek javára kapja, a többiekkel való kapcsolatunk építésére, együttélésünk javára kapja mindegyikünk! Ez az üzenet!

Az Egyház küldetése

Jézus ezzel az üzenettel jön: ma beteljesedett az Írás! Ezt az üzenetet viszi tovább az Egyház! Jézus megalapítja az Egyházat! Az Egyház küldetése továbbvinni ezt az örömhírt, az Úr kegyelmi idejét! Modern teológiai fogalommal: az üdvösség rendjét megjeleníteni ebben a világban! A megváltás az, hogy egymásért vagyunk, ez azt jelenti, hogy üdvösség támad, közösség támad! Együtt, egymással összetartozunk és így éljük az életünket!

Az Egyház műve

Az Egyház folytatja az Isten emberszerető jóságát! Lukács evangélista az első keresztény közösség tagja. Jézus föltámadása után csatlakozik a keresztény közösséghez. Lukács három neuralgikus kérdéskört emleget: a szegényeket, a börtönben lévőket és a vakokat.

A szegények 

A szegények azok akik mindig kiszorulnak! A szegények azok, akiken átnéznek! A szegények azok, akiket meg kell látnunk, akik mellett nem lehet elmenni, akikhez le kell hajolni, akiket vissza kell hozni a közösségbe! Ez a küldetése az Egyháznak és minden keresztény közösségnek!

Szabadulás a börtönből

Ott a rabszolgákról van szó. A megkötözöttségükre kell gondolni! A megkötözöttségünk azt jelenti, hogy csak magunkra gondolunk! Akinek csak a saját egyéni ügye a fontos, az megkötözött ember, rab! Ennek a börtönnek kell kinyitni az ajtaját! Az embernek ki kell jönni ebből a rabságból és el kell indulni a másik ember felé! A mostani Szentatya különösen ezt az elindulást hangsúlyozza! Amikor személyesen is találkozhattam vele, akkor nekem is ezt mondta: induljunk el! Induljunk el egymás felé, mert csak egymást tudjuk kiszabadítani ebből a börtönből!

A látás

Milyen fájdalmasan tapasztalja mindegyikünk, amikor valaki vakon megy az úton! Meg van győződve, hogy az az út, az út! Mindenki tudja már, hogy vak, mindenki tudja már, hogy rossz úton jár, a vesztébe rohan! De ő még mindig azt hiszi, hogy lát! A keresztények küldetése, hogy segítsünk egymásnak, hogy ne a vesztünkbe rohanjunk, hanem higgyünk abban, hogy egymás felé kell elindulnunk! Egymással kell találkoznunk! Együtt megyünk az úton!

Az Egyház az úton lévők közössége, nem magányos vándorok vagyunk! Közösségben, egymásra figyelve, egymásnak segítve együtt megyünk az úton! Ebben a modern világban az ember megmentésre szorul! Ez a krisztusi üzenet erről szól!

Szegények vagyunk és azt gondoljuk, hogy nekünk mindig kell valami! Erről szól a világ! Mindenki követel valamit magának! Rabok vagyunk, bezárkózunk a magunk világába és szenvedünk attól, hogy nekünk milyen idegen ez a világ! Vakok vagyunk, mindenki megy a maga útján, mindenki meg van győződve arról, hogy ez az út az út!  Könnyű kritizálni mindig visszatekintve, visszanézve bizonyos tapasztalatok birtokában. Demagógia!

Egy új világról van szó! Az Úr kegyelmi világáról van szó! Az embernek meg kell tanulnia, hogy mindennél nagyobb boldogság adni!

Megváltásunk nagy lehetősége, hogy ezt az adósságot törleszteni tudjuk: Isten felé: Istenhez tartozunk! Egymás felé: egymással összetartozunk!

Ez a keresztények világa! Ez a megváltottak világa! Ez a jövő ígérete!

 +  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Ilyenkor mindig a közösség imádkozik! Egyedül is lehet imádkozni odahaza a szobánkban, vagy bárhol. De ez az ima a közösség imája! Örüljünk együtt Palival, akinek örömében szívesen osztozunk, hiszen egy lánya Teréz Anya nővéreinek közösségében szolgál. Kérjük Péter Atya gyógyulását, hogy a közösség, amelyet ő vezet, visszanyerje és tovább szolgálhasson! Gondoljunk arra a családra, ahol a nagymamára olyan nagy szükség van, már dédunokáknak, unokáknak, gyermekeknek. Másik család, ahol gyermekek közössége alkotja a családot, de ez a fájdalom, amely most rájuk szakadt, várja, hogy osztozzunk! Imádkozzunk!                                                                                   

Mi Atyánk…

Könyörögjünk!

Kérünk mindenható Istenünk, add, hogy éltető kegyelmed erejéből mindig boldogan szolgáljunk neked, Krisztus a mi Urunk által! Amen.

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Az áldással befejeződik a szentmisénk! Ebben a záró könyörgésben azért imádkoztunk, hogy mindig méltóképpen tudjunk szolgálni az Úrnak! Ehhez ad erőt az Isten Lelke, mert ez minőségi szolgálat! Az áldás erőt, segítséget ad! Az istenellenes hatalmak mindig ezt a szolgálatot igyekeznek cáfolni! A hívő embereket beszorítani a templomba! Az ajtón kívül semmihez nincs közük! Azt a közeget a világ uralja! A világ megújulásra vár és csak azok a felszabadító üzenetek tudják megújítani a világot, amelyek általunk valósulhatnak meg! Erre óhajtozik a hitetlen is, csak zavaró tényező ez a keresztény értékrend! De nincs más értékrend! Az összes többi érdekrend! Fogadjuk az Isten áldását!

+  Á L D Á S  +

 

---

Évközi 2. vasárnap

2016.01.17.

Szentmise bevezetése

Szeretettel köszöntöm a Testvéreket!

Kedves meglepetés is van számunkra, egyébként minden vasárnap meglepetés, mert soha nem tudjuk, hogy az Isten milyen ajándékot készít nekünk ezeken az ünnepnapokon.

Ezek kegyelmi ajándékok, Isten szeretetéből forrásoznak! Azért fontosak, hogy kibírjuk a hét hétköznapjait!

A meglepetés Pista bátyám, - mondhatom így - aki a ministránsokkal együtt jött ki, Fradi meccsen szoktunk együtt drukkolni. 80 éves születésnapján megajándékozza önmagát egy ministrálással, visszaemlékezve arra, hogy gyerekkorában milyen örömöt jelentett neki, hogy ministrálhatott, szolgálhatott az Úr asztalánál. Kedves István, Isten hozott közénk! Nagyon örülök, hogy együtt ünnepeljük ezt a titkot, ezt a misztériumot az Úr asztalánál, amely asztal összegyűjt és közösséggé ölel bennünket!

Van kellemetlen meglepetés is, Péter atya, aki sajnos itt ücsörög egy széken. Ez azért meglepetés, mert ő fiatalember és az ő helyzetéből látszik, hogy az influenza mire képes, levette a lábáról. Reméljük, hogy a kórházunkban segítenek neki. Egyben biztos vagyok, hogy itt ma kap segítséget. Az orvosok mire képesek, próbálkoznak.

Ilyen sajátos módon kezdődik mai ünneplésünk az Úrral, aki hív bennünket, hogy hozzá tartozzunk! Abban biztosak lehetünk, ha Hozzá tartozunk, akkor egymással is összetartozunk! A szentmisét a Szűzanya tiszteletére ajánljuk fel, aki egyik kulcsszereplő a mai evangéliumban, ami a kánai menyegzőről szól. Aktuális és nagyon találó is ez a mai szentmiseszándék. A Szűzanya segít bennünket abban, hogy valóban eltaláljunk Istenhez!

Per Mariam ad Jesum! Szűzanyával együtt menjünk Istenhez, mint közösség! Az Egyház a keresztények közössége vándorúton van Isten felé, az örökkévalóság felé!

Szentbeszéd

Micsoda szerencse, hogy az Ószövetség vizét mi már nem ismerjük! Nekünk az Újszövetség borából jutott!

Kedves Testvérek! A mai vasárnapon a kegyelmi teljességet csodáljuk! A csodálatnál még többről van szó, abból a kegyelmi gazdagságból részesülhetünk, amit Jézus kínál nekünk!

Jézus a kegyelem, az irgalom borát kínálja nekünk olyan bőkezűen, hogy fölülmúlja minden várakozásunkat!

A lelki adományok

Isten nem bánik szűkösen a Lélekkel! Isten bőségesen osztogatja a Lelket! Hallottuk a mai szentleckében: Isten külön-külön mindenkinek különböző lelki adományokat osztogat! Senki sem teheti meg, hogy álszerénységből hátrébb lép, mintha neki nem lennének adományai!

Isten senkit sem enged el üres kézzel! Isten mindenkit föltarisznyáz! Isten mindenkinek éppen elegendő kegyelmi ajándékot ad, amennyi elég ahhoz, hogy emberhez méltó életet éljen, sőt új életet éljen, Jézus akarata szerinti életet!

Ha kicsit körülnézünk világunkban, akkor ez a kegyelem mintha belénk szorult volna! Azt a kegyelmet, amit Isten nekünk adott, mintha elrejtenénk, sok mindenre hivatkozunk, hogy miért! A Szentírás figyelmeztet:

Amikor elárad a bűn, akkor túlárad a kegyelem! Most ezért a túláradásért kell nagyon imádkozni, különösen itt Európában!

Egyedül ez az erő, ez az isteni gazdagság menthet ki bennünket az árból, különben elsodor bennünket! Mi lesz velünk? Hogyan tovább? Mi lesz Európa kereszténységével? Mi lesz Európa kultúrájával? Mi lesz azzal az örökséggel, amit ránk hagytak?

El kell gondolkodnunk azon, hogy komolyan vállaljuk-e a kegyelem szövetségét?

A kegyelem szövetsége

Az Ószövetség a törvények szövetsége volt, amit Isten Mózes közvetítésével ajánlott a népnek! Jézussal a kegyelem szövetsége, az Isten szeretetének szövetsége kínáltatik föl mindegyikünknek, minden embernek! Éppen az idők jelei is figyelmeztetnek bennünket arra, hogy ezt újra kell gondolnunk, mindig újra, meg újra! Az Egyház elénk tárja az igazságokat évről-évre, három éves ciklusban mindazokat a legfontosabb igazságokat figyelmünkbe ajánlja, amik nélkül nem tudjuk kialakítani keresztény öntudatunkat!

Most újra kell gondolnunk ezt a Jézus által fölkínált lehetőséget! Talán, ha ezt komolyan vesszük, akkor megmenekülhetünk! Isten mindig az ember menekülésére, az ember megmentődésére kínálja fel kapcsolatát! A Szentírás, a próféták szövetségnek mondják az Isten által fölkínált kapcsolatot!

A törvények

Hagyjuk magunk mögött a törvények szövetségét, bár ma ezt is újra kell értelmezni, mert a törvények, az új-régi kínálata mintha kicsúsztak volna a kezünkből! A törvényekre hivatkozó szövetség a közösség megteremtése érdekében felkínált lehetőség! A törvények a közösséget védik! A közösség tagjai akkor tagjai a közösségnek, ha ezeket a törvényeket magukévá teszik! Akár egyházi, akár másfajta törvények biztonságot, védelmet jelentenek de csak azoknak, akik ezeknek a törvényeknek betartását magukévá teszik! Nem lehet a közösség tagja az, aki ezeket semmibe veszi, illetve úgy gondolja, hogy ő a közösség tagja, de valójában bomlaszt!

Az a szövetség, amit Isten fölkínált Mózesen keresztül a választott népnek, az a közösségteremtés lehetősége volt! Azok a törvények, amiket Isten adott, azok szükségesek voltak ahhoz, hogy a közösség létrejöjjön! A törvények megtartása által a közösség védelemben részesül! A törvények megtartása az embert átalakítja, átalakította!

Ha a történelmet nézzük, ha a magyar történelmünket nézzük, gondoljunk Szent Istvánnal kezdődően a törvényekre. Sok ember arról beszél 1000 év után, hogy azok a törvények, kegyetlenek, szigorúak voltak.! Még Szent István szentségét is kétségbe vonták, vonják, mivel olyan törvényeket hozott, amilyeneket!

Ha azok a törvények nincsenek, akkor ma nem vagyunk!

A törvények közösségteremtő erők! A törvények közösséget védenek! Akik ezeket a törvényeket magukévá teszik, azok a közösséget építik, hordozzák, fönntartják mindazt az életet, mindazt a lehetőséget, amelyek ez által adatnak a közösségnek, az embernek!

Jézus új lehetőséget hoz, a kegyelem szövetségét

Ez az Isten szeretete irántunk! Irgalmasság éve van, a kegyelem Isten irgalmassága, Isten szeretete! Jézus által fölkínált szövetség: Isten szeretete irántunk, amely szeretet egészen más lehetőséget biztosít, mint a törvények!

A törvényeket be kell tartani, a szeretettel meg élni lehet! Micsoda különbség!

Erre a lehetőségre, a szeretet lehetőségére kell gondolni újabban sokkal, de sokkal többet!

Isten szeretete lehetőség! Ha ezzel tudunk élni, akkor lelkileg gazdagodunk! Ez a lelki gazdagság akkora erő, amit nem lehet karddal megszüntetni, vagy legyőzni!

A kegyelmi adományok

Amikor retteg a világ az erőszaktól, a terrorizmustól, meg mi mindentől, akkor ez a lelki erő, a kegyelmi erő az, ami mindennek ellenállhat! Ez azt is jelenti, hogy a szeretettel élni kell! Mindenkinek vannak adományai, azokat nem azért kapta, hogy elrejtse, hogy a maga pecsenyéjét sütögesse. A kegyelmi adományokat használjuk, egymás javára fordítsuk!

A kegyelmi adományok nem mások, mint a közösség építésére szánt ajándékok! Mekkora lépés a törvény után!

A szeretettel lehet élni, de a szeretettel vissza is lehet élni

A Szentírás az Isten-ember szövetséget a házasság képével fejezi ki. Ez a szeretet, amely felszabadít! A törvény megkötöz, kötelez, ahhoz tartani kell magunkat! Aki nem teszi, azt megbüntetik! A szeretet lehetőség! A szeretetet felkínálják, azzal lehet élni! Sajnos, azzal vissza lehet élni! Kereszténységünknek ezt az üzenetét nevetségessé teszik azok, akik ma elözönlik Európát és a világot.

Gyengeségnek tartják ezt a felszabadító erőt, elsősorban azt, hogy ezzel vissza lehet élni, de itt van az ember szabadsága, az ember lehetősége! A jót nem lehet parancsolni!

Az egymásért hozott áldozatokat nem lehet parancsszóra tenni, ezek vagy kiépülnek világunkban, gondolkodásunkban, vagy nincsenek!

Nagyon fontos az önkéntesség, a szabad lehetőség

Jézus ebben az embermentő programban az önkéntességet, a szabad lehetőséget tartja nagyon fontosnak! Az embernek el kell jutni idáig, ez lelki fejlődés műve és eredménye!

Micsoda bizalom az ember iránt, hogy tud élni a szeretettel! Ez a bizalom akkor sem fogy el Isten részéről, ha mi újra meg újra visszaélünk vele, mert ez az emberhez méltó gondolkodás! Ez a gondolkodás képes hordozni az életet! Vannak más irányzatok, amelyek ezt a szent küldetésünket mellékvágányokra tudják vinni!

Jézus műve elindul, a karácsonyi ünnepek után átéljük ennek az embermentő műnek egyes mozzanatait, az emberi élet Istennel való kapcsolatának titkát. Menyegzőn vagyunk, a kánai menyegzőn, amely kifejezi: Isten kapcsolata velünk: szeretetkapcsolat!

Olyan ez a kapcsolat, mint amelyben két ember elkötelezetten fogadja el egymást, nem úgy, hogy éppen föllobbantak, hanem elkötelezetten! Ebben a kapcsolatban bontakozik ki Isten és ember kapcsolata! Ebben a kapcsolatban bontakozik ki az emberi élet! Ebben a kapcsolatban van jövője az embernek!

A mai vasárnapon komolyan el kell gondolkodnunk azon: Isten szeretete lehetőség!

Ne feledjük el, ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, nem csupán a mi emberi adottságainkra hivatkozhatunk, hanem mindennél inkább hivatkozhatunk a kegyelemre, Isten segítségére, Isten jóindulatára, Isten bátorítására!

Ez a Lélek, akit Isten megad mindenkinek, csak amikor tervezzük az életünket, abban legyen helye a Léleknek! 

+  A M E N  +

 

---

Urunk megkeresztelkedése

2016. 01.10.

Szentmise bevezetése

Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal!

Minden alkalommal így kezdjük a szentmisét. Isten egybeölelő szeretetét kérjük, hogy ismerjük föl mindannyian egymásban, hogy Isten gyermekei vagyunk! A keresztség révén leszünk a keresztény közösség tagja. Ma Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe van. Nem azért vagyunk keresztények, mert megkereszteltek bennünket, bár ez a belépő a keresztények közösségébe. Nevünk nem a keresztség miatt keresztény - krisztuskövetésünket fejezi ki.

A keresztségben Istenhez kötöttük az életünket! Ez kötelék! A vallás neve latinul religió, ez is azt jelenti, hogy az ember odakötözi Istenhez az életét! Emberi kapcsolataink is vagy ilyenek, vagy nem sokat számítanak! Vagy odakötözzük egymáshoz magunkat és egymásért élünk, vagy felszínes összetartozásaink vannak.

Gondoljunk Istenhez tartozásunkra, arra, hogy a kereszténység közösség, amelynek küldetése az istenkapcsolatunkból ered, egymásért áldozattal és odaadással tartozunk!

Ezt a szentmisét keresztgyermekekért ajánljuk fel, valaki kérte, hogy imádkozzunk értük. Erre is kevésszer gondolunk, hogy a keresztszülők is felelősek a keresztgyermekekért, minimum annyival, hogy keresztény életpéldával járnak előttük! Tartsunk bűnbánatot!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Isten meglepte a világot! Várták a Messiást! Isten a meglepetések Istene! Az emberek várakozása másmilyen volt, szinte megvakultak és nem ismerték föl az Istent! Saját emberi elképzelésük formálta és alakította az istenképüket. Isten nem a mi elképzelésünkhöz igazodik!

Isten értünk Isten!

Ünnepek vannak mögöttünk, karácsony, újév, vízkereszt és ma Jézus megkeresztelkedésére emlékezünk. Ezzel lezárul a karácsonyi ünnepkör. 2000 évvel Krisztus után ezek az ünnepek nekünk arra adnak alkalmat, lehetőséget, hogy igazodjunk az Isten gondolataihoz. Ismerjük föl, ki is az Isten! Mindegyikünknek külön-külön meg kell harcolni ezért! Szüleink, az előttünk élők sok mindent ránk hagyhatnak, de az Istennel való kapcsolat meg kell, hogy határozza egész életünket! Ezért mindenkinek magának meg kell harcolni!

Várták a Messiást

Az emberek úgy gondolták, hogy Isten majd az ő várakozásukat beteljesíti. Ez a várakozás különösképpen a zsidó néphez kötődött. Izaiás – ahogy hallottuk – Krisztus születése előtt sokkal korábban megjövendölte, hogy ki is az, Aki eljön! Olvasták, de mintha megvakultak, megsüketültek volna, hiába olvasták az Írásokat, hiába hallották a próféták jövendöléseit. Amikor eljött az Isten, – akkor, ahogy hallottuk – Heródes megrémült, vele egész Jeruzsálem. Várták a Messiást, de mást vártak, a nép mindenképpen! Talán Heródes volt az egyetlen, aki arra gondolt, hogy riválisa lehet neki az Isten, hiszen Heródes istenként járt-kelt népe között.

Keresztelő János a szigorú prédikátor

Jézus megkeresztelkedése nagy kinyilatkoztatás a zsidóság számára és nekünk is. A zsidók várták a Messiást, de e világi vezetőt vártak. Hatalmas feszültség volt az emberekben! Tömegek gyülekeztek Keresztelő János körül, mert arra gondoltak, hogy talán ő a Messiás. Keresztelő János meg is felelt az ő emberi elképzelésüknek. Szigorú prédikátor volt, aki – mai szóval – jól beolvasott azoknak, akik a nép elnyomói voltak, akik uralkodtak rajtuk. Ezek voltak a farizeusok, az írástudók, a főpapok. Keresztelő János az ő bűneiket sorolta fel. A vezetők felelősek a rájuk bízottakért. A nép szívesen hallgatta ezt a kritikát.

Mi emberek ilyenek vagyunk. Amikor másról rosszat mondanak, akkor ez mintha mozgósítana bennünket. Az ember meg van győződve afelől, hogy ő nem tartozik azok közé, meg van győződve arról, hogy a másik bűnös, ő maga kivétel. Az emberek tódultak Keresztelő Jánost hallgatni, mert örömmel hallották, jólesett fülüknek hallani azokat, amiktől bizonyára szenvedtek. Afelől is meg voltak győződve, hogy ők a kivételesek.

Keresztelő János váltott és a Messiásról kezdett beszélni: Köztetek van, Akit ti nem ismertek! Aki a pislogó mécsbelet nem oltja ki, a megroppant nádat nem töri el!

A nép hangulata megváltozott

Abban a pillanatban, amikor ezekről hallottak, akkor megzavarodtak! A nép úgy gondolta, hogy akikről Keresztelő János beszélt, azokat el kell hallgattatni, azokat össze kell törni, azokat akár ki kell iktatni a világból! Amit az ember Istentől magának vár, hogy Isten legyen vele megértő, türelmes, nagylelkű, irgalmas, amikor kiderül, hogy Isten másokkal szemben is ilyen jó, akkor összezavarodik a világ! Ők is összezavarodtak! Nem tudtak mit kezdeni azzal a Krisztussal, aki ott van köztük!

A megtestesülés az Isten üzenete

Megváltásunk titka arról szól, hogy Isten közénk jön, egy lesz közülünk! Éppen olyan Emberré lesz, mint akármelyikünk! Vállalja a mi sorsunkat! Szolidaritást vállal velünk, használjuk ezt a mai oly sokat emlegetett kifejezést.

Isten meglepi az embert!

Vágyakozunk arra, hogy értünk legyen valaki, de amikor rádöbbenünk arra, hogy valaki értünk van és azt mondja, hogy te is légy másért, abban a pillanatban az emberileg fölépített – az ember úgy gondolja, hogy logikusan fölépített -  gondolatrendszer összeomlik!

Az ember úgy gondolja, hogy az Isten értem van, az Isten értsen meg engem, de akivel nekem gondom, meg bajom van, ahhoz Isten ne legyen ilyen. Valójában azzal szembesülünk, hogy a Messiás, az ember megmentője, a világ megváltója idegen lesz nekünk embereknek! Az egész kereszténységünk ezen méretik meg: Ahogy Én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!

Mindenkit, nem azt, akit éppen kiválasztok, ez lehetőség, mert Isten még ezt is megengedi, de kivétel nincs! Isten azt nem engedi meg, hogy őt igen, őt meg nem, mert Isten nem személyválogató! Isten megajándékoz mindenkit a szeretetével! Ez a megváltás! Ez az életünk lehetősége! Engedjük, hogy Valaki szeret bennünket!

E közben az egész gondolkodásunk átalakul és elindulunk azon az úton, amely út a Megváltó útja, amely útra hív bennünket, amely útra küld bennünket!

Jézus imádkozott

Nagyon izgalmas a mai evangéliumi jelenet. Azt halljuk, hogy Jézus imádkozott, azt hallottuk hogy leszállt Rá a Szentlélek. Azt hallottuk, hogy Jézus egy lett mindenkivel!

Ő az Én szeretett Fiam! Jézus imádkozott, de nem tudjuk mit imádkozott! Talán megköszönte Istennek a küldetését! Talán azt kérte Istentől, hogy mindig legyen Vele, hogy végig tudjon menni az úton és igazi Messiás legyen, mindenkinek a megmentője!

Leszáll Rá a Szentlélek!

Halljuk a választ erre az imádságra! A Szentlélek az Isten ereje! Jézus ezzel az imádsággal belekerül az Isten erőterébe! Isteni erőtér az, ami Általa megjelenik ebben a világban!

Azt mondja az égi Hang: Ő az Én szeretett Fiam, aki ebben az isteni Erőtérben létezik és ennek az isteni Erőnek segítségével járja az élet útját!

Tudatosítsuk magunkban: Imádkoznunk kell azért, hogy az Isten ereje betöltsön bennünket! Imádkoznunk kell azért, hogy ennek az isteni Erőnek segítségével mi Isten gyermekei tudjunk lenni!

Azt gondolom, hogy mi mintegy kiszervezzük magunkat ebből az isteni Erőtérből! Elhagyjuk az imádságot, vagyis megszakítjuk a kapcsolatot Istennel! Ezzel lemondunk arról az isteni Erőről, amely szükséges ahhoz, hogy Isten fiaiként tudjunk élni! Ezt nekünk embereknek tudatosítani kell magunkban, ha keresztények akarunk lenni, ha Isten fiaiként akarunk élni!

Állítsuk vissza kapcsolatunkat az Istennel! Kezdjünk el újra imádkozni!

A mai ünnep ezt üzeni nekünk! Higgyünk abban, hogy Isten akarata szerint élni isteni segítség nélkül nem lehet! Nem lehet kereszténynek lenni isteni segítség nélkül! Amíg csupán emberi erő birtokában vagyunk, nem lehet elvárni azt, hogy az Isten ereje, a megváltó Isten ereje, a szeretet Istenének, az irgalom Istenének ereje megjelenjen ebben a világban!

Nem lehet Isten fiaként élni úgy, hogy megszakítjuk kapcsolatunkat az Atyával, életünk szerzőjével!

Kereszténységünk helyzete

Megszakítottuk Istennel a kapcsolatot, ugyanakkor kereszténynek gondoljuk magunkat! Mintha megfeledkeznénk arról, hogy csupán emberi erő nem elegendő ahhoz, hogy Isten fiaiként a szeretet jegyében éljünk!

Értünk Emberré lett! Mi általában keresztények vagyunk és mintha nem akarnánk tudni azt, hogy egész gondolkodásunkat meg kell határozza: érte, érte, érte, a másikért! Mi úgy akarunk keresztények lenni, hogy értem, értem, értem! Értem éljen minden és mindenki! Emberi kapcsolataink tragédiája itt kezdődik! Hazudjuk egymásnak azt, hogy érted vagyok! Közben arra gondolunk, hogy te legyél értem! Ez önellentmondás, skizofrén gondolkodás.

Kereszténységünk ebben fogalmazza meg Krisztus küldetését: Krisztus, aki értünk emberré lett! Krisztus ebben hozza el nekünk azokat az isteni Erőket, amelyek hatni tudnak a világra: Krisztus, aki mindenben hasonló lett hozzánk!

Mi történt? Nem mi evangelizáltuk a világot, hanem a világ evangelizált minket! Nem mi formáltuk és alakítottuk a világ arculatát és gondolkodását, az isteni Megváltó gondolata szerint, hanem engedtük, hogy a világ formálja, alakítsa át a mi gondolkodásunkat!

A mai ünnep nagy szembesülés, nagy önvizsgálat napja!

Kérjük Istent, hogy segítsen bennünket abban, hogy helyre tudjuk állítani Vele a kapcsolatunkat! Kérjük Istent, hogy  imádságaink elhozzák nekünk a kegyelem Erőit! Kérjük Istent, hogy Isten fiaiként tudjunk élni egymással együtt, egymással közösségben!

Akkor minden megváltozik, elsősorban az ember maga, aztán körülötte a világ! Ez a megváltás útja!

+  A M E N  +

 

 

---

Vízkereszt - Urunk megjelenése

2016. 01.06.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Ma azért imádkozunk, hogy valóban szép napunk legyen! Azért imádkozunk, hogy szép esztendőnk legyen! Azért imádkozunk, hogy jövendőnk legyen! Urunk megjelenésének ünnepe van. Ezt a titkot a görögök epifániának nevezték, az ókorban Egyházunk az Úr megjelenésének nevezte.

Mindannyian egyetértünk abban, hogy mélyponton vagyunk, mélyponton van az emberi élet! Az élet maga csodálatos, ajándék, de valami megromlott Isten és ember kapcsolatában, ember és ember kapcsolatában! Ezért nagyon fontos a mai ünnep üzenete:

Isten megjelenik világunkban! Segíteni akar nekünk, hogy a hullámvölgyből kikerüljünk! Emberi életünk olyan legyen, amilyennek Isten elgondolta!

Mi magyarok ezt az ünnepet vízkeresztnek nevezzük, ez a keresztségünkre emlékeztet bennünket, a világban három királyok ünnepének is nevezik. Most emlékezzünk arra, hogy a keresztség révén Istenhez kötöttük az életünket! Emlékezzünk vissza arra a döntésre, amit általában szüleink hoztak meg helyettünk. Ma újra mélyítsük el magunkban ezt a titkot:

Mit jelent, hogy Istenhez tartozhatunk? Ez egyetlen reményünk! Mekkora lehetőség, hogy egymáshoz tartozhatunk? Emberi jövőnk végérvényesen ettől függ!

A vízszentelés szertartása alatt gondolkodjunk el  küldetésünkön

Isten arra szán bennünket, hogy a világban jelenítsük meg a reményt! Az Egyház is mélyponton van, innen kell kiemelkednünk! Víz az élet forrása és feltétele! Víz nélkül elsivatagosodik az életünk! Kegyelem nélkül, isteni kapcsolatok nélkül sivatagba tévedünk! Gondoljuk végig újra, hogy milyen útra szán bennünket az Isten! Az ember úton járó lény, ez napvilágra hozza az ember gyengeségeit és az értékeit is!

Aki meg tudja harcolni a maga harcát, az életet talál! A víz megposhadna, ezért sót szentelünk és teszünk a vízbe, ami konzervál, ami megőriz!

A vízszentelés szertartása következik

A víz cseppje azt a cseppnyi reményt juttassa eszünkbe, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy egymással életet teremtő, életet formáló, életet alakító kapcsolatunk legyen!

Erre gondoljunk most, amikor ezzel a megszentelt vízzel meghintem az itt jelenlévőket!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek! Annyiszor hallhattuk az elmúlt napokban: boldog újévet! A mai ünnep üzenetének megfelelően ezt kellene mondanom: boldog szebb jövendőt! Sok ünnep van mögöttünk, ezen alkalmakon igen sokszor tettem fel a kérdést:

Fölkészültünk-e karácsony ünnepére? Igazán tudunk-e ma karácsonyt ünnepelni? Azokat a jól megszokott ajándékozásokat vártuk? Vagy valóban az Urat vártuk, ami a lényeg!

Karácsonyra készülve ajándékokat találunk ki, készítünk, vásárolunk egymásnak. Az ajándék is fontos lehet, mert ez a szeretetünkről szól! Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a szeretet nem megvásárolható! A szeretet ajándék, olyan ajándék, amit az ember gesztusaiban, személyes megnyilatkozásaiban tud kifejezni! Ez pénzben nem mérhető!

A mai ünnep titka felé fordulunk

Istenünk megjelent közöttünk! Az Úr megjelenésének ünnepe az egyetlen reménysugár! Ez azt jelenti, hogy Istennek fontos a világ! Istennek fontos az ember! A középpontban mi vagyunk emberek!

Az utolsó két évszázadban egyfolytában azt ismételgették: Isten nagysága elnyomja az embert! Szabaduljunk meg ettől a súlytól, ettől a tehertől, amivel Isten ránk nehezedik! A mai ünnep arról szól, hogy Isten egészen másképp Isten, mint ahogy az ember elképzelte! Jézus megjelenése ebben a világban Isten titkát jeleníti meg!

Van-e ennél mélységesebb megközelítése az embernek, mint az, hogy Isten egy lesz közülünk! Vállalja sorsunkat!

Sőt Jézus ismételten, újra, meg újra azt az igazságot hangsúlyozza, hogy találjuk meg helyünket azok között, akiknek szükségük van ránk!

Nagy igazság, ha az ember nagyjából rendezni tudja sorsát, az ügyeit, akkor az a kísértés lopakodhat közelébe, hogy elég magának, meg tudja oldani élete kérdéseit! Világunk minden baja, minden szomorúsága abból származik, hogy vereségeket szenvedünk!

Kiderül, hogy a legfontosabbra mintha nem lennénk képesek, az egymással való olyan kapcsolatra, amely az életünk értelmét jelenti!

A mai ünnep arról szól, hogy az Isten megjelenik számunkra, mint egyetlen lehetőség! A világ globalizált világ, egységesítő akar lenni, közben egymást ellökjük, bezárkózunk a magunk önző, kicsinyes világába! Számunkra megjelenik csillag képében a remény, az egyetlen Egységesítő!

Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte, hogy akik beengedik az életükbe, azok Isten fiaivá legyenek!

Ez a legnagyobb üzenet ebben a széthúzó világban, hogy minden ember egyforma! Minden ember a másik testvére! Ahogy a mi gyönyörű magyar nyelvünk mondja: test-vér.  Jézusnak ugyanaz a teste, mint a mi testünk! Jézusnak ugyanaz a vére, mint a mi vérünk! A gyermekeknek ugyanaz a teste és ugyanaz a vére! Az ember számára ez az egyetlen igazság:

Megjelenik Isten, az egységesítő! Teológusok nyelvén szebben így mondjuk: megjelenik a Szeretet és azt akarja, hogy mi is szeretettel legyünk egymás iránt!

Minden ember egyforma

A zsidók várták és várják a Messiást! Ebben tévednek, ezért az idők végezetéig várni fogják! Soha sem jön el nekik a Messiás, mert a zsidók úgy gondolták, hogy Jézus az övék. A Messiás, ha eljön, az az övék, kisajátíthatják maguknak! Erre megjelenik Isten emberszerető jósága! Jézus Krisztus azt mondja nekünk, hogy minden ember egyforma! Nincs többé zsidó, meg pogány, rabszolga, meg szabad!

Minden ember Isten gyermeke! Ha ki akarunk emelkedni abból a gödörből, amibe jutottunk, akkor Istenbe kell kapaszkodni!

Sokkal nagyobb szerepet kell adnunk a vertikális iránynak,az Istennel való kapcsolatunknak, hogy kiemelkedjünk az önzés mélységéből és közel kerüljünk egymáshoz! Ez az ünnep erről szól!

Mi maga a megjelenés

A liturgia a mindennapokból veszi az értelmet. Az ókori emberek számára csodálatos volt ennek az ünnepnek az üzenete, mert a világban megtapasztalták a megjelenés üzenetét. Az epifánia számukra azt jelentette, hogy megjelent az uralkodó népe körében és igazságot szolgáltatott. Azt várták! Adventben Keresztelő Jánosra gondoltunk: készítsétek az Úr útját! Ez azt jelentette: készítsétek az utat az uralkodónak, hogy találkozhassatok vele, szolgáltasson nektek igazságot!

Az Egyház, amikor bevezette ezt az ünnepet, akkor az emberek értették, eljön az uralkodó, eljön az Isten és igazságot szolgáltat nekünk! Ez az igazság:

Isten megjelenik és azt mondja: mindenkit szeretek! Senki sem sajátíthatja ki magának az Istent! Kereszténységünknek ez az üzenete igen fontosebben a kegyetlenül tönkrement világban!

A kereszténység mindenkié

A világ egy, mi mindahányan egy nagycsalád tagjai vagyunk! Megoszt bennünket a bevándorlók helyzete és egyebek. Egyedül mi keresztények képviselünk olyan igazságot, amire minden ember vágyakozik! Minden nagy vallás népekhez kötődik. A zsidók vallása a zsidóké. A buddhisták vallása a keleti népeké. A muzulmánok vallása az araboké.

A kereszténység mindenkié! Nekünk nem kell keresni megoldásokat! A megoldás adva van! A mai ünnep ezt hirdeti!

A hit vezessen bennünket

Az embernek kicsit fogékonyabbnak kellene lennie. Tanulni kellene ezektől a mágusoktól, asztrológusoktól, ezektől a bölcs, okos emberektől, hogy az ember engedje magát vezetni!

A hit sajátos fényt jelent az életünkben! Engedjük, hogy a hit vezessen bennünket! Ez nyitottság kérdése! Sokan látták a fényt, nekik üzenetet hozott! A többieknek nem!

Útra kelnek! Az emberi élet: út, amely tele van kockázatokkal, de nem lehet másképp előbbre jutni, csak akkor, ha letesszük lábunkat az útra! Ez kockázatvállalást jelent! E nélkül nem lehet előbbre jutni! Amikor az út azon pontjára érkeznek, amikor megértik, megsejtik, hogy valóban összetartozunk Istennel és egymással, akkor egy új élet kezdődik! Célba érnek! Más úton térnek haza országukba!

Ma ennek az ünnepnek ez az üzenete. Nekünk katolikus keresztényeknek valóban ennek tudatában kell élnünk! Nem csak prédikációkat hallgatunk, nagy isteni igazságokat tanulunk, hanem mindezt azért, hogy életünk legyen, életünk legyen egymással! Azt hiszem, hogy éppen itt tévedt el a kereszténységünk. Megelégedtünk igazságokkal, liturgikus ünneplésekkel és a cselekedetek? 

A cselekedetekhez nyitottság, kockázatvállalás kell, valamiképpen a hit bátorítása kell! Ezekről mintha megfeledkeztünk volna! A kereszténység ezek nélkül a cselekedetek nélkül nincs!A mai ünnep ezt a nagy igazságot hirdeti: Isten az egyetlen egységesítő! Titok! Isten a cselekedeteinkben akar jelen lenni! Ha ezt az isteni Jelenlétet vállaljuk, akkor van remény arra, hogy egymást is tudjuk vállalni!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Az Úr imádságát imádkozzuk, ami a testvériségünkről szól! Ezt a szentmisét azokért ajánlom fel, - kicsit önző szempontot hangsúlyozva – akik számára ez a kis kápolna lelki oázis, a keresztény igazságok helye! Ebbe megkülönböztetetten bevonjuk intézményeink, kórházaink dolgozóit!

A világ már alig figyel a szóra! Meg is értem! Hazudnak reggeltől-estig, igen sokszor becsapnak bennünket. A tettek igazolhatnak bennünket! A Jóistennek megköszönjük, hogy vannak intézményeink, ahol a tettek üzennek, ahol embereket gyógyítunk odaadóan, irgalmas szellemben! Ezekre gondoljunk most, amikor Urunk megjelenésének titkát ünnepeljük!

Mi Atyánk…

 

---

Karácsony 2. vasárnapja

2016.01.03.

Szentmise bevezetése

Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hiszen  új esztendőt kezdünk és az embernek igazodnia kell!

Kedves Testvérek!

Az ember, amikor az Isten felé fordul, akkor a kizárólagosságok megszűnnek! Kevésszer gondolunk talán arra, hogy a kereszténység egyedül egyetemes! Ez az, amely minden fajta kizárólagosságot megszüntet! A kereszténység minden emberé!

Egyedül a kereszténység egyetemes, azaz minden emberé! A buddhizmus nem, a hinduizmus nem, a sintoizmus nem! Nem véletlenül, hiszen Isten a világ teremtője! Jézus Krisztus minden ember megváltója! A kereszténység mindenkié!

Csak igazodnia kell az embernek az örökérvényű igazságokhoz! Erre irányuljon mostani lelkiismeretvizsgálatunk az év elején!

Szentbeszéd

Isten az örök bölcsesség! – hallottuk.

Kedves Testvérek! Pál apostol jókívánságát küldi az efezusi híveknek és hozzáteszi: imádkozom azért, hogy eltöltsön benneteket a bölcsesség Lelke! Az evangélium azt a reményt támasztja bennünk, hogy Jézus megtanít bennünket az életbölcsességre! Most év elején sajátos üzenettel kezdünk! A bölcsesség titkát kellene egy kicsit föltárni  magunk számára.

Mindannyian  ismerjük azokat az emberi vágyakat, hogy az ember szeretne tisztán látni, az ember szeretné megérteni, a teljességbe valamiképpen beletekinteni, de azért a részleteket is jól látni!

Valamiképpen a bölcsesség titkával szeretnénk szembesülni!

Filozófiailag nézve a bölcsesség az ember erkölcsileg helyes megismerésének az alap beállítottsága! A bölcsesség kapcsolatban van az erkölccsel és kapcsolatban van a helyes megismeréssel!

A bölcsességgel kapcsolatos az erkölcs

Az erkölcsről sokszor hallottunk. Az erkölcs nem más, mint a lélek egészsége! Tehát az ember bölcsességre csak akkor tehet szert valamiképpen, ha egészséges a lelke! Az egészséges lelkű ember a mindig érvényes értékekhez igazodik!

Az ember amikor valamit meg akar ismerni, amikor a döntését meg akarja hozni, akkor az alapállása: tekintettel van az ember a mindig érvényes értékekre! Az ember minden döntésében értékekre hivatkozik, csak igen sok esetben ezek az értékek a maga egyéni értékei. Ezek olyan értékek, amik az ember javát szolgálják, tehát itt kizárólagosságról van szó, vagyis az ember önzéséről!

Amikor bölcsességre akarunk szert tenni, akkor először lelkileg egészséges emberekké kell válnunk!

Nem lehet bölcs ember az, akinek nincsenek mindig érvényes, minden helyzetben, minden körülmények között magára nézve is érvényes értékek!

A bölcsességgel kapcsolatos a helyes megismerés

A bölcsesség a megismerés irányában igazít el bennünket! Egyszerűen így lehet mondani: az ember látja a fától az erdőt! A bölcsesség arról szól, hogy az ember az egészet látja és közben a részletekre is tud figyelni, nem csak az egyikre, vagy csak a másikra! Az embernek ez nagy kísértése, nem véletlenül születnek meg ilyen közmondásszerű igazságok, hogy fától az erdőt!

A bölcsesség tehát azzal a bizonyossággal rendelkezik, hogy az ember tudja, amit tud, de tisztában van azzal is, amit nem tud! Legalább olyan realitás az ember számára, amit nem tud, mint amit tud! Filozófiából ennyi elég. Eligazít és megsejteti velünk, hogy miről is van szó!

Krisztus megtanít bennünket az életbölcsességre

Az Egyház az évnek karácsony utáni első vasárnapján azt az igazságot állítja elénk, azt az Istent, aki bölcs, aki elküldi nekünk a Fiát, az Igét! Az Ige a szó, az örök bölcsesség! Isten örök bölcsessége megjelenik számunkra a Fiúban! A Fiúnak, Krisztusnak az a küldetése, hogy minket megtanítson az életbölcsességre!

Ez nem kis igazság! Amikor életbölcsességről beszélünk, akkoraz emberi élet alapállásáról,az emberi élet irányultságáról, az emberi élet értelméről van szó!

Jézus tanít bennünket az életbölcsességre

Azt hallottuk, hogy Jézus eljön és elhozza a világosságot! Ez már teológia, ez már a bibliai világ, ami azt jelenti, hogy a bölcsesség harcol a sötétséggel! A sötétség az a világ, amely elnyeli a világosságot! Jézus eljön és elhozza nekünk a világba a világosságot! Ez a világosság nem más, mint az Isten szeretete! Jézus Isten szeretetébe öltözteti az egész világot!   Jézus beszél nekünk Isten szeretetéről és bemutatja, mit jelent Isten szeretete irántunk! Isten szeretete megvilágosít minden embert, ahogy hallottuk! A filozófiából eljutunk a Biblián keresztül a kereszténységig.

A bölcsesség az, hogy Isten szeretetében élünk! Isten szeretetében látjuk a világot, látjuk egymást, de mindenekelőtt önmagunkat!

Jézussal kapcsolatosan sokszor hallottunk ilyeneket a modern világban, hogy ki is ez a Jézus? Sokan voltak, akik azt mondták, hogy Jézus forradalmár volt. Az ókori világban, amelyben Jézus megjelent, forradalmi hatást ért el. Az a világ, amelyben Jézus élt, sötét volt!

A Biblia hangsúlyozza Isten bölcsességét, ami világosság, az Igét, aki a világosság, aki a világba jön, hogy eloszlassa a sötétséget!

Az ókor kegyetlen volt

Miben állt az ókori világ sötétsége? Az ókor kegyetlen volt és intoleráns! Ha meg akarjuk érteni, mit is jelent a kereszténység a világ számára, akkor ezekkel a kérdésekkel szembesülnünk kell! Kegyetlen volt az ókor a legkiszolgáltatottabbakkal! Kik a legkiszolgáltatottabbak az ember világában? A kicsinyek, - akár mondhatom így: a magzatok - meg az öregek. Az ókor kegyetlen volt a gyerekekkel és kegyetlen volt az idősekkel!

Az ókor intoleráns volt

Mindig a toleranciáról hallunk ma is. Micsoda intoleranciával találkozunk azok részéről, akik csak a toleranciát hangoztatják egyfolytában. A tolerancia csak addig tart, hogy mindenki csak azzal értsen egyet és azt fogadja el, amit ő mond, amit én mondok, azzal ő intoleráns lehet! Furcsa világ!

A zsidók intoleránsak voltak a pogányokkal szemben

A zsidóknak egy Istene volt, - az egy igaz Istenről kellett tanúbizonyságot tenniük – a pogányoknak meg sok istene volt. A pogányok egész élete a sok istenekkel való kapcsolatuk világát jelentette, a zsidók intoleránsak voltak velük!

A görögök intoleránsak voltak a barbárokkal szemben

A görögök okosak, tanultak voltak, bölcselkedtek, a barbárok meg tanulatlanok voltak. A barbárokkal intoleránsak voltak a filozófián pallérozódott görögök.

A rómaiak intoleránsak voltak a zsidókkal szemben

A római jog szerint: hallgassuk meg a másik véleményét is. A zsidó rabbik, a zsidó farizeusok fanatikusok voltak, náluk nem lehetett másik vélemény, az volt, amit ők mondanak. A római jogon nevelődött rómaiak intoleránsak voltak a zsidókkal!

Jézus ebbe a világba jött el, és ebben a világban hirdeti meg a bölcsességet!

Jézus eloszlatja a sötétséget

Mi emberek valamiképpen igazodjunk el ebben a kegyetlen, intoleráns világban: Jézus oszlatta a sötétséget, a kétely sötétségét, a kegyetlen világ sötétségét, a halál sötétségét! Jézus mindazokkal szembesített bennünket, embereket, amiktől mi szenvedünk!

A kétely sötétsége

Az emberek foglalkoztak az Istennel, az istenekkel. Számukra az Isten a mélységek sötétségében láthatatlan, avagy Isten olyan fényesség, hogy bele sem lehet látni, mert megvakul az ember, ha látja az Istent. Ebbe a világba hozza el Jézus a világosságot minden kételkedéssel szemben! Jézus arról beszél, hogy Isten jó, Isten a teremtő, Isten az Atya, Isten a szeretet, az irgalom Istene! Ebben az évben a Szentatya is az irgalmat állítja a középpontba!

A kegyetlenség sötétsége

Az emberek szenvedtek egymástól, iszonyú szenvedéséket okoztak a hatalmasságok, az uralkodók, a királyok. a különböző területek vezetői. Gondoljunk az ókornak rómaiak által megszállt világára, ahol Jézus mozgott. Egyik ember félt a másiktól, egyik ember uralkodott a másikon! Ebbe a sötét világba hozza el Jézus a világosságot! Jézus beszél arról, hogy minden ember egyforma, minden ember Isten gyermeke, nincs különbség ember és ember között. Ma lépen-nyomon halljuk ezt is, csak ez nem azt jelenti, hogy akinek négy elemije van, az ugyanarra képes, mint aki egyetemi professzor. Képességeink szerint különböző lehetőségeink és helytállásaink vannak!

A halálfélelem

A haláltól mindenki fél, akár bevallja, akár nem! Jézus ebbe a világba hozza el saját halálával a világosságot! Azt tanítja, hogy a halál kapuján át kell menni mindegyikünknek, mert e mögött is ott van Isten, a szeretet Istene!

A bölcsességről van szó a mai vasárnapon

Ez olyan kérdéseket vet fel, amivel igen komolyan kell foglalkoznunk. Az a világ, amit a bölcsesség határoz meg, más mint a mi csupán emberi, e világi világunk!

A bölcsesség a mi mulandó életünket is világossá akarja tenni! A bölcsesség a mi emberi vágyainkat, ösztöneinket igazítani akarja, hogy maradandó értékek határozzák meg az életünket!

Isten az örök bölcsesség! Jézus a bölcsesség e világi megnyilatkozása! Jézus Isten szeretetének kinyilatkoztatója! Jézus minket életbölcsességre tanít!

Pál apostol példájára, aki az efezusiaknak buzdító sorokat írt, nekünk is ezt kell magunkévá tenni: imádkozni egymásért, imádkozni azért, hogy a bölcsesség Lelke, a bölcs életszemlélet határozza meg a gondolkodásunkat és az életünket!

Akkor van remény arra, hogy az egész, meg a rész, a teljesség, meg a részleges valamiképpen összeegyeztethető és valóban egymás testvérei tudunk lenni!

+  A M E N  +

 

---

Újév

2016.01.01.

Szentmise bevezetése

Boldog Újévet kívánok a Testvéreknek! A Jóisten segítsen bennünket, hogy mindenki boldogulni tudjon! A Jóisten segítsen bennünket, hogy mindenki boldog legyen! Ha megismerjük és elfogadjuk Isten akaratát, akkor van remény arra, hogy boldog esztendő vár ránk!

Sajnos, ezen a reggelen az ember mindig rájön arra, hogy többen milyen nehezen egyeztetik össze a szórakozást, meg az egyéb kötelezettségeket! Ez a nap az év első napja, milyen jó lenne, ha Istennel kezdenénk! Igen sokszor még azok sem Istennel kezdik ezt a napot, akik vasárnapról-vasárnapra ünnepelnek. Gyengeségeink! Ezen az év első szentmiséjén imádkozzunk a magyar népért, nemzetünkért, minden magyarért, akik a nagyvilágban élnek!

Isten szeretete, keresztény értékeink öleljenek egybe bennünket! Vagy megtart a kereszténységünk, vagy…

Nézzünk önmagunkba, kérjük bűneink bocsánatát és Isten kegyelmét!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

A világtörténelemben, az emberiség történetében a rendező az Isten, a szereplők mi vagyunk, ahogy erről tegnap este az év végi hálaadáskor elmélkedtünk. Bizonyos értelemben mi magunk döntjük el, hogy mi módon kívánunk szerepelni, mik határozzák meg döntéseinket, programjainkat, az életünket! Istennek, mint a szervezőnek, mint életünk tervezőjének velünk szemben vannak elvárásai! Tegnap este mi keresztény emberek a következő választ adtuk:

Isten azt várja tőlünk, hogy mindig jobbak legyünk! Ennek nagyon egyszerű az útja: jót kell tenni! Ha az ember jót tesz, akkor jobb lesz!

Ha az ember szívében szeretet van, akkor van remény is arra, hogy az ember jót tud tenni és ő maga is mindig jobb lesz! Az emberiség sorsa ezektől az egyéni döntésektől függ! A világtörténelem folyását az egyes emberek döntései határozzák meg!

Újév napján vegyük számba: hol tart az életünk

Újév van! Jó, ha gondolunk az isteni elvárásokra és számba vesszük újra, hogy hol is tart az életünk! Az élet építés is! Tegnap este erről is elmélkedtünk!

Az év első napja arra szólít fel bennünket, hogy induljunk el! Higgyünk abban, hogy Isten elvárásainak meg tudunk felelni! Higgyünk abban, hogy a könnyek letörölhetők!Higgyünk abban, hogy a sebeket be lehet kötözni, hogy a sebeket meg lehet gyógyítani! Higgyünk abban, hogy a bűnök megbocsáthatók!

Szent Ágoston az ilyen optimistán előre néző emberek figyelmébe ajánlja, hogy harc van a világban. Az ember önmagával harcol, amely a legfontosabb harc! A világban az önszeretet, meg a másik ember szeretete közötti harc dönt el mindent!

Minket keresztényeket a másik ember szeretetére hívtak, az ingyenesre, a végsőkig kitartóra, a magunk odaadására!

Szűzanyával indulunk

Az év első napján, amikor indulunk, akkor jó arra gondolni, hogy ezt az esztendőt is a Szűzanyával kezdjük! Nem egyedül indulunk neki az útnak, hanem ez az év is Máriával, Jézus Krisztus édesanyjával kezdődik!

Máriával indulunk, mert őt Isten kiválasztotta,és ő Isten elvárásainak meg tudott felelni! Következésképpena Szűzanya nekünk példaképünk, segítőnk is!

Szűzanya gyermekei vagyunk

Mi nemcsak Isten népe vagyunk, hanem a Szűzanya gyermekei is! Ezzel is többet kellene foglalkoznunk lélekben:

Mit jelent az, hogy mi a Szűzanya gyermekei is vagyunk!

Michel Quoist francia szerzetes gyönyörű verset írt a Szűzanyával kapcsolatosan. Ebből egy-két sort idézek: A legszebb alkotásom az Édesanyám! – mondja az Isten! Olyan szép az Én Édesanyám, hogy amikor elhagytam a mennyet és annak minden fényességét, mellette nem voltam hazátlan!

Olyan szép az Én Édesanyám, hogy mellette nem voltam hazátlan

Érdemes ezt a nagy igazságot közelebb engedni magunkhoz, amit így fogalmazott meg egy testvérünk. Azt szokták mondani, hogy minden kisgyerek szép! Milyen érdekes lenne, ha azt mondanánk, hogy minden édesanya szép! Ez a szépség onnan származik, hogy édesanya! Az asszony igazi ékessége, hogy istenfélő! – figyelmeztet bennünket a Szentírás.

Az istenfélő asszonyok lelki gazdagsága azt jelenti, hogy az anyák mellett az ember nem hazátlan!

Az elmúlt hetekben egyszer elmélkedésünk középpontjában volt ez a kérdés. Az ember nem világpolgár, az embernek valahol otthon kell lennie ebben a világban. Első helyünk ebben a világban édesanyánk közelében van! Érdemes erre jobban odafigyelni, hiszen igen-igen sok gondunk, bajunk abból származik, hogy az asszonyok ezt a küldetésüket mintha elfelejtették volna, mintha nem éreznék át, hogy mit is jelent ez!

Az ember első helye az édesanyja közelében van! Nekünk gyerekeknek az anyák szépsége biztosan ebből származik!

Mária igent mondott az angyal szavára

Azt hallottuk, hogy a Szűzanya szívébe zárta mindazt, amit hallott a pásztoroktól és azon el- elgondolkodott. Azt mondják a szentírásmagyarázók, – és valahonnan innen származik Mária szépsége – hogy Mária az első exegéta. Exegéta az, aki a Szentírást értelmezi, magyarázza.

Mária szívébe fogadta az angyal szavát, szívébe fogadta a pásztorok szavát és azokon el-elgondolkodott! Ez azt jelenti, hogy a hallottakat összehozta a történtekkel!

Ez az exegéták feladata, hogy amiket olvasunk az Írásban, azokat hogyan tudjuk áttenni a mindennapjainkba. Mária szépsége abból származik, hogy ő komolyan vette az angyal szavát! Nem tudta, hogy hogyan fog mindaz beteljesedni, amit az angyal mondott, de azt magáévá tette! Hogyan bontakozik ki, azt Ő se tudta!

Ahogy Mária élettörténetét követjük, valóban lassanként bontakozott ki számára: Mit jelentett az, hogy Ő igent mondott az Isten kérésére! Mit jelentett az, hogy Neki legfontosabb volt az Isten akarata!

Igen fontos ez az üzenet éppen a mai ember számára. A mai ember nem tud dönteni! A mai ember nem tud ráhagyatkozni senkire, Istenre se, de a másik emberre sem. A mai ember fél a másik embertől, bizalmatlan. Azt gondolja, hogy minden kiszámítható. Mindent ki akar számítani. Pontosan tudni akarja, hogy a döntésének milyen következményei vannak. Ugyan!

Mária szép lassan a történéseket összerakta, ezekből a mozaikokból kiteljesedett számára, hogy mit is vár tőle az Isten, hiszen - ahogy a Szentírás mondja – igaz ember volt. Az igaz ember Istenre figyelő ember! Mária ismerte népének történetét, népének történetében Isten megnyilatkozásait, hogy Isten a teremtő, a megváltó, a szabadító, a hűséges, a hazát adó. Ezek mind-mind bíztatták és bátorították Máriát, amikor igent mondott, de hogy mi bontakozott ki abból az igenből, azt ő akkor, amikor ezt kimondta, még nem tudhatta!

Mária küldetésének nagysága abban van, hogy ő állandó kapcsolatban volt az Istennel! Minden esetben, minden helyzetben Isten akarata volt Neki a legfontosabb! Ezáltal lett Isten és Mária története közös történet!

Ezért mondja a teológia, hogy Mária társmegváltó

Jézus a megváltó, de ebben a küldetésben, a világ megmentésében, az emberi élet megmentésében Mária társmegváltó, ami ezzel az Istenre hagyatkozásával fejeződik ki! Elgondolkodtató, hiszen amikor Mária hisz az angyalnak, hisz a pásztoroknak, akkor ez azt jelenti, hogy itt a földön a mennyei történet folytatódik! Ebben Ő szereplő! Isten ezt akarja! Az Egyház ezért is állítja példaképül elénk a Szűzanyát, ezért kezdjük az újesztendőt vele, mert Isten tőlünk is ezt várja! Ezért mondtam a szentbeszéd elején: ha keressük az Isten akaratát, ha megértjük, ha fölismerjük, akkor általunk is folytatódik a mennyei történet itt a földön! Ez a keresztény küldetésünk!

Mária titka ebben a két szempontban fejeződik ki: szívébe zárta, amit hallott és el-elgondolkodott azokon, amiket hallott! Az, hogy Mária szívébe zárta, azt jelenti, hogy hitt! Mária hitt, hitte azt, amit hallott az Istentől! Mária hitt és állandó kapcsolatban volt az Istennel! Ez az Ő titka! Állandóan kereste, mit vár tőle az Isten!

A mi emberi történetünk nemcsak emberi történet! Itt van a történet nyitja! Az ember napi kapcsolatban van az Istennel! Az ember folyton keresi, - emberi törekvéseivel együtt – hogy mit vár tőle az Isten! Ha erről lemondunk, akkor a világ folyásának e világi értelmet adunk!

Vannak, akik a szájukkal hisznek! Vannak, akik az eszükkel hisznek! Szájukkal hisznek, akár még tudják az imádságokat is, csak lelketlenül mondják. Eszükkel hisznek, megtanultak esetleg sok hitigazságot, ismerik, emlegetik is ezeket, csak mi közük ezeknek az életükhöz? Azt hiszem, hogy a mai problémánk gyökere ez! Szánkkal hiszünk, eszünkkel hiszünk!

Mária szívébe zárta azt, amit hallott, mert a szív az emberi élet középpontja! Ez az üzenet, ez a tanítás!

Az Egyház is ezt kéri tőlünk ma, hogy szívünkbe zárjuk az igazságokat! A szívünkben legyen helye az Istennek! Szívünkben keressük, hogy mi az Isten akarata, hiszen minden a szívünkből származik! Minden olyan lesz, ahogy megszületik a szívünkben! A kereszténység nem eszme, nem program, talán egy kicsit az is, de nem jelszavakban történt a világ megváltása! A világ megváltója Jézus! Ezeken kell elgondolkodnunk! Sokan jelszavakból élnek, a televízióból, a rádióból, újságokból tájékozódnak!

Aki hisz, Jézusból él! Ez az első napja az esztendőnek tájékoztat bennünket! Isten segítsen, hogy Jézusból tudjunk élni!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek!

Ezt a két fiúcskát azért állítottam ide magam mellé, - ide kellene állítani a testvéreiket is és a szüleiket is - mert egész éjszaka vonatoztak azért, hogy ma reggel itt lehessenek a szentmisén. Néha érdemes odafigyelni ilyen döntésekre is! Nagyon köszönöm a szüleiteknek, hogy így gondolkodnak! Reménykedem abban, hogy ti, akik most velük együtt itt vagytok, tíz év múlva sem kerülitek el a templomot! Imádkozzunk!  

Mi Atyánk…

 

---

A Szent Család - Jézus, Mária és József

2015.12.27.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Ma Szent Család vasárnapja van. Nagyon örülök, hogy ezzel az énekkel kezdjük ezt a szentmisét: Mennyből az angyal lejött hozzátok! Ma kicsit szabadabbra engedve a gondolatokat az angyalokról van szó, azokról, akik megszülettek!

A mai szentmisén mindannyian ajánljuk fel ezt az áldozatot a családokért, a családokban megszületett gyermekekért!

Két kis gyereknek ma van a születésnapja: Lócinak, meg Vilinek. Nagyon örülök, Isten éltessen benneteket! Lóci az a valaki, aki minden alkalommal figyelmeztet engem, hogy kinek van névnapja, születésnapja és imádkozzunk azokért. Lóci, Vili, most értetek imádkozunk, természetesen a többiekért is, de értetek megkülönböztetetten! Isten éltessen benneteket!

Szüleiteknek azt mondjuk, amit nekünk is tanácsolnak, hogy amíg a gyerekek kicsinyek, addig kedves édesanyák, édesapák sokat beszéljenek velük az Istenről! Ha már megnőnek a gyerekek, akkor többet beszélgessenek az édesanyák, édesapák róluk az Istennel! Látjátok, akik megnőttek el is tűntek, tegnap, tegnapelőtt még itt voltak. Most is szép szolgálatra mentek, nem mulatozni, bár azt is szabad, mert az is hozzátartozik az élethez.

Ma a szülők lehetőségére, az anyák, apák küldetésére gondoljunk:

Amíg ilyen kicsinyek a gyerekek, mint Lóci, meg Vili, addig sokat beszélgessenek velük az Istenről! Amikor megnőnek a gyerekek, a szülőknek az a lehetőségük marad, hogy sokat beszélgessenek róluk az Istennel!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Úgy tűnik, hogy ebben az esztendőben valamiképpen minden egyes ünnepi esemény új kihívással szembesül. Ebben az évben volt a szinódus Rómában, melynek központi témája a család volt! Szentatyánk, Ferenc pápa küldetésének központi kérdéseként tekint a családra, foglalkozik a család küldetésével! Szent Család ünnepe azt az igazságot hangsúlyozza: a család nem emberi alkotás!

A család a teremtő Isten gondolata, a teremtő Isten terve!

Nagyon egyszerű az üzenet: Isten kezdetben férfinek, meg nőnek teremtette az embert. Isten teremtő gondolata a férfi és a nő egységében, szeretetközösségében jelenik meg! Ez a szeretetközösség természeténél fogva az emberi természet sajátossága! Az ember ilyen! Ilyennek teremtettünk, hogy egymásra szorulunk és emberi életünk az egymással való közösségben bontakozik ki! A mai vasárnap kísértése lehetne, hogy ennek az emberi közösségnek célja a gyermek, hogy a gyermekek megszülessenek és az ember betöltse a földet! Igen!

De az alapvető cél a két ember szeretetközössége! Ha ez valóban megvalósul, akkor ennek a szeretetnek megérlelődik a gyümölcse! A gyermek a gyümölcs, a szeretet gyümölcse! Nagyon egyszerűen ez az üzenet!

Szent Család vasárnapja fiatal ünnep

A napokban több fiatal ünnep is volt. Azért jó, ha az ember ezt észreveszi, mert mindig azt mondják, hogy az Egyház csak követi az eseményeket!

Az Egyház nagyon sokszor előremutat, csak nem biztos, hogy elfogadják,nem biztos, hogy figyelnek rá,nem biztos, hogy követik!Az Egyház a család helyzetéről már korát jóval megelőzően beszélt!

Ez a mai Szent Család ünnep is azért született,mert az Egyház vezetői érzékelték a családdal kapcsolatos változásokat!

A családdal kapcsolatos  új kihívások

Új kihívással találkozunk, szembesülünk, az Egyházban a családszinódus is ezzel foglalkozott. A világ, a világ hangadói egyszerűen kimondták a következőt: Nemcsak a család az alapvető életformája az embernek! Nagyon kemény mondat ez!

Ezzel kapcsolatosan nagyon sajátos „képekkel” találkozunk. Az Egyház tanításával ellenkezők, szembeszegülők szépen kikódoltak mindent, úgy megszervezték a hadszínteret, mint ahogy a középkorban, meg az ókorban megszervezték a csatatereket, ahol aztán egymásnak mentek az ellenfelek.

Ma a világban hadszíntéren találja magát a család! Nem csupán a család, hanem a család lelke, a két ember is, a férfi, meg a nő is! Ezen a hadszíntéren a férfinek, meg a nőnekaz alapvető identitásával is sajátosan foglalkoznak!

A példaképek kérdése, a tiszteletadás kérdése természetszerűen mindig is hozzátartozott ehhez a képhez, de ezekkel már alig kell foglalkozni, mert a fent említettek mindezt felülmúlják!

Mit hallunk? Nem csupán arról van szó, hogy a család milyen életforma, alkalmas, vagy nem alkalmas az együttélésre, a gyerekek fölnevelésére, hanem ilyeneket hallunk, hogy mozaik család, patchwork család. Új fogalmak! Minden megváltozott! Ezeket azért villantottam föl, hogy mikkel szembesülünk.

Ezeknél is ijesztőbbek, amiket a különböző statisztikák mondanak

Ma Magyarországon az emberek 60 %-a nem hagyományos családban él. Ennek milyen következményei vannak, bízzuk mindenkinek a gondolataira.

Ma Magyarországon a nők 30 %-a nem óhajt házasságban élni, de gyereket akar. Valamilyenfajta megtermékenyítést akar. Ez hősiesség, hogy egyedül vállal gyereket és akarja fölnevelni? A következményeit ma még nem tudjuk!

A keresztény családok értékrendje

Nekünk keresztényeknek a Szent Család üzenetével kell mindenképpen foglalkozni és az Egyház tanítására kell odafigyelni! Nagyon egyszerű következtetéseket szeretnék mondani! A Szent Család Istenre figyelő közösség! A Szent Család egészen sajátos értékrendet mutat nekünk embereknek!

A Szent Családban első helyen áll az Isten! A Szent Családban második helyen áll a gyerek! A Szent Családban harmadik helyen áll a szülő!

Ezeken nagyon komolyan el kell gondolkodni mindegyikünknek, hogy mi az értékrendje a mi családunknak! Ez meghatározza a küldetésünket is!

Ha az Isten van első helyen a családjainkban, akkor a családokban megtanítják a gyerekeket imádkozni! Megtanítják a gyerekeknek a keresztény közösségben való együttélést, a közösségi élet sajátosságait!

Ha a családban második helyen áll a gyerek, akkor a gyereknek a családban kell szellemileg, lelkileg, érzelmileg kibontakoznia! A család olyan, mint a melegház, amelyben védelmet és biztonságot kapnak a gyerekek!

A családban harmadik hely a szülőké

A mai evangélium arra figyelmeztet bennünket, hogy a gyerek Isten ajándéka! A gyerek a szülőknek egy időre átadott élet! A szülők számára a gyerek megszülése, fölnevelése szolgálat! A szülő legfeljebb ezen túl tükör! A szülő ezen túl legfeljebb a fa, amelynek gyümölcsei vannak! A gyümölcsöket a fáról lehet megismerni!

Rettegnek a Heródesek

Ma az a legfontosabb kérdés, van-e hely, ahol megszülethetnek a gyerekek? A kérdés ma az, hogy mit tudunk kezdeni a Heródesekkel, mert a Szent Család nem kapott szállást, ahol megszülje Gyermekét! Ha ezt a mai világra alkalmazzuk, akkor azt kell keresni, hol vannak azok az emberi kapcsolatok, ahol megszülethetnek a gyerekek? Van-e hely a gyerekek számára két ember kapcsolatában?

Nagy gondjaink vannak a Heródesekkel, akik rémüldöznek. Jézus születésekor Heródes megrettent és vele egész Jeruzsálem! Rettegnek a Heródesek, ha egy asszony gyereket szül, mert kiesik a munkából! Hogyan lehet a család életét megszervezni, ha gyereket szülnek, mert a Heródeseknek más az érdeke! A Heródesek bizonyos értelemben az adott pillanatban ellenségnek tekintik a gyereket.

A mai világ a pótvallások világa

Sajátos a világ, amelyben élünk. Nagyon kell kérnünk ezen a napon az Isten kegyelmét, hogy helyesen tudjunk gondolkodni ebben a világban, amely világ sajnos a kulturális válsága miatt, a pótvallások világa!

A kereszténységet nevetségessé teszik, az Egyházat fölöslegesnek tartják!

Közben születnek a pótvallások szinte pillanatról, pillanatra.A liberálisok pótvallása a fejlődés. Sajátos dolog, a mindennapok emberének pótvallása a jólét, a különböző szórakozások mindennél fontosabbak! Sajnos a világban mindezekkel szembesülünk!

Nekünk vissza kell térnünk Isten üzenetéhez,amit a családon keresztül üzen nekünk az Isten! Legyünk elég fogékonyak ahhoz,hogy érezzünk felelősséget a magunk életéért és legfőképpen az eljövendőkért! Az eljövendőket a megszületett gyermekekben határozhatjuk meg! 

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves, jó Testvérek!

Sajátos jelenségekkel találkozunk az emberi kapcsolatok világában, miközben elfogyunk! Gyümölcseikről ismeritek meg őket! A népességfogyás ráfordítja figyelmünket arra, hogy ezek a jelenségek nem jelentenek megoldást!

A megoldás az Isten gondolata!

Mi Atyánk…

 

---

Karácsony

2015.12.25.

Szentmise bevezetése

Gyermek született nekünk!Ez az örömünk oka!

 

Kedves Testvérek!

Többen foglalkoznak azzal a kérdéssel: örülhetünk-e, van-e jogunk az örömhöz? Mi mindenképpen örvendezünk, hogy elérkezett ez az ünnep! Ez az ünnep megszólít bennünket és átalakítja szívünket!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Karácsony van, Urunk világra jöttét ünnepeljük, aki értünk Emberré lett, ahogy a Szentírás indokolja ennek az ünnepnek titkát! Többeknek is föltették a kérdést ebben az esztendőben: Mi karácsony értelme? Sokféle választ adtak, az egyik legegyszerűbb válasz:

Karácsony azért történt, mert Isten meg akarja menteni az embert! Karácsony nem más, mint az ember üdvösségének munkálása! Más szempontból: Megmenteni az ember arcát!

Isten abban akar segíteni nekünk, hogy visszaszerezzük emberi arcunkat! Miért van erre szükség? Az ember állandó kísértése, hogy elveszíti az arcát! Az ember elég önmagának!

Legsürgetőbb feladat az ember számára: visszaszerezni az arcunkat!

Karácsony titka Isten szeretetének kinyilatkoztatása!Az egyetlen lehetőségünk odafigyelni arra, hogy Isten szeret bennünket!

Egyetlen útja, hogy az ember visszaszerezze igazi arcát, azt az emberi arcát, amit Isten gondolt el! Isten segítségével az ember rájön arra, hogy szüksége van a másik emberre!

Szükségünk van egymásra! Meg kell tanulnunk Istentől, hogyan kell egymást szeretni! Ez csak úgy lehetséges, ha az ember kilép a maga egyéni világából! Az ember önös világából kilép, a másik ember felé fordul, elindul a másik ember felé és találkozik vele! Isteni erénnyel ajándékozza meg a másik embert: tudja szeretni őt! A mai ünnep erről szól!

A karácsony drámai ünnep

Erről beszéltem az éjféli szentmisében. Jézus Krisztus megmutatta nekünk, hogy a szeretet drámai! Jézus értünk lett Emberré! El kellett hagynia az Isten országát, hogy értünk Emberré lehessen, vállalhassa a mi emberi világunkat, emberi sorsunkat! Ez drámai lépés!

Ezt a lépést mindegyikünknek meg kell tenni! A karácsonynak személy szerint, külön-külön mindegyikünk számára ez az üzenete: ezt a lépést mindegyikünknek meg kell tenni!

Nem nyugodhatunk bele abba, hogy elegendők vagyunk önmagunknak! Az ember élete csak akkor sikerülhet,ha megteszi a lépést a másik ember felé! Megtesszük a lépést egymás felé!

Jézus ezért lett Emberré! Isten azért választotta megmentésünknek ezt az útját, mert ez a lépés emberléptékű! Tehát mindegyikünk képes rá, csak akarni kell!

A mai napon nekünk embereknek ezzel az igazsággal szembesülni kell! Mekkora kihívás ez az emberiség számára, mert a kérdés ezen dől el:

Világunkban nem adunk helyet az Istennek! Kiűztük világunkból az Istent! Visszaengedjük-e világunkba az Istent, vagy sem?

Az istennélküli világ sok fájdalmat okoz

Minket ez különösen érint itt Európában. Európa az egyetlen földrész, amely keresztény értékekre épül! Itt a legijesztőbb annak következménye, hogy az ember elég önmagának!

Elhittük, elhitették velünk, hogy az ember elég önmagának! Ráálltunk arra az útra, amelyre ráállított bennünket az istennélküli világ: az önmegvalósítás útjára! Ha tetszik, ha nem, ezzel szembesülnünk kell! Az önmegvalósító ember kilép a világból! Lehet siránkozni! Lehet azzal foglalkozni, hogy ez a világ, amely szembe ment az Istennel, mit jelent számunkra!

Ez az istennélküli világ számunkra fájdalmakat jelent!

Fáj akkor is, ha gyengék és esendők vagyunk, ha kereszténységünk nagyon gyenge lábakon áll, igen sokszor csak bizonyos szokásokból, néhány aprócska imádságból tevődik össze!

Fáj az, hogy a világban már a karácsony szót sem szabad kimondani: Fáj! Fáj az, hogy a falakon nem tudják elnézni a keresztet, mert provokálja a kereszt egyesek világát! Egyeseket zavar a kereszt! Fáj! Fáj az, hogy pár évvel ezelőtt Brüsszel központjában karácsonyfa helyett másfajta fát állítottak föl. Provokáció, mondhatnánk mi is! Fáj! Fáj az, hogy az idei esztendőben, Amerikában új nevet adtak a karácsonyfának, karácsonyra utalva: ünnepi fa. Fáj! Fáj az is, hogy az elmúlt hónapokban, a párizsi katasztrófa után, amikor több mint száz embert meggyilkoltak, lemészároltak, akkor a franciaországi polgármesterek meghozták a döntést válaszképpen erre a vérengzésre: Betlehemet állítani Franciaországban nem lehet nyilvános helyen, mert ez sokak ízlésével nem egyezik!

Ennyit a gondolatszabadságról, a szólásszabadságról, a nyilvánosságról! Fáj!

Ne feledkezzünk meg itt a mi felelősségünkről

Amikor ma ünnepelünk, akkor erre is kell gondolnunk! Tudomásul vette a kereszténység vezetése, - talán mondhatom azt is, az Egyház legfőbb vezetése, a nemzetállamok egyházi vezetői – hogy az európai alkotmányból kihagyták az Isten nevét!

Agyonhallgattuk! A kérdés az, hogy ezek után mennyi szavunk lehet?

Ezek a tények szembesítenek bennünket azzal: akarjuk-e, hogy részt kapjon Isten a mi világunkban? Isten jelen legyen-e a mi egyéni életünkben, vagy sem? Abban biztos vagyok, hogy mindenki azt mondja, hogy igen! Csakhogy ennek következményei vannak, ez nem csupán egy igennek a kérdése! A mai ünnep eligazítást ad!

A pásztorok sietve elindultak

Ez a Gyermek jászolban, szegénységben, egyszerűségben, minden hatalom nélkül található! Ez rendkívül fontos üzenet! Miért éppen így? Ez elgondolkodtató! Ezek jelek! Az angyal azt mondta a pásztoroknak: Ez lesz nektek a jel: Találni fogtok egy Gyermeket pólyába takarva, jászolba fektetve! Jel ez egyáltalán? Az ember fölteheti a kérdést: Miféle jel ez?

A pásztorok számára a jel az, hogy mindent úgy találtak, ahogy az angyal azt előre megmondta! Ez elég volt! Ezáltal lesz a jel igazán jellé! Ehhez valami kellett! Azt hallottuk, hogy a pásztorok sietve elindultak, amikor hallották az angyalok híradását! Ez a döntő!

A Szűzanya is sietve azonnal útra kel, amikor megtudja az üzenetet, hogy idős rokona is gyermeket vár! Elgondolkodtató, hogy amikor az embernek dolga van, akkor képes-e sietve, azonnal lépni és tenni azt, amit az embernek meg kell tenni! Ezek nélkül a lépések nélkül egy teóriáról, csak szép igazságról van szó!

Ezektől az azonnali sietős lépésektől függ a mi emberi világunk, az egymással való kapcsolatunk!

Jézus azért jött, hogy kinyilatkoztassa nekünk az Isten szeretetét! Jézus arról szólt és bemutatta, megmutatta, milyen az Isten szeretete! Ezért Jézus a Megváltó, a Szabadító! A mai szentmise a pásztorok szentmiséje üzeni, hogy íme így felszerelkezve érkezik ide a mi világunkba az Isten, szegényen, kiszolgáltatottan és minden hatalomról lemondva! Ez rendkívül fontos üzenet!

Az Én országom nem ebből a világból való! – mondja Jézus maga! Jézus országa igazság, szeretet és béke! Ezt kell magunkévá tenni, ha azt akarjuk, hogy emberi világunk közelebb kerüljön az Istenhez és közelebb kerüljünk egymáshoz is! Ezek nélkül nincs emberi élet!

A mi összes problémánk onnan származik, hogy a megváltottak életét mintha elengedtük volna! Mintha megelégednénk azzal, amit őseink áthagyományoztak! Amit nekünk magunknak kell megtenni, külön-külön mindegyikünknek hitvallással, helytállással, arról mintha megfeledkeznénk! Ez nem elég! Ez kevés!

Ugyanannak a valóságnak két oldaláról van szó! Európa, Magyarország népességfogyásáról beszélünk és a hitetlenségről! A kettő összefügg! A földet kizsákmányoljuk, tönkretesszük, ez a valóság egyik oldala, mert azt gondoljunk, hogy a föld a tulajdonunk, pedig csak ránk bízta az Isten! Ennek a valóságnak másik oldala a hitetlenségünk! Ezek a problémák, hogy elfogytunk, ez a probléma, hogy nem gondolunk arra, hogy hogyan gondozzuk ezt a gyönyörű szép világot, hogy az utánunk jövők is örülni tudjanak ennek, ez a hitetlenségünkkel függ össze! Karácsony reggelén gondolkodjunk el ezeken!

Ünnepeljünk! Vegyük a bátorságot! Bátorság kell ahhoz, hogy Isten közelébe lépjünk! Bátorság kell ahhoz, hogy Isten határozza meg a gondolkodásunkat, a cselekedeteinket!

Engedjük be Istent az életünkbe! Ez azt jelenti, hogy Vele akarunk élni! Csak azt engedjük be az életünkbe, akivel együtt akarunk élni! Engedjük be életünkbe egymást is, mert ki kell fejeződni annak, hogy együtt akarunk élni! Mindegy, hogy hogyan gondolkodik erről a világ, hogyan gondolkodnak azok, akik nem tudják elfogadni, hogy az emberiség nemzetek családjaiból épül fel!

Ezek a családok azáltal élnek, hogy beengedik egymást az életükbe! Tudják, mit jelent nekik a másik ember! Mit jelent a másik ember lelki gazdagsága! Mit jelent a másik ember öröksége, amely örökség meghatározza a nemzet életét! Ezek rendkívül fontosak!

Isten az ember életét meg akarja menteni! Ezért nevezi a Biblia Istent megmentőnek, megváltónak! Legyen annyi alázat bennünk, hogy ezt elfogadjukés belátjuk, hogy Isten nélkül semmit se tehetünk!

+  A M E N  +

 

---

Advent 4. vasárnapja

2015.12.20.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Sokszor panaszolják az emberek, hogy távol van az Isten! Isten mindig közel van! Legfeljebb mi emberek nem mozdulunk Isten felé! Furcsa emberi próbálkozás is van, az ember haverkodni akar az Istennel!

Engedjük meg Istennek, hogy közel jöhessen hozzánk! Engedjük be Istent az életünkbe, mert akkor döbbenünk rá, hogy Isten mindig velünk van!

Most advent végén, karácsony tőszomszédságában gondoljunk arra, hogy mennyire készültünk erre a nagy ünnepre! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Nagyon szép ünnepre, karácsonyra készülünk, amikor Jézus születésére gondolunk. Azt a titkot ünnepeljük, hogy Isten szereti a világot, Isten szeret bennünket, embereket!

Isten irántunk való szeretetét úgy fejezi ki, hogy a Fiú teljesíti Isten akaratát és értünk Emberré lesz, hogy megismerhessük, mekkora szeretettel van irántunk az Isten!

A szentmise bevezetőjében említettem: a modern ember oly sokat emlegeti, hogy távol van az Isten! Az ember ezzel talán azt a tragédiát mondja ki, hogy az ember van távol az Istentől!

Egészen más volt az ókori ember gondolkodása és az Istennel való kapcsolata. Más volt a választott nép elgondolása a Teremtőről, a Megmentőről.Egészen más az Újszövetség emberének gondolata az Istenről!

Az ókori emberek úgy gondolkodták, hogy az istenek messze vannak, az isteneket ki kell engesztelni. Áldozatok tömegét jelenítették meg, ezzel engesztelték isteneiket.

A választott nép egy lépéssel előbbre jutott: félt az Istentől! Mózes, amikor az égő csipkebokorban találkozik a kegyelmi érintéssel, akkor eltakarja arcát, nehogy meglássa az Istent, mert aki meglátja az Istent, annak meg kell halni. Ebben a titokban azt fedezhetjük föl, hogy az ő vágyakozásuk mélységesen mély volt az istenlátásra! Az életüket, az egész örökkévalóságot úgy gondolták el: látni az Istent, de ne idő előtt! Ez jelenti a zsidók felfogását az emberi élettel kapcsolatosan: ha az embernek jól megy sora, akkor közel van az Istenhez, Isten közel van hozzá, de látni  - majd később!

Az újszövetségi ember féli az Istent!

Micsoda különbség! Az újszövetségi ember féli az Istent, fölfogta Isten nagyságát, emberfölöttiségét, világfölöttiségét, de ugyanakkor azt is fölismerte, hogy mi az Isten akarata!

Isten akarata az emberrel az, hogy Isten és ember egymással szövetségben legyen!

A hatalmas Isten lehet az ember szövetségese! Ez volt, ez ma is az újszövetségi ember istenképe! Az istenfélelem nem félelem Istentől, hanem az a fölismerés, hogy az Isten milyen hatalmas! Ugyanakkor az ember mégis ezzel az Istennel összetartozhat! Ezt fejezte ki a Biblia emberképe, hogy emberi életünket az emeli meg, hogy mi összetartozhatunk az Istennel!

Az ember élete ez által valójában megistenül!

Ma már erről keveset gondolkodunk, mert a mi emberképünk sajnos a modern emberkép, amit a mai ember mintegy önmagát mentegetve mond, hogy távol az Isten! Isten olyan távol van, hogy az ember nem érhet fel Hozzá! Ha picit is belegondolunk: micsoda visszalépés!

Távol az Isten, ez a kijelentés készítette elő a modern világ istentagadását, a modern világ istenhitének gyengülését!

Távol az Isten! Olyan távol az Isten, hogy talán nincs is! Még tovább megy, kijelenti, hogy Isten nincs!

A szeretet kockázata

A bibliai emberkép abból az igazságból táplálkozik, hogy Isten és ember összetartozik! Ennek a titoknak nagy ünnepe Urunk megszületésének titka! Az ember kerül a történelem középpontjába! Minden értetek történik, olvassuk az apostoli levelekben!

A világ Istené! Ti Krisztuséi vagytok! Krisztus az Istené! Csodálatos kapcsolat! Minden értetek történik!

Hallottuk, Jézus Isten akaratát akarja teljesíteni, amikor értünk Emberré lesz! Isten akarta volt az, hogy úgy fejezze ki szeretetét irántunk, hogy értsük:

Jézus a közöttünk megjelenő isteni szeretet!

Gondoljunk bele, mekkora kockázat a szeretet kockázata! A szeretet kockázata azt jelenti, hogy az ember ebbe belehal, mert kiszolgáltatja magát! Minden feltételről lemond az ember, de ezt Jézustól tanuljuk, aki értünk Emberré lett!

Jézus mindenről lemond,ami az ő Istenségét védhetné ebben a profán világban, ami az ő szentségét megmentené ennek a profán világnak szennyeitől! Nem teszi, mert szeret! A szeretet ezt a kockázatot jelenti! Így teljesedik be az ember megváltása, hogy Jézus odaadja az életét értünk! Meghal értünk!

Nagyon fontos, hogy ezzel a titokkal szembesüljünk, amikor erre a nagy ünnepre készülünk! Különben számunkra sem marad más belőle, mint valamicske megmentés ebből a szeretetből! Amikor ajándékot vásárolunk, ajándékot adunk egymásnak, akkor valamit visszahozunk ebből a titokból. Ennél többet vár tőlünk az élet! Az élet nem azt várja tőlünk, hogy megvásároljuk magunkat ajándékokkal egymástól!

Az élet azt várja, hogy - ahogy Jézus tette, - Isten akaratát teljesítsük be!

Isten akarata az egymásnak ajándékozott nagylelkű megnyilatkozások sorozata! Miképpen kell nekünk Isten akarata szerint összetartozni.

Ez a titok a Szűzanya életében emberi módon jelenik meg. Azt hallottuk a mai evangéliumban, hogy ez a titok közelebb kerül hozzánk Mária megnyilatkozásai során. Azt olvastuk, hogy Mária útra kelt azonnal sietve Juda egyik városába megy hegyeken keresztül minden fáradságot vállalva és ott szolgál!

Íme a titok kiteljesedése

1.      Mindenek előtt azonnal, sietve kelt útra, ami a pillanat kegyelmi gazdagsága!

2.      Minden fáradságot vállal, ami az életszentség kifejeződése!

3.      Ott marad és szolgál, ami valójában a Lélek ihletésére, késztetésére való szolgálat!

Ez a három titok kifejezi számunkra,hogy miképpen kellene nekünk Isten akarata szerint összetartozni!

1. A pillanat kegyelmi gazdagsága

Mária hallja a hírnöktől, hogy rokona Erzsébet szintén gyermeket vár és pár hónap múlva megszületik Erzsébet gyermeke. Ebben a pillanatban, ahogy Mária hallja ezt az üzenetet, azonnal és sietve elindul! Erre az azonnalra kell gondolni! Mi általában, amikor valamit tenni kell, akkor elkezdünk gondolkodni, mi mindent kell még magunk körül rendbe tenni, mi mindent kell még elrendezni, hogy aztán elindulhassunk. Az életben vannak olyan helyzetek, amikor nem szabad gondolkodni, amikor azonnal tenni kell, amire a felszólítást kapjuk, mert különben elvétjük a pillanatot!

Ez a pillanat kegyelme! Kegyelem az Isten ajándéka! A pillanat az életünk! Pillanatokból tevődik össze az életünk! Mennyi pillanatot elveszítünk!

Mennyi pillanatot elveszítünk, amikor az ember ki tudná fejezni, hogy összetartozik a másikkal! Ez az egyik lényeges üzenete Máriának!

2. Mennyi áldozatra vagyunk készek egymásért

Mária második üzente, hogy a fáradságot vállalja, minden fáradságot vállal a hegyeken keresztül. Aki ismeri Jeruzsálemet és környékét az tudja, hogy mit jelentett ez az út Jeruzsálemből Ainkarimba eljutni. Ez jó pár kilométer igen-igen emberpróbáló út. Ennek nagyon fontos üzenete van.

Mennyi fáradságra vagyunk képesek és készek egymásért?

Oly sokszor hallja az ember, hogy emberek jóra törekednek, talán még azt is mondhatnám, hogy szentek akarnak lenni! Mi ennek az útja? Ez, ilyen egyszerű! Vállalni a fáradságot azért a másikért, amikor a másiknak segíteni kell! Ez a szentség útja! Nem kell kitalálni az utakat, megmutatta Jézus, megmutatta a mai vasárnap üzente szerint Mária.

Nincs más útja az ember lelki növekedésének!

Oly sokszor halljuk, hogy az emberek mekkora gondolatokkal állnak elő. Mindenki tudja, hogy mit kell tenni! Mindenki tudja, hogy mi a megoldás kulcsa! És? Minden attól függ, hogy mennyi áldozatot tesz, mennyi áldozatra hajlandó a másikért! Itt bejön a kényelmünk, az önzésünk, az okoskodásunk! Megpróbáljuk kibeszélni, hogy éppen miért nem!

Mária példát ad nekünk, mit jelent áldozatot hozni a másikért! Ez az út! Nincs más út!

Aki ezt az utat elhagyja, vagy ezt az utat kikapcsolja az életéből, vagy el akarja kerülni, az olyan útra lép, olyan úton indul el, amely zsákutca, vagy eltévelyedésbe visz!

3. A Lélek késztetésére való szolgálat

A harmadik nagyon lényeges szempont, amire Mária tanít bennünket: ott marad addig, amíg ott szükség van rá! Mi mindent kell adott esetben elhagyni azért, hogy az ember meg tudja tenni azt, ami szükséges a másik számára! Ilyenkor nem lehet előjönni azzal, hogy mi minden dolgom van, mit kell nekem elvégezni. Amikor az ember felismeri, belátja, hogy valakinek mire van igazán szüksége, akkor azt tesszük, amire a másiknak szüksége van, nem pedig azt, amit mi kitalálunk. A máltaiaknak van egy nagyon fontos igazsága: segíteni csak jól szabad! A jól segíteni azt jelenti, hogy azt tesszük, amire a másiknak szüksége van, nem azt, amiben mi kiteljesedünk, amit mi kitaláltunk és fölépítettünk. Ilyen esetekben nem is biztos, hogy azt tesszük, amire valóban annak a másiknak szüksége van. A Biblia ezt így mondja: ezek a Szentlélek sugallatai! Ne gondoljuk azt, hogy mi mindig ki tudjuk találni, hogy mit kell tenni. Minden helyzet egyedi.

Ahhoz, hogy az ember a különböző egyedi helyzetekben helyt tudjon állni, jó antennák kellenek, hogy az ember a Lélek sugallatait, a Lélek szólításait, intéseit fölfogja!

Közel van az Isten! Amikor az ember ezekkel a kérdésekkel szembesül, ezeket a megoldásokat elfogadja és magáévá teszi, akkor megjelenítjük egymás számára az Istent! A világ hitetlensége pontosan abban van: minden értünk történik, azért úgy gondoljuk, hogy nekünk nincs dolgunk, nincs kötelezettségünk a másik felé! A mai vasárnapon valamiképpen állítsuk át a váltókat, állítsuk át a gondolkodásunkat! Még van három-négy nap karácsonyig, gondolkodjunk el azon, hogy valóban közel engedjük-e magunkhoz az Istent?

Európában élünk. Kérdés, hogy Európa hogyan adventez, hiszen a kereszténység szinte mondhatjuk, megszűnt! Még úgy, ahogy kevesen jönnek a templomokba, de a mindennapjaikban nagyon sikeres volt az alapok tönkretétele! Az embernek sokkal könnyebb a pillanatokat elengedni, vagy a pillanatokat a magunk javára fordítani. Könnyebb az embernek minden áldozattól viszolyogni, minden áldozattól lehetőleg elhatárolódni. Könnyebb az embernek a maga okoskodását mindenek elé helyezni. Pedig a pillanat az élet és a pillanat mindig mások felé fordít, mert az életnek csak akkor van értelme, ha kilépünk a magunk világából! Igen, az áldozat pontosan azt jelenti, hogy az embernek a másik annyira fontos, hogy érte áldozatot hoz! Minden áldozat lemondás!

Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Az eredeti szentírási fogalmazás szerint jobban, mint magadat! Ez kell, hogy meghatározza az összetartozásunkat!

Ezért fut zátonyra szinte minden emberi kapcsolat, mert nehéz mindezt beváltani a Lélek késztetésére! A Lélek mindig kiemeli az embert! A Lélek égi ajándék! A Lélek ihletései isteniek! Ha az ember ezeknek teret ad az életében, akkor egy új világ támad!

Nem tudom, hogy mennyire van jelen Európában az advent, ebben a pogánnyá lett, keresztény gyökereitől megfosztott Európában. Itt vagyunk mi! Rajtunk múlik, tőlünk függ, hogy meg tudunk-e újulni! Tudunk-e egy új életet támasztani először a magunk szívében, aztán a megszületett gyermekeink által, azt követően az élet szolgálata által!

Higgyék el, rajtunk múlik, Isten pedig velünk van! Mindenki megkapja az isteni segítséget, aki van annyira alázatos, hogy számít az Istenre!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek!

Isten szándéka, hogy Isten és ember története közös történet legyen! Mi Isten szövetségesei vagyunk, ha akarjuk! Isten legfőbb szövetségese az emberek világában Szűz Mária!

Gondoljunk arra a nagy lehetőségre, hogy mi Isten munkatársaiként egymás életét szolgálhatjuk, szebbé, gazdagabbá, boldogabbá tehetjük! Ne mondjunk le erről a csodálatos küldetésről!

Mi Atyánk…

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek!

Használjuk fel lelkileg még ezt a néhány napot. Akkor igazán ünnepelhetünk, ha hisszük, hogy kívülről kell jönni a segítségnek! Megfelelő alázatosságra kell jutni ahhoz, hogy az ember belássa, nem képes megoldani sem a maga, sem a világ problémáit! Kívülről kell, hogy jöjjön a segítség! A megváltás erről szól! Karácsony ezt a folyamatot indítja el!

+  Á L D Á S  +

 

---

Advent 3. vasárnapja

2015.12.13.

Szentmise bevezetése

Testvérek! Ha igazán készülünk egy nagy eseményre, egy nagy találkozásra,akkor az embernek össze kell szednie magát, mozgósítani kell az erőit, különben nincs szó készülődésről!

Az embernek talán meglepetést is kell szerezni! Bizonyos feltételeknek mindenképpen meg kell felelni! Az ember önmagának tartozik ezzel!

Micsoda bölcs az Anyaszentegyház, amikor ilyen nehéz szakasz közepére könnyítő, az ember szívét örömbe borító eseményt is elhelyez! Nem egyszerű előkészíteni egy nagy eseményt!

Ez a mai vasárnap, a gaudete vasárnap,az örvendezés vasárnapja!

Kis vigasztalás, amikor önmagunkkal viaskodunk!

 Az advent akkor ér valamit, ha az ember mélyen önmagába néz! Nem kis megrázkódtatással járhat, mert egyikünk sem tökéletes!Ma azt mondják, hogy örüljetek! Mindenki örülhet, aki őszintén önmagába néz! Ennyi a lehetőségünk, nincs több!

Ezután fogadkozunk, fogadkozunk, aztán valami talán csak-csak mégis sikerül! Az Egyház lelkesít bennünket, mert ha igazán keressük az Urat, akkor már ezek a kis sikerek az öröm aprócska jelei lelkünkben! Örüljünk! Örüljünk, hogy itt lehetünk!Örüljünk, hogy Istent kereshetjük! Örüljünk, hogy Istenhez tartozhatunk!

Szentbeszéd

Mi mit tegyünk?

Kedves Testvérek, vállaljuk-e ezen a mai vasárnapon ezt a kérdést? Ez nem kerülhető ki! Sehova se jut az az ember, aki nem teszi fel ezt a kérdést! Mindegyikünknek magának föl kell tenni ezt a kérdést! Az Úr válaszol erre a kérdésre!

Rendkívül aktuális ez a kérdés, bár olyan Európában élünk, amely földrészen ez a kérdés elhalt! Vajon lehet-e Európában adventet ünnepelni? A kérdés költői, mert szíve mélyén mindenkinek lehetnek olyan vágyai, törekvései, hogy találkozzon az Úrral.

Az ember esendő

Az elmúlt hetekben többször is gondolkodtunk azon, mi is az ember legfontosabb dolga. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy az ember legfontosabb tennivalója, hogy kibontakoztassa személyiségét, fölépítse saját életét! Ez mindegyikünk legsajátosabb feladata! Kérdés, hogy az ember honnan veszi ehhez az erőt? Ehhez Isten segítségére van szükségünk!

Európában más a tájékozódási irány! Amit ma adnak nekünk, az oda vezet, ahol tartunk! Az ember szíve mélyén jó és mindegyikünk szeretné valamiképpen átélni a maga jóságát. Szívesen halljuk azt, hogy jó ember, általában azt is, hogy az ember jó és igaz, csakhogy esendők is vagyunk!

Ez az Isten nélküli világ az ember esendőségét mintha egyszerűen le akarná söpörni! Amikor az ember jóságát hangsúlyozza, akkor mintha tagadni akarná az ember esendőségét! Másképp nincs is magyarázat az összes gyarlóságainkra, gyengeségeinkre, bukásainkra, tévedéseinkre, mint csak az ember esendősége!

Az esendő embert Jézus Krisztus segíti az értékes életre

A mai vasárnapon eggyel tovább kell lépnünk! Amikor feltesszük ezt a kérdést: Mi mit tegyünk? Ez a továbblépés!

A keresztény tanítás szerint az ember bűnre hajló természettel születik! Egész kereszténységünk alapvető törekvése, hogy az embert segítse abban, hogy gyarló, esendő természete ellenére értékes életet éljen! Ez az élet akkor valósulhat meg, ha elfogadjuk azokat az értékeket, amelyeket Jézus Krisztus fölkínált nekünk! Az Egyház küldetése ennek a krisztusi műnek beteljesítése, hogy mi emberek értékes életet tudjunk élni a magunk örömére, boldogságára!

Reális örömök

A mai vasárnap, az öröm vasárnapja ezt a kérdést feszegeti: tudunk-e örülni? Általánosságban is érdemes a kérdést föltenni, mert más a gyönyör, mint az öröm! Más az, amikor az ember feldobott és más az, amikor az embernek reális örömei vannak! Az Isten nélküli világ keresi a különböző szereket, mik azok, amik őt valamilyen elvarázsolt világba viszik, ringatják. Ezek tönkre teszik az embert!

Ma a reális örömökre gondolunk! Segítséget is kapunk! A fontos igazságokatújra, meg újra el kell mondani! Az ember, aki teljes életet él, akinek vannak reális örömei, aki boldognak tudhatja magát, az az ember normális!

A normális ember

Hányszor használjuk ezt a szót, hogy normális! Ennek üzenete az, hogy az ember normákhoz igazodik, olyan normákhoz igazodik, amelyek az embert megtartják embernek! Az ember nem veszíti el emberi arcát! Az ember olyan normákhoz igazodik, amelyek szerint egymással összetartozhatunk! Örömeinket ebből az irányból gyűjthetjük össze!

Az örömünk oka

Az öröm valójában a mi keresztény világunkban az: örülünk annak, hogy Jézushoz tartozhatunk! Valóban örülünk annak, hogy mi Istenhez tartozunk? Van-e bennünk e miatt az öröm miatt olyan elköteleződés Isten mellett, Isten és ember közös műve irányában, mint sok más ember életében látható másfajta elköteleződésekben? Ezt a kérdést kell előtérbe helyezni: tudunk-e örülni annak, hogy mi Istenhez tartozunk? Ha nem, akkor mire való az adventi koszorú készítése, a karácsonyfa, hagyományok? Ezek is jelentenek valamit, de azért az ember ezeknél mélyebbre ás!

Keresztény világunkban az az örömünk, hogy Jézushoz tartozhatunk!

Az olvasmányok, az evangélium is az örömről szólnak

Advent 3. vasárnapján az olvasmányokban, az evangéliumban mindent az öröm határoz meg. Az olvasmányban Szofoniás próféta vigasztalja a népet nagy bajában: Örüljetek, mert van Istenetek! Bajban vannak, szorongatják őket! Na és! Ne gondoljuk azt, hogy a világ tenyerén hordoz bennünket! A világ olyan, amilyen. Annyiféle ember él ebben a világban, ennek a sokféle embernek az együttéléséből adódik az a sok gond és baj.

Pál apostol a Filippi híveknek arról ír, hogy örüljetek, miközben ő rabságban van éppen a Filippiben ért megpróbáltatások miatt. Pál apostol Filippiben hirdette Jézus örömhírét. Ez sok ember üzletét keresztezte, akik pogány istennőnek szobrocskákat készítettek, sok esetben ezüstből, aranyból. Az emberek egyre inkább Krisztus felé fordultak, a szobrocskák megmaradtak. Akiknek a pénze bánta ezt, azok fellázadtak. Pál apostol bátorítja övéit, ne nyugtalankodjatok!

Van Istenetek, aki megvéd benneteket minden megpróbáltatás idején! Ezeket a kérdéseket nagyon egyszerűen kell látnunk: Tudunk-e örülni egymásnak? Tudunk-e örülni annak, hogy egymást szerethetjük? Tudunk-e örülni annak, hogy minden erőmet mozgósíthatom, hogy minél inkább kifejezzem a másik felé, hogy milyen jó, hogy ő van! Valójában örömünk abból táplálkozik, hogy úgy tartozunk egymással össze, hogy örülünk az áldozathozatalnak!

Ezáltal tudjuk még inkább kifejezni, hogy összetartozunk! Ha ezek és főleg az áldozathozatal hiányoznak az életünkből, akkor nincs az örömünknek oka, az örömünknek nincs alapja! Ezért kérdeztem azt, hogy örülünk-e annak, hogy Istenhez tartozhatunk!

A mai evangélium nagyon reálisan nézi ezt a kérdést. Keresztelő János a Jordán partján hirdeti az örömhírt. Tömegek mennek oda napokra fölszerelkezve. Ezek az emberek olyan hangokat hallottak, amely fény volt az életükben! Ilyenről még soha sem hallottak, hogy olyan Istenünk van, aki szeret minket! Ezek az igazságok mindenkit megszólítottak!

Keresztelő János kemény szavakkal fordult ezekhez az emberekhez, mert olyanok voltak, mint mi, olyanok voltak, mint amilyenek mindig leszünk mi emberek.

Keresztelő a bűnbánat méltó gyümölcseit kéri az emberektől! Ezek a gyümölcsök csak akkor teremhetnek meg, ha önzetlenné válunk! Csak az önzetlen embernek vannak gyümölcsei! Csak az önzetlen embernek vannak olyan cselekedetei, amelyek építőek! Az önző ember kiszorul a világból! Az önző ember nem  él a világban, ő a maga világában él, magának él!

Keresztelő János a hallgatók adott helyzetére figyel! Akinek két ruhája van, adja oda a másiknak! Akinek élelme van, ossza meg azzal, akinek nincs! Ezek praktikus tanácsok! A Jordán partján éjszaka hideg van. Aki jobban felkészült, vitt magával két takarót, hogy éjszaka ne fázzon. Voltak, akik nagy lelkesedéssel erre nem is gondoltak. Mentek és fáztak, ennivalót se vittek. Akkor itt a lehetőség, osszátok meg! Nem lehet úgy ott lenni, hogy az egyik betakarhatja magát, a másik megfagyhat! Nem lehet, akkor nincs közösség ezek között a hallgatók között!

Kérdéseket tesznek fel a vámosok, a katonák. Ezek adóbeszedők, meg zsoldosok voltak. A nép ezeket árulóknak tartotta, eladták a lelküket, meg az emberekkel való összetartozásukat. Egyszerű a válasz, amit kapnak! Nem azt mondja, hogy mindenki hagyja ott a helyét, akkor nem működne az élet! Hanem csak annyit szedjetek, amennyi jogos! Ne zsarnokoskodjatok, ne raboljatok, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal!

A mai vasárnap felszólít minket, akik a világban élünk! A világ nem szent, a világ profán! Jézusnak az a küldetése, hogy ebben a profán világbanlegyenek szentségre törekvő, önzetlen emberek! Jézus nem azt mondja,hogy meneküljünk ki a világból, nem lehet, hanem a világban éljünk tisztességesenés tekintettel egymásra! Ha erre képesek vagyunkakkor valóban biztonságban vagyunk! Nem olyan nehéz!

Biztonságban vagyunk, mert ez a gondolkodás,ez a magatartás Istenhez rendel bennünket! Egyedül Isten közelében tapasztalhatjuk meg ezt a biztonságot, amely minden örömünk forrása is!

+  A M E N  +

 

---

Advent 2. vasárnapja

2015.12.06.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek!

Vasárnapról-vasárnapra igyekszem legalább picinyke fényt gyújtani! Mindannyian szeretnénk fölismerni a feladatunkat! Mindannyian szeretnénk rátalálni arra az útra, amelyen ha elindulunk, a hozzánk jövő Úrral találkozhatunk! Azt mondta egy nagy gondolkodó: Ha mi egy lépést teszünk, Isten kettőt lép felénk!

Advent 2. vasárnapján gondoljunk Istennek erre a második lépésére, amely mindig megtörténik!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Gigantikus emberi megnyilatkozásokról hallottunk az evangéliumban. Ezekre az ember szinte fölkapja a fejét és ma is, amikor ilyenek történnek, akkor az ember azt gondolja, hogy íme, mire is képes az ember! Valóban elhordjuk a hegyeket, feltöltjük a völgyeket, utakat építünk a sivatagban. Virágzóvá tudjuk tenni a sivatagokat, talán még a büszkeség is megszületik szívünkben. Én mégis másról szeretnék kérdezni.

Kedves, jó Testvérek! Hogy állunk az igazi művünkkel? Hogy állunk azzal, amit egyedül, külön-külön mindegyikünknek el kell végeznie: a személyiségünk kibontakoztatását!

Az embernek ez a mindent megelőző műve! Hogy állunk ezzel, személyiségünk kibontakoztatásával?

A mai vasárnap ezt a kérdést világítja meg:fölismertük, tudjuk-e, mi a legfontosabb feladatunk? Az ember igazi műve: önmaga életének felépítése, személyiségének kibontakoztatása!

Advent 2. vasárnapja sok jó szempontot ad ahhoz, hogy ez a kérdés közel kerüljön hozzánk és talán elkezdődjön valami! Ez igen-igen fontos, mert szinte minden mozog a lábunk alatt. Minden elbizonytalanodott elsősorban itt Európában, mások élete másutt bizonytalanodott el.

Készítsétek az Úr útját

Keresztelő János a mai vasárnap központi szereplője, aki Krisztus útját készíti elő! Izaiás prófétát idézi, aki jövendölt a babiloni fogságba elhurcolt zsidóknak. Ugyanúgy minket is elhurcoltak a törökök 500 évvel ezelőtt, amikor miden épkézláb embert elvittek, talán senki se jött vissza közülük. A zsidóknak abban a szerencsében volt részük, hogy Isten visszahozta őket! E mögött azt is föl kell ismernünk, hogy ők ott a számkivetésben is fenntartották kapcsolatukat az Istennel! Ebből a kapcsolatból támadt a jövő, a visszajövetel, a hazaérkezés!

Izaiás próféta is, Keresztelő János is az akkori világ technikáját emlegetik. Amikor egy uralkodó, egy fejedelem készült valahova, vagy megérkezett valahova, előtte igen nagy munkálatok voltak. Egyengetni kellett az utat, nem voltak autósztrádák. A Keresztelő erre a gondolatra hivatkozik, de ő nem a fejedelem, nem az uralkodó útjára gondol, hanem a legnagyobbnak, a mindenek uralkodójának, megmentőjének, Krisztusnak az útjára gondol, amikor azt mondja: Készítsétek az Úr útját!

Keresztelő János hirdeti az Igét, segíteni akar az embereknek abban, hogy valóban elkészítsék az utat, valóban megérkezhessen hozzájuk megmentőjük, a Megváltó!

Az egész emberiség üdvösségéről van szó

A mai evangélium utolsó mondata sokkal, de sokkal nagyobb távlatokat nyit meg, mint amit ez a kicsi történet előre jelez, ami akkor ott történt a Jordán folyó környékén! Azt mondja:Minden ember meglátja az Úr dicsőségét!Ez az útkészítés a Messiás, a megváltó számára a világ üdvösségének munkálása! Lukács evangélista talán ezért készít mintegy keretet a kor uralkodóiról.

Lukács evangélista felvázolja a kor politikai hatalmasságait, vallási vezetőit és ezzel elhelyezi a történelemben azt, ami ott elkezdődött, mert ami ott elkezdődött, az az egész történelem menetére kihat!

Isten az üdvösség Ura!Isten a világ üdvösségének előkészítője!

A bűnbánati keresztségben Isten gyógyítja szívünket

Keresztelő János erre utal, amikor a bűnbánat keresztségét hirdeti! Ez nem olyan keresztség, mint amikor mi valakit beavatunk a keresztények közösségébe akár kis gyermeket, akár felnőttet.

Ez a bűnbánat keresztsége,ami azt jelenti, hogy az emberek rendezzék gondolataikat! Gondolkodjanak el azon, hogy milyenek a mindennapjaik, milyenek az emberi kapcsolataik? Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcseit!

Itt még nem beszél ezekről a gyümölcsökről. Majd a következő vasárnap lesz szó róla, amikor a hallgatók fölteszik a kérdést: mi mit tegyünk? Ma én sem teszem fel még ezt a kérdést, hogy mit tegyünk, majd jövő vasárnap. Ma inkább csak arra szeretném a Testvérek figyelmét felhívni, hogy figyeljünk oda, mert most is hegyeket kell lehordani, völgyeket kell feltölteni!

Ebben egyedül Istenre számíthatunk! Az emberi kapcsolataink világában az a fontos, hogy ne legyenek völgyek, ne legyenek hegyek!

Istennek kell jönnie ahhoz, hogy szívünk szépséghibáit gyógyítani tudjuk!

Nem a völgyekkel, nem a hegyekkel van a gond,még csak a sivatagokkal sem!

Szívünknek vannak szépséghibái!Szívünkben van a gőg hegye! Szívünkben van az álszent magatartás,az álalázatos magatartás völgye!

Amikor én azt sem tudom, én arra sem vagyok képes! Arra igen, hogy mindenkinél mindent jobban tudjak,mindenkinek csak tanácsot tudjak adni! Micsoda mélységes mély völgyek ezek,az álszent alázatoskodó szavak és magatartás!

Keresztelő János a bűnbánat keresztségének hirdetésével az Úr útját készíti! Ezt a kérdést állítja elénk: Hol állunk? Hol állunk az életünk építésével? Mennyi bennünk a gőg? Mennyi bennünk az álalázat? Mennyi bennünk az egymással való kapcsolatainkat veszélyeztető gyarlóság, gyengeség?

Azt szeretnénk, hogy eljöjjön az Úr, aki egyedül képes változtatni! Egyedül az az igazság, amivel az Úr érkezik, tudja kinyitni az emberek szemét, bátorrá tenni az embereket, hogy induljunk el az Úrral egymás felé!

Barátkozzunk meg a csenddel

Ehhez arra van szükség, - a sivatag, a pusztaság is arra utal - hogy barátkozzunk meg a pusztaság üzenetével, a csenddel! A zajok elsodornak bennünket, szinte megsüketülünk és már nincs figyelmünk. Jaj, a gyerekekre vigyázzatok, akik állandóan a számítógép előtt ülnek és mindent ez határoz meg. Van áldása, nagyon fontos haszna, de nem építi az ember személyiségét! Főleg a gyerekek honnan tudnák eldönteni, hogy mi a hasznos és mi nem! A csend nem a számítógép előtt ülő, megsüketülő gyerek, meg felnőtt csendje!

Istenre hallgató csend! Ki tudjuk szűrni a médiumok zuhatagából azt, amit az Isten mond nekünk! Van még erre készség bennünk?

Nap mint nap megállapítjuk, hogy itt is hazudtak, itt is hazudtak, itt is eltakarták az igazságot, mégis naponta kapcsoljuk a rádiót, a televíziót és kezünkbe vesszük az újságokat. Ha el akarunk igazodni, akkor Isten hangját kell meghallani, legfőképpen azt!

Ha az ember idáig eljut, akkor Isten egyszerűen belép az életünkbe!

Abban a pillanatban, amikor az ember már tudja ennek fontosságát és az öröm is eltölti lelkét, akkor elkezd sugározni! Szólni sem kell, megteremnek az ember cselekedetei! Az ember körül olyan légkör teremtődik, hogy az emberek oda akarnak menni, szívesen vannak az ilyen sugárzó emberek közelében!

Mindenki változik, legfőképpen mi magunk és körülöttünk a világ!

Vagy ez, vagy Istennek semmi köze nem lesz a világunkhoz, mert nem engedjük, hogy köze legyen hozzá, mert Isten országa bennetek van! Ne azzal foglalkozzunk, hogy a világ vezetői, Európa vezetői mit tesznek, jól tesznek, hogy tesznek. Az ezzel való foglalkozás, a kritizálás, az ítélkezés, a botránkozás betölti életünket.

Isten országa bennetek van! Vagy innen épül föl a világ, vagy a világ maga alá temet bennünket! Isten segítsen bennünket, amikor a legfontosabb kérdés áll elénk: Hogy állunk személyiségünk kibontakoztatásával? Hogy állunk életünk fölépítésével? Különben a mi lábunk alatt is szakadék támad!

Isten segítsen bennünket, hogy út legyen a lábunk alatt!

+  A M E N  +

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek!

Isten áldása segítsen bennünket abban, hogy mindaz a kincs, ami lelkünkben az Istennel való találkozásunk nyomán fölszabadul, legyen a többi emberé! Tudjuk azokat szétosztani!

Ma különösen gondoljunk myrai Szent Miklósra, akinek ünnepe van, aki a bajban lévő embereket aranyaival segítette!

 +  Á L D Á S  +

 

---

Advent 1. vasárnapja

2015.11.29.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! Köszönjük a fényt, köszönjük a világosságot, a tájékozódásban segít bennünket! A sötétben elbizonytalanodik az ember!

Krisztus a világ világossága!

Ha fölismerjük, ha megismerjük, utat találunk, emberhez méltó utat! Ezért imádkozzunk ezen a szentmisén, advent első vasárnapján. Utat keresünk! Azon az úton, melyet Krisztus mutat nekünk, életet találunk!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Egy kedves ismerősöm ma kora reggel felhívott telefonon, aki nagy tisztelettel van irántunk, magyarok iránt. Ez a tisztelet őt arra késztette, hogy tanulja a magyar nyelvet! Így köszöntött: Boldog adventet! Megváltónk jönni! Váltani kell! Változni kell, hogy Európa megmaradjon! Tökéletes magyarsággal nem tud beszélni ez az ember, de azt azért ki tudta mondani, hogy boldog adventet kíván nekünk magyaroknak! Amit mondott, az a lényeget fogalmazta meg:

Váltani kell, változni kell, hogy Európa megmaradjon!

Advent arról szól, hogy nekünk embereknek váltani kell, változtatni kell sok mindenben! Nekünk magunknak változni kell, ha azt akarjuk, hogy megmaradjunk kereszténynek és magyarnak! Advent istenvárás!

Az embernek változni kell

A történészek az emberi történelmet két részre osztják: Krisztus előtti és Krisztus utáni időszakra! Ezt a gondolkodást Krisztus üzenete határozza meg, amit elhozott nekünk embereknek és ez a változtatásról szól! A nagy gondolkodók újra meg újra ezzel állnak elő:

változni, változtatni kell!

Az élet nap mint nap újabb és újabb feladatok elé állít bennünket. Ha ezeknek meg akarunk felelni, akkor az embernek változnia kell, föl kell nőni ezekhez a különböző elvárásokhoz. Amióta ember az ember, ez meghatározza magatartását, legalábbis a gondolkodását.

Az ószövetségi próféták állandóan erről szóltak, mindig figyelmeztették a népet, hogy változzanak meg, figyeljenek a teremtő Istenre, aki az ember javát akarja. Az adott helyzetben, az adott körülmények között mindig igazodjanak az Isten elvárásaihoz.

Jézus - aki értünk lett Emberré - ezzel kezdi üzenetét: változzatok meg, változtassátok meg gondolkodásotokat! Az Egyház - amely Krisztus műve - a teológusok szerint a kihívásoknak megfelelően állandó változásra, megújulásra szorul.

Az advent megszólít bennünket, hogy újra, meg újra gondoljuk végig, mit gondolunk az életről, egymásról, a világról! A Megváltó jön! Miért jön? Azért jön, mert segíteni akar nekünk abban,  hogy a mindennapokban hűségesek maradjunk Istenhez! Advent, úrjövet! Az Úr jön!

Kérdés az, hogy tudunk-e Vele találkozni? Új távlatokba kell állítani az életünket! Nem elegendő csak e világi módon, e világi lehetőségeink figyelembevételével gondolkodni magunkról, meg egymásról!

A civilizált világ életét a liberális emberkép határozza meg. Ez az emberkép azt jelenti, hogy az ember Isten nélkül tervezi az életét. A civilizált ember gondolkodását az határozza meg, hogy Isten nincs is, de ha van, ha lenne is Isten, akkor is az ember úgy tervezi az életét, hogy abba Istennek nincs beleszólása! Ennek az a következménye, hogy az ember nagyon földi programokat tűz ki maga elé, nagyon-nagyon mindennapi célokat, ilyeneket: hogy az embernek legyen egészsége, jólétben élhessen és legyenek apró örömei.

Amíg van egészség,amíg nagyjából rendezett az ember élete, addig úgy tűnik, hogy elég is. Valójában soha sem elég! Az ember nagy-nagy kísértése, hogy ez elég legyen! Amikor viszont elveszítjük az egészségünket,amikor megrendülnek a viszonyaink, a gazdasági körülmények bizonytalanná válnak, akkor abban a pillanatban az ember maga is tudja,hogy mennyire nem elegendők ezek!

De nem erről van szó! Ennél sokkal, de sokkal többről van szó! Az úrjövet sokkal többről szól! Az úrjövet, a sokkal több azt jelenti,hogy Isten beletartozik a mi emberi életünkbe! Isten úgy gondolta el az életünket, hogy a mi emberi életünk Isten és ember közös története! Isten úgy gondolta el, hogy a mi életünk egymással is közös történet! Ez az a több! Ez az amire az embernek elsősorban szüksége van!

Az adventi idő erre hívja fel figyelmünket: Többet imádkozzatokés gyakoroljátok a felebaráti szeretet cselekedeteit! Ez a két irány azt fejezni ki, amire az embernek szüksége van!

Amikor az ember imádkozik, akkor Isten felé fordul! Az imádságával az ember megvallja, hogy van Istene, hogy Istenhez tartozik! Ez azért nagyon fontos, mert amikor az ember e világi programjai megrendülnek, akkor az istenkapcsolatki tudja emelni az embert ezekből a szorításokból!

Gyakoroljátok a felebaráti szeretet cselekedeteit! Ezek az emberekkel való kapcsolatunkat határozzák meg! A felebaráti szeretet cselekedetei nélkülaz embereknek nem lehet egymással összetartozni! Nem lehet emberi kapcsolatban élni úgy, hogy egymásért nem hozunk áldozatokat! Az áldozatainkkal tudjuk kifejezni azt, hogy egymásnak fontosak vagyunk! Amikor valakit szeretünk, akkor keressük az alkalmat, hogy ki tudjuk fejezni szeretetünket! Ha nagyon szeretünk valakit, akkor vágyakozunk arra,hogy minél nagyobb áldozatok árán tudjuk ezt megmutatni! Ezek normális emberi törekvések!

Amikor az adventi időben új távlatokat keresünk, amikor változni szeretnénk, akkor ezek a változás irányai: az imádság és az emberi kapcsolataink építése!

Az imádság

Az elmúlt héten Árpád-házi Szent Imre ünnepén az ő példáját állítottam az emberek elé. Az ő nagysága abban áll, hogy a lelki erő és a fizikai erő egyensúlyban volt életében!

A lelki erő az imádság révén szerezhető meg! Nincs lelki erő imádság nélkül!

Fizikai erőt még csak-csak lehet szerezni, de lelki erőt hogyan akarunk szerezni! Ennek egyetlen módja az imádság! Mintha ezt meg se hallanánk, vagy mintha soha sem hallottunk volna róla!

Az egymással való kapcsolat

Érezzük és tudjuk, hogy valami módon ki kell fejezni az összetartozásunkat! Soha nem hallottunk annyit a szolidaritásról, mint ebben a világban. Ahhoz, hogy az embernek a másik emberrel élő és éltető kapcsolata legyen, ahhoz új emberképet kell szerezni! A liberális emberkép semmire sem kötelez!

A krisztusi emberkép az életet jelenti! Ez azt jelenti, hogy az egymással való kapcsolatunkban jelen van az Isten! Amikor egymással építjük a kapcsolatunkat, akkor az Isten elvárásainak felelünk meg!

Isten legkedvesebb teremtménye az ember! Az istennélküli gondolkodás szívesen teszi gondolkodása középpontjába az embert, mintha ezzel azt akarná kifejezni, hogy Isten nincs is. Holott az Isten tette középpontba az embert! Minden értetek történik, figyelmeztet bennünket a Szentírás! Isten Fia azért jött, azért lett értünk Emberré, hogy igazolja Isten gondolatát:

Az ember Isten legkedvesebb teremtménye! Minden értetek történik!

Most, amikor egy új egyházi év kezdődik, akkor jobban oda kell figyelni a Megváltó üzenetére! Ezt az üzenetet kell magunkévá tenni:

Kicsit többet imádkozni, hogy Isten megvilágosító kegyelme betöltse szívünket! Jól lássunk, el ne tévelyedjünk! Istenhez igazodjunk!

Nagyobb jelentőséget adjunk annak, hogy kifejezzük egymás iránt a szeretetünket! A szeretet nem elvárás, a szeretet ajándékozás, a szeretetet ingyen adjuk! Ez az ajándékozás teljesíti ki emberi életünket!

Kívánom mindenkinek a jó kezdést! Váltásra van szükség! Változtatásra van szükség, nem csupán a mi egyéni életünkben, bár minden változás függvénye az ember változása! Itt sokkal, de sokkal többről van szó! A mi egyéni törekvéseink meghatározzák a világ törekvéseit is!

A világ olyan, amilyenek a mi emberi törekvéseink!Ha ezekben nagyobb helye lesz az Isten gondolatainakés jobban helyet kap a felebaráti szeretet, akkor mindenek ellenére egy jobb világ elé nézünk! Olyan világ elé nézünk, amely világ a megváltottak világa!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek!

Meg tudja-e mondani az ember, mi a legnagyobb fájdalom? Biztos, hogy a fájdalmak egyik legnagyobbja az, amikor egy édesanya a gyermekét temeti! Itt van most közöttünk egy nagyon kedves Testvérünk, aki a kórházunkban keresi gyógyulását, akinek a pap fia halt meg! Azt kérte, hogy imádkozzunk érte! Szívesen mondtam igent! Kérem a Testvéreket, hogy ezt az imádságot ebben a szellemben meghalt Mihály Testvérünkért vigyük a mennyei Atya elé!

Mi Atyánk…

 

---

Évközi 34. vasárnap

2015. 11.22.

Szentmise bevezetése

Krisztus Király ünnepe van! Ő maga mondta: Az Én országom nem ebből a világból való! Ő üzeni azt is: Isten országa bennetek van!

Kedves Testvérek!

Ezen a mai ünnepen a legnagyobb kérdés: Isten országa létezik-e? Isten országa bennünk van! Nekünk kell válaszolni a kérdésre! Ne kerüljük ki!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Nem véletlenül helyezi az Egyház erre a vasárnapra, az egyházi év utolsó vasárnapjára Krisztus Király ünnepét! Ez az utolsó vasárnap, visszatekintve az egész évre, lehetőséget ad nekünk embereknek arra, sőt felszólít, hogy vegyük számba egyháztagságunkat!

Gondolkodjunk el, mit jelent az, hogy a keresztény ember Isten országának polgára!

Krisztus Király ünnepe van! Arról énekeltünk, hogy az Ő országa örökké való ország és királyságának soha nem lesz vége! Közben, ha körülnézünk, akkor interregnumról van szó, trónfosztásról! Krisztus Királyt letaszítottuk a trónról! Az Ő trónja a kereszt!

Európában ilyen üzenetek fogalmazódtak meg az elmúlt évtizedeken át: le a keresztekkel! Sőt, a napokban hallottam, hogy még egyházi intézményekben is ezzel a kérdéssel foglalkoznak: szabad-e kitenni a keresztet a falakra? Megkérdezték, hogy miért? Azt mondták: zavarja a hitetleneket, a mohamedánokat! Micsoda alkalmazkodás! Még az értékeinkről is lemondunk, hogy alkalmazkodni tudjunk! Vajon ez alkalmazkodás-e? Nem megalkuvás-e az értékeink elvesztéséről?

Isten országa bennetek van! Jézus maga mondta! Úgy tűnik, kiűztük lelkünkből Krisztust! Kiűztük Krisztust Európából! Engedtük, hogy elvegyék keresztény értékeinket! Hallgattunk, tudomásul vettük, alkalmazkodunk! Nem akarunk konfliktusokat! Kompromisszumokat kell kötni!Ha Isten országa bennetek van, akkor mi lesz a lelkünkkel? Mi lesz a lelki méltóságunkkal?

Az áteredő bűn

Jézus maga mondja, az ő országa lelki ország, az ő uralma a lelkek világában jelenik meg! Sajátos, mintha jobban hangzana fülünknek is, hogy az ember jó. Ezt az elmúlt egy-két évszázadban többet hallottuk, mint előtte valaha. A jó ember fogalma megjelent, örömmel halljuk, jólesik a fülünknek! Csakhogy nem ez a valóság! Ez hazugság!

A valóság az,hogy az ember esendő természettel születik! Volt ősbűn! Van áteredő bűn, ez azt jelenti, hogy bűnre hajló természetünk van!

Krisztus, a kereszténység, az Egyház azért jött és azért munkálkodik ebben a világban, legfőképpen Európában, hogy az ember gyarló, esendő természetét meggyógyítsa! Az ember a lélek felől értelmezze életét! Jó a jó ember fogalma és van is benne igazság, mert az ember alapvetően jó.

A természetünkkel van baj! A kegyelem föl akarja emelni természetünket, mert az ember természete gyógyítható!

Az önfenntartás és fajfenntartás ösztöne

Ne felejtsük el, két alapvető kérdéssel állunk szemben, amikor az emberi természettel foglalkozunk. Az egyik az önfenntartás, a másik a fajfenntartás ösztöne. Nincs ezzel semmi gond, hiszen Isten azt akarja, hogy éljünk! Hajtsátok uralmatok alá a földet, éljetek! Isten azt akarja, hogy az ember szaporodjon, töltsétek be a földet! Csak, ha nincs hatása az üzenetnek, vagy ha lerombolják az üzenetet, vagy nevetségessé teszik az üzenetet, - mert az ember alapvetően jó - akkor ha körülnézünk, azt vesszük észre, hogy az ember hedonista, nem tud mit kezdeni az ösztöneivel és összekuszálódik minden.

A következménye az, hogy az ember elkorcsosul, mert nem születik meg az élet!Ösztönei dolgoznak, csaknem engedi meg az ember, hogy megszülessen az élet!

Ugyanígy, egyszer csak az ember életének célja az lesz, hogy egyen. Már Pál apostol hadakozik ezzel az emberi elhajlással. Istenük a has, azzal dicsekednek, ami a szégyenük!

Sajátos hatása van ennek a világnak. Egyik oldalon azért panaszkodnak, hogy elhíztak az emberek és belehalnak az evészetbe. A másik oldalon meg arról beszélnek, hogy a vonalaikat egyengetik a különböző kondicionálótermekben. De mi van a lelkünkkel?

Állandóan a világgal és a testi világgal foglalkozunk, de hol marad a lelkünk?

Interregnum van! Krisztus Királyt elűztük az életünkből! Krisztust kiüldöztük a világunkból! Európa nem keresztény! Európa azt hangoztatja, hogy a keresztény értékekre nincs is szüksége. Európai értékekről beszélnek, de mik azok? Ha komolyabban belegondolunk, akkor sajátos kettősséggel találkozunk.

A pogány Európa egyik oldalon keresztény értékeket vár el

A pogánnyá vált, krisztustalanná vált Európa keresztény értékeket vár el, vindikál magának még akkor is, ha tagadja a keresztény Európát. Ha tagadjuk is a kereszténységet, Európa akkor is a kereszténységből született meg. Ez akkor is igaz, ha ma Európában jobban gyűlölik a keresztényeket, mint a pogányokat, mint a keresztények ellenségeit.

Arról nem beszélnek, hogy keresztény értékek: a szabadság, egyenlőség, testvériség! Az emberi méltóság, az ember munkához való joga, az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtése nem a szakszervezetek diadalának köszöni létét! Az, hogy nincs többé rabszolga, meg szabad férfi, meg nő, egymásnak testvérei vagyunk, emberi méltóságunk van, ezt nem a jogvédők harcolták ki!

Ezek mind-mind a Teremtő Isten ajándékai!

Európa problémája a politikájában van, a laicitás modelljében, ami azt jelenti, - ez 200 éves folyamat, nem ma kezdődött – hogy elválasztjuk az Egyházat, meg az államot egymástól. Az Egyház egy lobbi csoport, az állam meg arra való, hogy szolgálja ki a civiltársadalom kívánságait és kívánságainak feleljen meg. Érdekes ez a laicitás!

A pogány Európa másik oldalon a civiltársadalommal

A civiltársadalom bűvölete nem számol a vallással. Azt mondja, hogy nem e szerint értékeli az embert, hanem önmagában értékeli. Micsoda hamis és fals hangsúly! Ez még akár érték is lehetne, mert távol kerül a rasszizmus, ami mindig vallásra hivatkozik, de ugyanakkor ott van a veszély, hogy nem is tud integrálni az ilyen világ. Gondoljunk a Kárpát-medencében elszakított magyar területekre. Egyedül a vallások, a felekezetek azok, amik megtartják a magyarokat magyarnak, Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában, Szerbiában, akármelyiket említhetjük. Hangzatos és jól cseng esetleg az emberek fülének, mert szabadságot hangoztat.

A civil gondolkodás nem számol a vallással!

Lehet annyi vallás, mint réten a fűszál, van is és egyik sem számít! Például Franciaországban a legnagyobb gond ebből származik, mert ez a civil gondolkodás nincs tekintettel a vallási igényekre, elvárásokra, nem foglalkozik vele. A fejkendő iszonyú feszültségeket teremt. A muszlim étkezési szokásaival nem számol, nem foglalkozik a civil társadalom. Közben nő a feszültség azokban, mert semmibe veszik őket, miközben a nagy szabadságról beszélnek.

Krisztus a szolgaformájú király

Interregnum van! Krisztus királyságával nem foglalkozunk, királyságát megszüntettük! Nincs rá szükségünk, közben a gondjaink, bajaink határoznak meg mindent. Ezért oly fontos ebben az évben különösképpen is Krisztus királyságát ünnepelni! Nem túl régi ez az ünnep, amikor bevezette az Egyház, akkor a különböző civil kezdeményezéseket vizsgálta, hogy mire vezethetnek azok. Odavezettek, ahol most van Európa.

Amikor ezt az ünnepet bevezették, Horvát Sándor atya, a magyarországi domonkosok tartományfőnöke könyvet írt Krisztus királyságáról. Zseniális, okos ember volt. A következő megfogalmazással jött elő:

Szolgaformájú Király! Aki első akar lenni, legyen a szolgátok! Aki nagy akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája! – mondja Jézus! Innen ered Krisztus királysága!

Az igazság az, hogy Isten szeret bennünket

Mi az út? Tanúságot tenni az igazságról! Mi az igazság? Hányszor kérdezték és kérdezik! Mi az igazság? Az, hogy Isten szeret bennünket! Az, hogy Isten atyai szeretettel szeret bennünket!

Mi Krisztus királysága? Tanúságot tenni az igazságról, Isten szeretetéről szóban, tettben, példában!

Ezt a szolgálatot Jézus megpecsételi azzal, hogy az életét áldozza oda ezért az igazságért! Értünk! Arra akar bennünket rávenni, hogy ezen az úton járjunk! Mi is tegyünk tanúságot az igazságról, az Isten szeretetéről! Ne önmagunkért, hanem egymásért éljünk, mert nincs más út!

Életünk értelme Krisztus

Ez a világ, amelyben élünk, állandóan a tudásközpontú világot emlegeti. Rendben van, nagyon fontos a tudás, ennek kapcsán rendkívül fontos az oktatás. Csakhogy a tudásközpontú világ nem ad feleletet az élet igazi kérdéseire, mert az élet igazi kérdése az, hogymi az életünk értelme? Erre a kérdésre kell válaszolni! Erre a kérdésre a válaszunk Krisztus! Krisztus azért jött el a világba, hogy eloszlassa a világ sötétségét! Világosság legyen a világban!

Isten szeretete jelenjen meg ebben a világban, Isten és ember kapcsolatában, ember és ember kapcsolatában!

Krisztus király ünnepe ezzel az üzenettel áll előttünk! Mindaz, ami történt velünk itt 200 éven át és ma, az eljuttatott bennünket oda, ahol vagyunk! Nagyjából az általános vélekedés az, hogy a végnél tartunk! Szabó Ferenc Atya - aki egy Zala megyei kis tanyáról indult el és Európa hírű tudóssá vált, - mondja: van menekülési út! Ez a következő:

Ha Krisztus amorizál bennünket, - ámor a szeretet, -ha Krisztus a szeretetével eltölt bennünket, akkor van remény arra, hogy újra Istenre találjunk, meg egymásra!Tessék! A lehetőségünk!

+  A M E N  +

 

---

Szent Imre herceg ünnepe

2015. 11.05.

Szentmise bevezetése

Szeretettel köszöntöm a Testvéreket! Ma a zsolozsma örvendetes hírrel ajándékozott meg bennünket: Nagy öröm van ma az égben! Örvendezzünk keresztények! Abban biztosak lehetünk, hogy az égben örömünnep van. Itt a földön igyekezzünk mi is örülni ezen a mai napon, Szent Imre ünnepén, mert őt a Római Katolikus Egyház az ifjúság védőszentjévé avatta és példaképül állította! Nekünk arra kell figyelni, hogy az Egyház miért avatta szentté Szent Imrét? A magyarázat a következő:

Szent Imre személyében a testi - lelki erő egyesülA mai estén azzal a kérdéssel kell szembesülnünkhogyan is állunk a testi-lelki erőinkkelLegfőképpen miképpen állunk a lelki erővel?

Megkülönböztetetten erre szeretnénk figyelni ezen az ünnepi szentmisén. Ma reggel korán volt egy szentmise, amiben minden csütörtökön Budapest lakóiért imádkozunk. Most tágítjuk a kört, ebben a szentmisében a magyar ifjúságért imádkozunk, a Kárpát-medencében élő magyar ifjúságért és a világban szétszóródott magyar családok fiataljaiért.

A magyar családok fiataljai számára azt kérjük, hogy Szent Imre alakját állítsák maguk elé példaképülSzerezzük vissza azokat az erőketamelyek bennünket egymással egyesítenek. Ezek az összeadott erők elegendők lehetnek talán arra, hogy tovább tudjunk lépni és megmaradjunk kereszténynek és magyarnak! Elgondolkodtató helyzet ez ma és egészen különös aktualitása van! Nézzünk önmagunkba és kérjük Isten irgalmát és kegyelmi támogatását!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Szent Imre az Árpád-ház királyi dinasztiának volt sarja, amely több szentet adott a világnak, mint Európa összes uralkodó dinasztiája, pontosan 38-at. Szent Imre kultusza vetekedett a második ezer esztendőben a legnagyobbakkal, Assisi Szent Ferenccel és másokkal, hiszen 1030-ban halt meg és 1083-ban avatták szentté. A szentek között nem verseny van, hanema Katolikus Anyaszentegyház fölismerte azt a példát,amelyet Szent Imre személyében megjelenített:a lélek és a fizikai erő egyensúlyát!

Az idei esztendőben középpontba került egy egészen sajátos Szent Imre szobor, ami az ő szülővárosában, Székesfehérváron került elő. Ez a szobor végre személyiségének és küldetésének megfelelően, mint daliát ábrázolja. Az egyértelmű, főleg a történészek körében, hogy edzett, harcos, a királyságra készülő fiatalember volt. 1030-ban, nem sokkal halála előtt karddal kezében legyőzte a ránk támadó II. Konrádot. Úgy kizavarta az országból, hogy a bajoroknak hosszú ideig nem volt kedve errefelé kalandozni. Azt meg mi tudjuk, hogy honnan vette, honnan forrásozott számára a lelkierő! A szent családi neveléséből!

Honnan van Szent Imre személyiségének ez a kiegyensúlyozott teljessége

A mai időben ezt a szempontot kell hangsúlyozni, hiszen olyan világban élünk, amely a testkultusz világa. A jóléti államok a testkultusszal vannak elfoglalva. Kérdés az, lehet-e testi erőt szerezni a kondicionáló termekben, a fitnesz centrumokban? Lehet-e fizikai erőt szerezni ezeken a helyeken?

Az ember gondolkodásának középpontjában van a teste!

Mi van az ember lelkével?

Szent Imre nagysága többek között a lelki erőből ered, amit a legendából ismerünk. Abban az időben az életrajz legendaként szerepelt. Édesapja megfigyelte, de a legközelebbiek köréből is többen, hogy gyakorta elvonult Veszprémben a Szent György kápolnába és imádkozott. Egy ilyen alaklommal isteni sugallatra fogadalmat tett, hogy egész életét elkötelezi Istennek és ezt megtartotta mindvégig, élete utolsó pillanatáig.

Szent Imre kiegyensúlyozott személyiségének ez a kettős ereje mutatja be őt, a testi edzettsége és a lelki ereje!

Lelki erőt a templomokban, az imádságban kapunk

Ma Európában a templomok helyét átvették ezek az előbb említett termek, a templomok meg kiürültek! Németországban árverezésre vár több ezer templom, istentiszteleti hely, kiürültek, nincs rájuk szükség! Nekünk nagyon komolyan magunk elé kell állítani ezt a kérdést:

Elsősorban hogy állunk a lelkierőnkkel? Mennyi szerepe van életünkben a templomnak?Mennyi szerepe van életünkben az imádságnak?

Két évvel ezelőtt egy imám hirdette Budapesten: mit akarnak a keresztények Európában? Már nem imádkoznak, nem járnak templomba, ugyan ki számol velük? Azon kell igen komolyan elgondolkodnunk, hogy életünkben újra felértékelődjenek a templomok! A templom az imádság háza!

Legyen helye életünkben az imádságnak, mert honnan veszünk lelkierőt?

Lépten-nyomon halljuk, meg tudományos előadásokban is: ép testben ép lélek! A pogány Juliánusz mondatából csak ezt az utolsó négy szót idézik, eredetileg: egészséges lélek egészséges testben! Egészséges testet valamiképpen testedzéssel, kondicionálással lehet szerezni, bár túlságosan nem erőlködünk. Ez nehéz, ennél kényelmesebbek vagyunk már.

Honnan vesszük a lelki erőt? Hol marad ebből a sokszor idézett mondatból az állítmány? A pogány bölcs, aki szatírákat írt, azt mondja: egészséges lélek legyen az egészséges testben. Hogyan legyen egészséges lelke az embernek? A pogány bölcs erre is válaszol: imádkozni kell azért, hogy ép legyen a lelkünk az ép testünkben! Másképp nem szerzünk magunknak ép lelket, ezt csak imádsággal lehet megszerezni, sehogy másképp!

Vissza kell jöjjön életünkbe az imádság és a templom, ha egész életet akarunk élni, ha egészséges lelkű emberek akarunk lenni!

Mi a lélek egészsége? Ez is rendkívül fontos! Oly sokat beszélnek erről is! Az erkölcs! Az erkölcs a lelkileg egészséges lény megnyilatkozása! Az egészséges lelkű ember erkölcsös!

Az erkölcs az norma

Annyit beszélnek az erkölcsi válságról! Itt van a magyarázat, az erkölcsi válság azt jelenti, hogy nem egészséges a lelkünk! Beteg a lelkünk! Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy nem vagyunk normálisak! Ugyanis az erkölcs az norma!

Az egészséges lelkű ember normakövető! Vannak elvei, erkölcsi normái, amikhez igazodik! Aki ezt teszi, az egészséges lelkű ember, normális! Aki ezt nem teszi, az öntörvényű, vagyis abnormális! Ez a világ, amelyben élünk, öntörvényű lények gyülekezete! Abnormális világban élünk! Vágyakozunk arra, hogy teljes életünk legyen, vágyakozunk arra, hogy egymással kapcsolatban legyünk!

Ma délelőtt középiskolásoknak beszéltem. Ezt a kérdést tettem föl, hogy mire való az élet? Válaszoltak-e már rá? Mikor foglalkoznak ezekkel? Ezt a kérdést csak egészséges lelkű gyerekember, vagy felnőtt ember tudja megválaszolni.

Az egészséges lelkű ember fölismeri, hogy nem élhet önmagának, vagyis normák szervezik emberi kapcsolatainkat!

Szent Imre nekünk példaképünk! Bemutatja nekünk azt, hogy milyen a normális ember, akinek lelki és testi energiái egységben vannak!Imádkozó ember volt! Így készült a kormányzásra, az ország vezetésére! Igazi atléta volt! Ha ez a lelki, testi egység nem születik meg egy ember életében, akkor igen-igen nagy veszélyek leselkednek rá!

Szent Imre Amerika névadója

A mai napon föltettem egy szöveget az internetre, aminek a címe: Szent Imrével Amerikában. Üzenet és felhívás az amerikai magyaroknak! Ez arról szól, hogy Balogh Sándor professzor úr kimutatta azt az igazságot, hogy Amerika neve a mi Árpád-házi Szent Imrénktől származik.

Amerigo Vespucci firenzei polgár volt. Abban az időben Szent Imrének akkora tisztelete volt, hogy a történészek is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Rengeteg fiúgyermeket Imre névre kereszteltek. Amerigo Vespucci is Árpád-házi Szent Imrére való tekintettel kapta az Imre nevet. Az ő idejében, 1391-ben Firenzében a Szent Márton templomban – idén Szent Márton éve van – a szárnyas főoltáron látható Szent Imre képe, a festő rá is írta a képre: Amerigo di Ungheria

A történészek, a kutatók kimutatták, hogy Amerigo Vespucci szülei azért adták ezt a nevet - többek között - gyereküknek, mert ők is ott Firenzében Szent Imre különös tiszteletét gyakorolták. Amerigo Vespucci később nyilatkozott arról, hogy ő is Szent Imre nagy tiszteletéért adta ezt a nevet, nem önmagára gondolt, hanem Árpád-házi Szent Imrére. Ha így tekintjük, akkor mi magyarok adtuk a nevet Amerikának!

Ebben a felhívásban arról van szó, hogy felhívjuk az Amerikában élőmagyar közösségeket, hogy ünnepeljenek!Tavaly derült ki ez az igazság.

New York polgármestere ezt a mai napot Amerigo Vespucci napnak nevezte el és hozzá tette, Árpád-házi Szent Imre tisztelete jegyében!

Szent Imre ünnepe van

Példakép! Gondolkodjunk el azon,hogy vissza tudjuk-e hozni életünkbe a templomok használatát! Meg tudjuk-e tölteni újra a templomokat! Vissza tudjuk-e hozni a lelkierőt az életünkbe! Kezdünk újra imádkozni, mert leszoktunk róla! Ha igen, akkor talán gyógyulunk! Ez az egyetlen reményünk!

Isten biztos, hogy irgalmas! Isten velünk van! Elég, ha mi egymást szeretjük! Ez a szeretet összekovácsol bennünket, erre lehet építeni új világot, új életet, akár új Európát! Különben kevés a remény! Ma ünnepeljünk a remény jegyében!

Köszönjük meg az égnek Szent Imrét, köszönjük meg az ő döntéseit, az ő példáját! Legyünk büszkék rá és kövessük is őt!

 +  A  M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Gondoljunk az utánunk jövőkre, a magyar fiatalokra szerte a világban. Legyenek büszkék magyarságukra, erősödjenek meg lélekben, testben egyaránt és a jövőt ajándékozzák nemzetünknek!

Mi Atyánk…

 

---

Évközi 33. vasárnap

2015.11.15.

 

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek!

Az elhangzott köszöntéshez szeretném még csatlakoztatni a jókívánságomat is: és a Szűzanya oltalmazzon benneteket! A mai vasárnapon a Betegápoló Irgalmas Rend főünnepe van:

Szűz Mária az Irgalmas Rend pátrónája, fő-fő támogatója!

Rendünk a Szűzanyát választotta oltalmazójául! Már a III. században - éppen azon a területen, amiről napjainkban annyi szó esik, - Szíriában született az az imádság, amit oly sokan tudunk: Oltalmad alá futunk Istennek Szent Szülője! Ott kis változtatással kezdődött:

Irgalmasságod alá futunk Istennek Szent Szülője!

Kérem a Testvéreket, hogy akinek van imádság az ajkán, meg a szívében, imádkozzon azért, hogy ennek a Szerzetes Közösség üzenete, karizmája jelen legyen a világban: a hospitalitás, ami tágra nyitja a gondoskodó szeretet szívét! Nem csupán kórházaink vannak, hanem a Betegápoló Irgalmas Rendnagy vigasztalással áll a világ történetében,a befogadó szeretet üzenetével!

Azért imádkozzunk, hogy ez jelen legyen a világban. A legkiszolgáltatottabb a bajban lévő, a beteg ember! Tartsunk önvizsgálatot és bűnbánatot!

Szentbeszéd

Áldottabb vagy Te minden asszonynál! Benned megáldatott a Föld minden népe!

Kedves Testvérek!

Ezen a mai ünnepen a minden asszonynál Áldottabbat köszöntjük! Kérjük, hogy Isten áldása Mária által bőségesen áradjon ránk! A Betegápoló Irgalmas Rend pátrónájának választotta a Boldogságos Szent Szüzet! A mi első Szent Királyunk, Szent István végső nehéz helyzetében nemzetünket a Szűzanyának ajánlotta föl, országunkat Mária tulajdonába adta át! Érdemes ezt egyre jobban tudatosítani magunkban, mert sajátos üzenete van ennek is.

A Szentírás és az egyházatyák teológiája képi teológia

Képekben fejezik ki magukat, hiszen ezek a képek beszédesek, a legegyszerűbb emberek számára is kinyitják az igazságot. Ebben a szellemben Mária az Egyház Anyja! Mária minden keresztények Anyja! Mária az Egyház ősképe, a megváltottak ősképe! A megváltottak azok, akiket kimentettek a világ szorításából, a világ bűvköréből és Isten szerető közelségébe jutottak!

Csomóoldó Boldogasszony

Már a II. században Szent Iréneus azt mondja: Mária Csomóoldó Boldogasszony! Az egyházatya arra utal, hogy az első Éva engedetlensége miatt összekuszálódott életünk. Összecsomózódottak életünk szálai. A csomóoldó a második Éva, ezt a csomót bogozza ki és kiegyenesednek utjaink!

Szíria és Európa kapcsolata a kereszténységgel

Napjainkban oly sokat hallunk Szíriáról. Elgondolkodtató, hogy háborúk, üldöztetések nemcsak Szíriában kezdődtek az elmúlt években, hanem Líbiában, Irakban, Iránban, Libanonban is. Érdekes, hogy éppen Szíriában robban a bomba, amely a kereszténység fészke. Ezt összeköthetjük Európával, mert Európa az egyetlen földrész, amely a keresztény értékrendre alapozott. Néha érdemes ilyen kapcsolatokra is gondolni. Szíriában a VII. században sajátos Mária ábrázolással találkozunk, az irgalmazóval. Mária az irgalmazó! Ez is onnan jön. A III. században Szíriában fogalmazódik meg, amit a keresztények ma is imádkoznak: oltalmad alá futunk…

Szűz Mária tiszteletéről: Mária a megváltottak ősképe!

Ez az igazság belegyökerezik kereszténységünkbe, elsősorban a katolicizmusunkba és az ortodoxiába. Sokan - különösen a nyugati egyházszakadás után - sok kritikát fogalmaztak meg a túlzott Mária tisztelettel kapcsolatosan. Akkor mit kezdünk azok megnyilatkozásaival, akik arról tettek tanúbizonyságot, hogy Máriához fohászkodtak és megsegítette őket!

Most, a legújabb korban a II. Vatikáni Zsinat újra visszahozta a Mária tisztelet fogalmát, hogy lecsendesítse azokat, akiknek a Mária tisztelettel kapcsolatosan valami kifogásuk lehetne. Nem arról van szó, hogy számunkra Mária fontosabb, mint Jézus, a megváltó, de Mária Isten embermentő történetében nagyon fontos szereplő!

Máriáról az evangéliumban

Tény, hogy Máriáról nincs túl sok szó az evangéliumban,  de ami van, az meghatározó és elgondolkodtató! Amit Máriáról az evangéliumban olvasunk, az mintegy keretezi az evangéliumot.

 Az egyik történet Máriáról: Lukács evangéliumban az angyali üdvözlet híradása!A másik történet Máriáról: János evangélium végén:Mária, aki ott áll a kereszt alatt! Ezek mintegy bekeretezik az egész üdvtörténetet!

Nem sok szó, de a Lukács evangélium egy prelúdium. Hangja az egész evangélium üzenetét meghatározza! Benne van megváltásunk minden fontos mozzanata!

Mária szerepe az üdvtörténetben

Mária a kiválasztott

Mária a kegyelemmel teljes

Mária a hit asszonya: Az Úr szolgáló Leánya!

Ezek azok az adományok, amelyek Mária szerepét meghatározzák a világtörténelemben, a megváltás történetében!

Mária a kiválasztott

Mária Isten kiválasztottja, ahogy ő maga mondja: Isten irgalma nemzedékről-nemzedékre megmarad. Isten kiválasztja Máriát az embert megmentő művének szolgálatára!

Mária a kegyelemmel teljes

Mária Istentől megajándékozott! Protestáns testvéreink világában a Mária tisztelettel kapcsolatosan sok problémával találkozunk, bár újabban mintha visszajönne Mária alakja az ő gondolkodásukba is. Luther is a kezdetek-kezdetén, amikor a magnificatot, Mária énekét értelmezi, akkor ezt a szót használja: csak a kegyelem! Azt jelenti, hogy Mária minden méltósága Isten megajándékozó jóságából adatott!

Mária hite

Aztán majd minden Mária hitéből történik, aki rendelkezése áll! Az angyali üdvözlettel elindul Isten terve, ennek megvalósítója Mária! Mária a hit asszonya! Csak a hit! Vagyis készen áll!

Mária kész befogadni az isteni programot, Mária helyet ad életében ennek, majd így lesz helye Isten csodáinak az Egyház egész életében! Ezért Mária a második Éva! Első Éva engedetlenségével összekuszált mindent! Belebonyolódtunk önző önmagunk világába. Mária a második Éva engedelmességével átvágja ezt a csomót!

Mária engedelmességének titka, hogy Isten a világba lép!

Amikor Mária üdvtörténeti szerepére gondolunk, akkor számunkra ezek a titkok villannak fel, aki aztán elindul a hit útján!

Mária útja a hit útja, minden hívők útja. Nem a fantázia szülöttje,hanem tele van gondokkal, megpróbáltatásokkal és örömökkel!

Mária útja a menekültek útja

Mária igazi menekült! Heródes a Gyermek életére tör és menekül Egyiptomba! Ott a befogadottak kiszolgáltatott életét éli.

Mária a hit zarándokútját járja,amit mindegyikünk, akár melyik ember!

Mária, amikor keresi Fiát

Szembesült a felnövekvő Gyerek magatartásával, amikor keresi Fiát! Akkor szinte szemrehányással találkozik: Nem tudtad, hogy Atyám házában kell lennem?

Mária keresi a felnőtt Fiát

Mária felnőtt Gyereke elindul térítő útjára, akkor jönnek a kritikák és bántások. Jöhet-e jó Názáretből? Akkor Mária keresi Fiát, mert haza akarja vinni ebből a világból, ahol támadják, bántják! Szólnak Fiának, hogy itt van Anyád, keres Téged! Akkor: Ki az Én Anyám, kik az Én testvéreim? Aki hallgatja Isten szavát és teljesíti mennyei Atyám akaratát!

Mária ott áll a kereszt tövénél

Áll, áll a gyötrött Isten Anyja! Talán a legfájdalmasabb kép, a pietá képe. Egy anya számára van-e fájdalmasabb érzés, mint halott Fiát a kezében tartani!

Az angyali üdvözletés a golgotai jelenetbekeretezi az egész evangéliumotés elénk képezi az üdvösség útját!

Záró kép: Jézus a keresztről

Jézus Máriára bízza Jánost, Jánosra bízza az ő Édesanyját! Ez is egészen sajátos üzenet mindnyájunk számára. János a szeretett tanítvány! Minden szeretett fiú ezáltal lesz Mária fia!

Jézus a János fiakat rábízza az ő Édesanyjára! Minden szeretett fiúnakgondja kell, hogy legyen az Édesanyjára! Csodálatos kerek kép!

Ezek mind-mind olyan üzenetek, amiken nekünk el kell gondolkodni, ha keresztények akarunk maradni, ha az Egyházhoz akarunk tartozni!

A mai ünnepen, amikor a Betegápoló Irgalmas Rend a Szűzanya felé fordul, pátrónája felé, akkor azt kéri Istentől, hogy Mária igaz gyermekei legyünk! A Szűzanya tiszteletét méltóképpen jelenítsük meg ezen a földön.

Mindnyájunkat Mária képe, Mária küldetése,a kiválasztottnak, a kegyelemben gazdagnak, a hit útján járónak példája vezessen bennünket!

+  A M E N  +

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek! Kérjük Istentől, hogy a Betegápoló Irgalmas Rend a befogadó szeretetről  - különösen a betegséggel küszködő emberek esetében - mindig tanúságot tudjon tenni és ez megmaradjon a világban!

Mi Atyánk…

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Most, amikor az Isten áldását kérjük, akkor gondoljunk arra, hogy a Szentlélek megvilágosító kegyelmére van szükség ebben a világban, különben elhatalmasodik a sötétség! Az édesanyák oltalmára van szükség, akik az élet oldalán állnak! A Szűzanya anyai pártfogására van szükség, aki életünk szerzőjének Édesanyja! Talán visszafordul a világ az engedelmesség útjára!

+  Á L D Á S  +

 

 

---

Évközi 32. vasárnap

2015.11.08.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek!

Az Úr várja, hogy az ember felé forduljon! Mindenegyes gesztus, ami tőlünk származik és Isten felé irányul, valamiképpen Isten és ember eredeti kapcsolatát akarja helyreállítani!

Isten mindig kész a vele való kapcsolatunk helyreállítására!

Gondoljunk különösképpen is erre ezen a mai vasárnapi reggelen! Tartsunk bűnbánatot!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Isten Szent Lelke nagyon jó szervező! Nem hiszem, hogy bármely földi embernek eszébe jutott volna, hogy főszereplő legyen az egyik özvegyasszony és a másik özvegyasszony azokban a történetekben, amit hallottunk:

a careftai özvegyasszony és az, aki a templom perselybe dobta összes vagyonát!

Jézus nagyon sajátos gondolkodásmóddal közelített ezekhez a kérdésekhez: a jólétben élők és a szegények helyzetéhez. Az a szakadék, ami van ma is a gazdagok és a szegények között, az akkor is megvolt. Akkor - a zsidók rendszerében - a jólétben élőknek bizonyos részt le kellet adni a kincstárba és ezzel támogatták a szegényeket.

Boldogok a szegények

Jézus ezzel a kijelentéssel, hogy boldogok a szegények, sajátos üzenetet jelenített meg világunkban. Nyilvánvaló, hogy nem azért boldogok a szegények, mert nélkülöznek!

A szegények azért boldogok, mert egészen másképpen gondolkodnaka világról, a világ javairólés legfőképpen az Istennel való kapcsolatukról, amely legalábbis abban az időbena fő-fő szempont volt!

Az ember szegénysége onnan származik, hogy elszakadt minden öröm, minden jóság forrásától, az Istentől! A szegények voltak azok, akik nagyon jól tudták, hogy csak Istenük van!

Az özvegyasszony példája a két fillérrel

Az özvegyasszonynak is az volt az igazi nagysága, hogy Istennek ajándékozta, Istenre bízta az életét! Ebben mutat példát nekünk! Annyi mindent megragadunk, hogy biztosítsuk az életünket! Oly kevésszer gondolunk arra,hogy Isten kezébe helyezzük sorsunkat!

Közben annyi minden történik,ami felhívja figyelmünket pontosan arra, hogy Istennél van a menedékünk! Gondolkodjunk el ennek az asszonynak a példáján!

Az ajándékozás

Általában amikor mi ajándékot adunk, akkor valamiképpen önmagunk helyett adunk valamit. Igazából az a kis ajándék, amivel valakihez odafordulunk, az minket jelképez!

Jézus ezt az asszonyt a két fillérrel azért állítja példaképül tanítványai elé, mert ez az asszony rájött arra, és nagyon jól tudta, hogy ami tőle tellett, azt tette!

Valójában az a legnagyobb, amit tett, hogy Istenre bízta sorsát!

Nem azzal foglalkozott, hogy milyen lehetőségei vannak, nem azzal foglalkozott, hogy az a kevéske e világi java, ami van, azzal meddig tud eljutni,hanem mindez második sorba került!Isten kezébe tette az életét!

A mai vasárnapon azon gondolkodjunk el:

lelkileg eljutunk-e odáig, hogy igazából Isten kezében van jó helyen az életünk!

+  A M E N  +

 

 

---

Évközi 31. vasárnap

2015.11.01.

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek!

Mindenszentek ünnepe van. Senki nem íratott semmiféle szentmise szándékot. Most szabadon választhatok és arra gondoltam, hogy a mai nagy ünnepen ajánljuk fel ezt a szentmisét nemzetünkért! A bevezető énekben azt hallottuk: Boldog nemzet az, amelynek Istene az Úr!

Imádkozzunk azért, hogy boldog nemzet legyen a magyar!

Ez az ősi ének meg is mondja,hogy mi ennek az útja-módja!Akinek Istene az Úr, az boldog lehet!Nézzünk önmagunkba és kérdezzünk annak utána,hogy az Úr mennyire Isten a mi életünkben!

Szentbeszéd

Kedves Testvérek!

Mindenszentek ünnepe van. Az Egyház ajándékképpen szánja nekünk ezt a napot, bátorítani akar bennünket, amikor János apostol látomásában fölteszi a kérdést: Kik ezek? Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek és honnan jöttek? Az Egyház bátorít bennünket, amikor ezt az ünnepet elrendeli, hiszen ezek a fehér ruhába öltözöttek közülünk valók! A mi világunkból indultak el!

Az Egyház bátorít bennünket azért is, mert ők egy ígéretből tudtak élni!

Az ember nagysága itt kezd növekedni, amikor számára egy ígéret elegendő ahhoz, hogy arra rátegye az életét!

Mi nagyon óvatosan bánunk az életünkkel. Mi nagyon féltjük az életünket. Még amikor biztos jövőt ígérnek, akkor is hezitálunk. Lehet, hogy okunk is van rá, hiszen mit érnek az emberi ígéretek! Mégis, amikor az ember dönt, amikor olyan lépés előtt áll, amely élete szempontjából a legfontosabb, - nem sok ilyen van – akkor az ember mindig ígéretre hagyatkozik!

Szükség van a bátorságra ahhoz, hogy az ember képes legyen ráhagyatkozni egy ígéretre!

Aki erre nem képes, az elvéti az életet! Ez a világ, amelyben élünk, talán éppen abban roppant meg, hogy az emberek nem tudnakígéretekre hagyatkozva egymás felé fordulniés közös életet tervezni!

Ha tetszik, ha nem, a világ két ember egymásnak tett ígéretére épül!

Ez a bátorság ma elillant! Az emberek azt hiszik,hogy csak magukra számíthatnak! A tapasztalat az, hogy szinte elfogyott a bizalom! Viszont a bizalom az ígéretből táplálkozik!

Ezek a bátrak, ezek a nagyszerű emberek, akik fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében, egy ígéretre, Isten ígéretére hagyatkozva járták útjukat! Gondolkodjunk el az útjukon. Jézus, amikor elkezdi tanítását, akkor fölujjong és azt mondja:

Boldogok, akik Isten igéjét hallgatják és meg is tartják! Mindenki boldog akar lenni! Mindenki keresi a boldogság útját, legalábbis szeretne rálelni, ha nem is keresi!

Ezek a szentek a nyolc boldogság útján járnak! Ez a boldogság útja Jézus üzenete szerint!                                                                                   

Hogyan lehetünk boldogok

Jézus, amikor valami nagyon fontosat akar a lelkünkre kötni, akkor paradox módon nyilatkozik meg. Örömmel halljuk ezt a felsorolást: boldogok, boldogok, boldogok! Az ember szinte csak ezt a szót hallja, arra nem is figyelünk oda, hogy a boldogok kijelentés első része a mindennapi eseményeinket vonultatja föl! A boldogok kijelentés második része ezekhez az eseményekhez fűződő boldogság ígéretek! Arra meg már oda se figyelünk!

Mindennapi eseményeink

Az emberi élet a jelen és a jövő feszültségében telik el. A jelen olyan, amilyen. A jelen általában olyan, - mint amit hallottunk ma a Bibliából, - hogy sírunk, szomorúak vagyunk, üldöznek, félreértenek bennünket.

A boldogság ígéretek

Oda kellene figyelni arra, hogy ezeknek az eseményeknek egy ígéret a jutalma! Az ígéret a mennyek országa! Az ígéret az Isten országa, a Biblia egy másik megfogalmazása szerint. Mi a mennyek országa? Mi az Isten országa?

Az Isten maga! Akik az életnek a feszültségét tudják vállalni, akik a mindennapok gondjában, bajában úgy tudnak élni, hogy hisznek az ígéretben, hisznek abban, hogy a sírókat, a szomorúakat az Isten vigasztalja! Az irgalmasokhoz az Isten lesz irgalmas! Az üldözötteknek Isten szeretetében van a helye! Ezekből az ígéretekből él az az ember, aki boldog akar lenni!