Szent Erzsébet kötényében rózsává vált a kenyér

A karitász mozgalom védőszentjeként tisztelt magyar származású Szent Erzsébetre emlékezve Debrecen forgalmas pontján cipót osztott a járókelőknek a Szent Anna Karitász és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat városi szervezete.

Erzsébet napon (november 19-én) a Szent Anna Karitász és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat debreceni önkéntesei Szent Erzsébet kenyere elnevezésű cipót osztottak a járókelőknek. Az adományosztás kezdetén Bancsi Zoltán atya, a debreceni Szent Anna-székesegyház káplánja megáldotta a cipókat, majd közösen imádkoztak a résztvevőkkel.  A debreceni katolikus emlékév logójával ellátott 1200 darab "Szent Erzsébet kenyere" elnevezésű cipót a debreceni Mátyás Sütöde ajánlotta fel erre az alkalomra, az osztásban pedig a Svetis Intézet diákjai segítettek.

A cipó a szent királylány szeretetszolgálatára utal. Az egész világon tisztelt magyar szent a karitász-mozgalom védőszentje. Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-1231 között élt. II. András magyar király lánya, IV. Béla testvére. Kisgyermekként a wartburgi választófejedelem udvarába került, együtt nőtt fel férjével, Lajossal, aki fiatalon meghalt. Erzsébetet anyósa kitagadta, apró gyermekeivel a szegények és betegek között élt, segítette, ápolta őket- A Ferences-rend lelkisége szerint élt, 24 éves korában halt meg. Hamar szentté avatták, és ő lett a karitatív szervezetek védőszentje.

Legismertebb legendája szerint, egy téli éjszaka anyósa tilalma ellenére élelmet vitt a szegényeknek, de az őrök észrevették. A kötényében lévő kenyér rózsákká változott, így elkerülte anyósa haragját, de sehogy sem értették, hogy került a rózsa télvíz idején a kötényébe. Erre emlékeztet a Katolikus Újjászületés 300. emlékévének Erzsébet-napján a Máltai Szeretetszolgálat debreceni csoportja és a Szent Anna Karitász szervezet ajándéka, a Szent Erzsébet kenyere.

 

PDF | nyomtatás | oldal teteje

Debrecen