A Szeretetszolgálat modernizálása

A professzionális szervezetté válásról, a növekedésről és a máltai hivatásról esett szó a küldöttgyűlésen

2010-ben folytatódott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezeti átalakítása, a változások célja a huszonkét év alatt nagyra nőtt szervezet professzionális működtetése. Az ország talán legnagyobb civil szervezete súlyához mérten segített az árvíz és a vörösiszap katasztrófák után, építkezett és reformált, de közben fölvetődött az is, jót tesz-e egy karitatív szervezetnek, ha nagyon szabályozottan teszi a dolgát. Beszámolónk az országos küldöttgyűlésről.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat június 4-én tartotta 2010-es évértékelő országos küldöttgyűlését. A mandátummal rendelkező 85 küldött közül hetvenkilencen jelentek meg.

Kozma Imre atya, a Szeretetszolgálat elnöke bevezetőjében egy rövid üzenetet fogalmazott meg, amely az összetartozás, a közösség igényét fejezi ki: mindenkinek szüksége van valakire, akinek fontos, aki időről időre azt mondhatja neki: jó, hogy vagy. A bajbajutottaknak, kirekesztetteknek, a társadalom peremére szorultaknak a Szeretetszolgálat közvetítheti ezt az üzenetet, ez a gesztus pedig a segítőket teszi emberré.

 

Felnőtt és profi lett

Kállay-UbulTamás, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke beszédében azt emelte ki, hogy 2010-től megváltozott környezetben végezheti munkáját a lovagrend és a Szeretetszolgálat is, a változások egyik nagyon fontos eleme pedig a szuverén Máltai Lovagrend és a Magyar Köztársaság között kötött államközi szerződése, amely megnövekedett lehetőségeket, egyúttal nagyobb felelősséget jelent.” A Máltai Szeretetszolgálat felnőtt és átalakult, minden szempontból profi lett, ami elengedhetetlen egy ekkorává fejlődött szervezet esetében” – jelentette ki Kállay-Ubul Tamás, aki a két szervezet szorosabbá váló együttműködését is értékelte, majd minden máltai tagot meghívott június 24-ére, a Mátyás templomban rendezendő Szent János napi ünnepségre.

A múlt év eseményeit Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök idézte fel, aki többek között a 2010-ben végbement szervezeti átalakításokról is beszélt. Fontos változás volt, hogy az alapellátást nyújtó szociális és egészségügyi intézmények kivétel nélkül a regionális szervezetekhez kerültek át. A szervezet egységes könyvelési rendszerre tért át, de egységesítették a banki szolgáltatásokat és az üzemanyag-felhasználás rendszerét is . „Az a célunk, hogy a máltai szervezet a saját lehetőségeinek ismeretében ugyanolyan gyorsan tudjon egy-egy helyzetre reagálni, mint huszonkét évvel ezelőtt tette, térjen vissza a régi határozottsága, és képes legyen lépéseket tenni” – fűzte hozzá az ügyvezető alelnök. Új elvek szerint zajlik az adományok kiosztása is az országos központ raktárából, az elektronikus úton leadható igénylés a legtávolabbi és legkisebb intézményeket és csoportokat is ugyanazokkal az eséllyel ruházza fel, mint a központi szervezeteket. Eddig húszmillió forint értékű adomány hagyta el a raktárat az új rendszerben.

 

A nulla is lehet fontos eredmény

A pénzügyi beszámolót kapcsán az ügyvezető alelnök kitért a 4 milliárd 661 millió forintos kiadás és a 4 milliárd 785 millió forint bevétel közötti mintegy 120 milliós pozitívumra. Ez nem haszon és nem nyereség, hanem a múlt évben kapott és elkönyvelt adomány, amelyet csak ebben az évben használ fel majd a szervezet a vörösiszappal elöntött településeken újjáépülő házak berendezése során. Ezt leszámítva a bevételek és a kiadások egyenlege nulla, ami kifejezetten jó hír, mert azt jelenti, hogy 2010-ben megszűnt a tartalékok felélése, a gazdálkodást sikerült egyensúlyba hozni.

A beszámolóra reagálva Vecsei Miklós alelnök azt mondta, hogy a Győri-Dani Lajos személyéhez köthető szervezeti átalakítások eredményeképpen a Máltai Szeretetszolgálat ma alighanem a legerősebb civil szervezet Magyarországon, ami stabilan és kiszámíthatóan működik és megbízható jövőképe van. A professzionális működés mellett azonban fontos, hogy a szervezet meg tudja őrizni a lelkiségét. A segítségre szoruló ember ne tehessen különbséget aközött, hogy ő egy tenniakaró máltai önkéntessel, vagy egy fizetségért dolgozó máltai munkatárssal találkozott, csak annyi tudatosuljon benne, hogy egy máltai emberrel hozta őt össze a sorsa.

A küldötteknek korábban eljuttatott pénzügyi beszámolóból kiderül, hogy részben az újonnan nyíló intézményeknek köszönhetően az alkalmazásban állók száma évről évre nő, a statisztikai átlaglétszám 828 fő volt 2010-ben, a kiadások több mint hatvan százalékát így a bérek és a járulékok teszik ki. Említésre méltó változás az is, hogy a múlt évben csökkent a tárgyi, de nőtt a pénzbeli adományok mértéke.

Tombor Sándor, a felügyelő bizottság elnöke a bizottság megállapításait ismertetve azt közölte, hogy a Máltai Szeretetszolgálat 2010-ben törvényesen működött, a jogszabályi keretek között végezte tevékenységét. A lovagrend és az állam közötti megállapodás értelmében a Szeretetszolgálat január elsejétől kiegészítő egyházi normatívában is részesül, ennek kapcsán a felügyelő bizottság arra figyelmeztetett, hogy a most megnyílt pénzügyi forrásokat a politikai döntései akár egyik napról a másikra el is zárhatják. Erre reagálva Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök elmondta, hogy a többlet költéseknek megfelelő összeget a Szeretetszolgálat egy tartalék alapba helyezi, így az intézmények egy éven át akkor is zavartalanul működhetnek, ha a finanszírozás mértéke a későbbiekben esetleg csökken. A többlet források egy részét egyébként fejlesztési alapban helyezi k el, amelyből négy különböző célra belső pályázatot ír ki a Szeretetszolgálat.

A küldöttgyűlés napirendjén az alapszabály és a szervezeti-működési szabályzat módosítása is szerepelt. A költségvetést ugyanis a küldöttgyűlés hagyta jóvá, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a júniusig elfogadott költségvetés nélkül működött egy 200 intézményt fenntartó országos szervezet. Most ez annyiban módosult, hogy az éves költségvetést már februárban megállapítja az elnökség, és ez alapján működhet a szervezet a következő küldöttgyűlésig, amely azután jóváhagyja, vagy módosítja a korábban megállapított kereteket.

 

Újításra szorult az alapszabály is

A küldöttgyűlésen bejelentette távozását Muskovszky Judit, aki Kozma Imre atya felkérésére nyugdíjasként tizenhat éven át vezette az országos központ nemzetközi kapcsolatokért felelős részlegét.

A küldöttgyűlés résztvevői 71. születésnapja alkalmából köszöntötték Kozma Imre atyát, akinek a címerén máltai pajzzsal bajnokságot nyert Videoton névre szóló mezt küldött ajándékba.

A küldöttgyűlés zárszavaként, mintegy lelki útravalóként Kozma Imre atya azt mondta, a mai világban professzionálisan működő szervezetekre van szükség, de az ügyetlenebbek talán istenesebbek. Ezért ha az ember valamit akar, vállalja fel önmagát, és mérje Istenhez magát, mert nincs más mérce, amely vállalható lenne. 2010 a katasztrófák utáni összefogás éve volt, Imre atya kívánsága szerint 2011 legyen az összetartozásé.

(A 2010-es évben történt eseményekről szóló összfoglalót itt olvashatja el).
 

PDF | nyomtatás | oldal teteje

küldöttgyűlés   önkéntes   modernizálás