2009.11.06.

 

2009. november 6-án sajtótájékoztató keretében adtunk hangot a szegények helyzetét javítani szándékozó intézkedések elgondolkoztató hatásáról és az őket támogató szervezetek működését megnehezítő körülményekről.

 

 

Kozma Imre atya, a Szeretetszolgálat elnöke Vecsei Miklós alelnök (jobbra) és

Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök társaságában tartotta a sajtótájékoztatót

 

Azoknál, akik túl sok csapást szenvedtek el - akárcsak a rabszolgák -, a szívnek az a része, melynek a rosszra meglepetten kellene felkiáltania, legtöbbször halottnak bizonyul. Halott, de sohasem egészen. Csupán kiáltani nem tud már. Megrekedt a süket és szakadatlan nyöszörgés állapotában. - Simone Weil írásából idézett Kozma Imre atya bevezetőjében. Fel kívánjuk erősíteni azoknak a hangját, akik már nem tudnak kiáltani.

 

Az ország lakosságát igazán érintő válság első jeleit ma már kezdjük a bőrünkön érezni - tájékoztatta az szép számban megjelent újságírókat Vecsei Miklós alelnök.

 

 

Soha még nem fordult elő, hogy novemberben beteltek a hajléktalanszállók! - Ma ezt tapasztaljuk. Számolatlanul érkeznek naponta az élelmiszeradományt kérő levelet a Szeretetszolgálathoz. Sajnos nem elég, hogy már nem tudunk mindenkinek segíteni, de már válaszolni se tudunk a levelekre, annyi a kérés. Érezhetően nő a szegénység, napról napra gyarapodik azoknak a száma, akik egy kiló száraz tésztáért, cukorért, lisztért, olajért tollat fognak, hogy megírják nyomorúságokat.

 

A 2010-es költségvetés jelen formájában további 20 milliárd forintot von ki a szociális intézményrendszerből, amellyel ellehetetleníti annak működését.

 

Különösen fájdalmas a család és otthonközeli ellátások normatívájának megcsonkítása (étkeztetés, házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, utcai szociális munka), illetve teljes elvonása (jelzőrendszeres segítségnyújtás).

 

Miközben a kormány 2009 júliusában az élelmiszerek ÁFÁ-ját 20%ról 25%-ra növelte, egyes alapélelmiszerekét 18%-ra csökkentette. A csökkentésnek az volt a célja, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők olcsóbban juthassanak a legalapvetőbb élelmiszerekhez. A csökkentés révén évi 20 milliárd Ft-ot hagy az állam lakosságnál.

 

Mi régóta tudjuk, hogy az ÁFÁ-n keresztül nehéz szociálpolitikát folytatni.

 

Ma Magyarország közel 10 millió lakosából 3 millió embert a leszakadó rétegekhez kell sorolnunk. ők azok, akiknek gondot okozhat akár a mindennapi kenyér megvásárlása is. ők azok, akik leginkább rászorulnak a támogatásokra.

 

A háztartási élelmiszerkosárból az egyetlen olyan tétel, melyet a legszegényebb családok fogyasztanak többet, az a kenyér.

 

A legszegényebbek fogyasztásának háromszorosát költik a leggazdagabbak joghurtra, tejfölre és csaknem ötszörösét sajtra és túróra.

 

 

Az ÁFA csökkentése optimális esetben is csak 1/3-ad részével támogatja a valóban rászorulókat. Ha figyelembe vesszük a területi egyenlőtlenségeket - vagyis azt, hogy az olcsóbb élelmiszereket általában a városokban elérhető nagyobb áruházláncok kínálják, a legszegényebbek viszont olyan vidéki kistelepüléseken élnek, ahol csak egy kisebb, ebből következően drága élelmiszer bolt van -, ez a különbség csak nő.

 

A 18%-os ÁFA-val a legszegényebbeken igyekeztek segíteni. Kiszámítható, hogy ezzel a magasabb életszínvonalon élők járnak jobban. Lehetséges olyan megoldást választani, amely megszüntetni az élelmiszerek ÁFA-kedvezményét. Ez rosszul hangzik ugyan, de ha a KSH fogyasztási adatait figyelembevéve számolunk, ez 20 milliárd forint plusz adóbevételt jelent, amely lakosságra lebontva személyenként 170 Ft többletkiadást eredményez - mindenkinek egyformán. Az ily módon keletkező 20 milliárd forint többletbevételt pedig a szociális ellátó rendszer erősítésére lehetne fordítani, amelyet kizárólag a legszegényebbek vesznek igénybe.

 

Arról, hogy egy kormányzat milyen, mik a céljai, mit képes tenni és mit nem, sokat elárul, hogy válságos időben a szolidaritást erősíti vagy gyengíti. Nem az a célunk, hogy rosszat tegyünk, hanem az, hogy amennyiben valamit szociális intézkedésnek szánnak, akkor az tényleg az legyen, a célcsoportnak nyújtson kézzelfogható segítséget.

 

Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök elmondta, ma azoknak is elveszik a kedvét az adományozástól, akikben él még a társadalmi felelősségvállalás gondolata. A tárgyi adományok ÁFÁ-val való megterhelése, a pénzbeni közcélú adományok adókedvezményének eltörlése minimálisra csökkenti azok mennyiségét. A motivációt veszik el azoktól, akik még tudnak segíteni. A Szeretetszolgálat hajléktalanokat, időseket támogató szolgálatának gépkocsijai után cégautóadót kell fizetni. Mindez azt az üzenetet hordozza, hogy a szegényekkel nem érdemes törődni.