Katasztrófavédelmi tanácskozás a Szeretetszolgálatnál

A főigazgatóságot Jackovics Péter tű. ezredes, műveletirányítási főosztályvezető, a Magyar Vöröskeresztet Molnár András katasztrófa-készenléti referens képviselte, a megbeszélésen részt vett Földesi Erzsébet, az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont munkatársa, a találkozó házigazdája pedig Adányi László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési munkacsoportjának vezetője volt.

Adányi László bemutatta a szeretetszolgálat működését, szólt arról, hogy országszerte háromszázötven máltai pontot működtetnek, idehaza és külföldön is projekteket visznek végig, vannak olyan üzemeik, ahol fogyatékkal élők dolgoznak, fenntartanak általános és középiskolát is. Elhangzott, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapelve a befogadás, vagyis befogadnak mindenkit, aki bajban van. Másik alapelvük a jelenlét, vagyis személyesen is mindig ott vannak, ahol segítségre van szükség, nem távolról osztanak segélyt. A vészhelyzetkezelési munkacsoport vezetője beszélt a szeretetszolgálat modellprogramjáról, a lakásokat „idősbaráttá” alakító programról, a külföldi önkéntességi programról, arról, hogy mentőszolgálatot működtetnek, katasztrófák esetén pedig orvoscsoportjuk is bevethető.

Jackovics Péter ezredes az elmúlt évek közös tapasztalatairól szólva elmondta, a 2013-as dunai árvízkor látszott nagyon, milyen sokan vannak azok az önkéntesek, akik katasztrófahelyzetben segíteni szeretnének. Ekkor gyorsult fel az önkéntes mentőcsapatok szervezése, mára már minden megyében és minden járásban van ilyen csoport, ezeket a csapatokat eddig, tette hozzá, már több mint száztíz alkalommal vetették be. A csapatokban összesen körülbelül tízezren készek segíteni, ha baj van. A 2015-ös esztendőben a települési csapatok szervezésén van a hangsúly, már kilencven településen alakult hasonló, a helyi problémákra helyben gyorsan reagálni képes csoport. A karitatív szervezetekkel jó a katasztrófavédelem kapcsolata, fogalmazott a főosztályvezető, mindenki megtalálta a helyét. Az eddigi irányt kell tartani, mondta Jackovics Péter, annál is inkább, mert az idei feladatok között a települési csapatok számának növelése és az önkéntes mozgalom kiteljesítése is szerepel. Szó esett a találkozón a közös bevetésekről is, így például a legutóbbi jégesős időszak közös munkájáról, a Dobogókőn és Nagykovácsin kialakult helyzet közös kezeléséről. Az ezredes megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a karitatív szervezeteknek a befogadóhelyek működtetéséért, a lakosság tájékoztatásában való részvételért.

Molnár András a Magyar Vöröskereszt oldaláról értékelte az elmúlt időszakot, mint mondta, a gyakorlati együttműködés hatékony volt. A jégesős időszakról kijelentette, a befogadóhelyek alkalmasak lettek volna arra is, hogy a beavatkozó erők pihentetésére is használják azokat.

A tavalyi esztendő együttműködéséről szólva a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési munkacsoportjának vezetője kijelentette, a katasztrófavédelemmel tartott kapcsolat kezd rutinszerűvé válni, az információk eljutnak egyik partnertől a másikig. Adányi László kimondottan hatékony eszköznek nevezte a Dráva áradásakor először alkalmazott katasztrófavédelmi régiós irányító törzset. A szerbiai árvízről, ahol a szeretetszolgálat a HUNOR távozása után állt csatasorba, azt mondta, a két szervezet kölcsönösen erősítette a magyar jelenlétet a déli szomszédnál, ahol még mindig folyik a helyreállítás.

Földes Erzsébet részletesen szólt arról, mit kell érteni egyetemes tervezés alatt, hogyan lehet felismerni és a katasztrófák elleni védekezés során megjeleníteni a fogyatékos emberek speciális igényeit, emellett a szakember ismertette a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglaltakat. Emellett egy sor, a veszélyhelyzetek során a fogyatékkal élők szempontjából fontos tényezőt tárt a találkozó többi résztvevője elé. Beszélt arról, hogy a lakosságfelkészítés során például figyelni kell arra is, hogy a hangos figyelmeztetéseket kísérje fényjelenség is, és fordítva, a látható információkat is hangossá kellene tenni, hogy a speciális csoportok is időben értesüljenek arról, ha baj van, vagy arról, hogy mi a teendő. A szakember arra is felhívta a figyelmet, a speciális helyzetben élők egyes használati tárgyai, mozgást segítő eszközei, felszerelései, például a lábbelik személyre szabottan készülnek, nem egyszer meglehetősen drága darabok, amelyekre kitelepítésnél figyelni kell. Emellett gondot kell fordítani a befogadóhelyek akadálymentességére, illetve arra, hogy az ott dolgozók tudjanak segíteni a fogyatékkal élőknek. Az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont munkatársa azt is felajánlotta, hogy vállalkozó kedvű tagjaik szívesen részt vennének katasztrófavédelmi gyakorlaton, hogy a beavatkozók megtapasztalják, milyen feladatot jelent olyan embereket menteni, akik bármilyen módon korlátozott képességekkel rendelkeznek.

Jackovics Péter tű. ezredes szót ejtett az árvízi felkészülés munkálatairól is, egyebek mellett elmondta, a Mura-projekt keretében törzsvezetési és terepgyakorlat is lesz majd. Szlovénia, Horvátország, Ausztria és Magyarország erői a határon átnyúló együttműködést, védekezést, a kommunikáció, az értesítés módszereit, illetve a vízi mentést gyakorolják majd. A gyakorlaton a HUNOR hivatásos mentőszervezet huszonkét, a Zala megyei katasztrófavédelem és a Magyar Vöröskereszt hét-hét kollégával vesz részt.

A találkozó végén Adányi László körbevezette a résztvevőket a szeretetszolgálat Batthyány téri, felújítás alatt lévő épületében, amelyben több, hajléktalanokat ellátó részleg és mentőközpont is működik.