A gyermekszegénység változatos formáival munkájuk során nap mint nap szembesülő szakemberek és civilek (tanárok, védőnők, gyermekorvosok, plébánosok, óvónők, iskolaigazgatók és családgondozók) részben olyan problémákra hívták a figyelmet, amelyekre évek óta hiába keresnek megoldást, másrészt új jelenségekre is rámutatnak a probléma kapcsán. Rossz hír az, hogy valamennyi régióban egyre több család s ennek kapcsán egyre több gyermek kényszerül nélkülözésre. Nincs az országnak olyan megyéje, ahol az oktatási intézmények ne hívták volna fel a figyelmet arra, hogy sok ingyenes étkezésben részesülő gyerek az iskolai menzán eszik először, és vélhetően utoljára is. A diákközösségeket éles választóvonal osztja ketté abban a tekintetben, hogy a család megengedhet-e magának olyan iskolai kiadásokat, mint például egy osztálykirándulás. A hetedik kerületben volt olyan iskola, ahonnan a budai hegyekbe szervezett kirándulást kellett lemondani, mert három BKV-jegy kifizetése gondot okozott a családok többségének.

 

 

 

Arra vállalkoztunk, hogy az összegyűjtött üzeneteket tolmácsolva, a gyermekszegénység aktuális problémáira hívjuk fel a parlament tagjainak figyelmét. A 176 egyéni választókerületben megválasztott képviselőknek írott levelünkben elsősorban az adott körzet helyi problémáit emeltük ki. A listáról mandátumhoz jutott 210 képviselőt pedig arra kértük, hogy találjon magának egy személyes ügyet a gyermekszegénység elleni küzdelemben, ami mellett hittel és elkötelezettséggel kiáll majd a következő négy év során. Azt szeretnénk elérni, hogy az Országgyűlésbe bejutott 386 képviselő legyen tudatában annak, milyen mélységekbe tekint Magyarországon az, aki a gyermekszegénység kérdései közül legalább egyet részleteiben, egy adott közösség, intézmény vagy civil szervezet mindennapos munkáján keresztül megismer. Ha ez a törekvés sikerrel jár, a képviselők külön felkérés és tanács nélkül is tudni fogják, személy szerint mit tehetnek a gyermekszegénység felszámolásáért.

 

A választókerületekben összegyűjtött panaszok és javaslatok mellett egy-egy csomag virágmagot küldtünk minden képviselőnek, hogy ültesse el, és amikor kihajtott, vigye el az általa kiválasztott közösségnek, intézménynek, vagy civil szervezetnek. Az üzenet mellé csomagolt virág a Balzsamfű, évezredek óta ismert gyógy- és fűszernövény, amely mostoha körülmények között is megél, gondozása nem igényel szakismeretet, csak minimális figyelmet. Épp ezért alkalmas arra, hogy a reményt szimbolizálja.

 

 

Néhány részlet az üzenetekből:

 

„Az óvodában nagyon látszik, ki az a gyermek, aki otthon nem kap reggelit és vacsorát. Előfordult, hogy az anya elvette a gyermekétől a kenyeret, mert ő is nagyon éhes volt.” (B. S. védőnő, Kecskemét)

 

„A tanyán élő gyermekeknek az iskolába bejutás is komoly problémát okoz. Nagy segítség lenne számukra, ha egy-egy biciklit kaphatnának, mert gyalog igen nehéz a bejárás.” (S. N. káplán, Kiskunhalas)

 

„Házi gyermekorvosként nap mint nap eljutok betegeim otthonába és megdöbbenve látom, hogy a XXI. század elején milyen megalázó körülmények között élnek gyermekek. A gyermek átmenetileg nem jár iskolába, mert nincs cipője, kabátja, nem kapja meg a gyógyulásához szükséges gyógyszert, csak segélyosztás után, mikor már lesz rá pénz.” (Dr. N. I. házi gyermekorvos, Dány)

 

„Aki nem ismeri az itt élő gyermekek helyzetét, azt gondolná, a Balaton partján minden gyerek boldog és strandol egész nyáron. Ez sajnos nem így van. Szezonban örül a szülő, ha munkát kap, napi 16-18 órát dolgozik, hiszen egész évben csak ez a lehetősége van, ősztől tavaszig minden üzlet zárva van. Az itt élő gyerekeknek az óvoda jut egész nyárra.” (L. B. Balatonalmádi)

 

 

 

A program a 2010 – A Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Év keretében valósul meg.

 

Az itt olvasható szöveg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat álláspontját tükrözi, és az Európai Bizottság és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem felel az abban közölt adatok esetleges felhasználásáért.