(magyar)   English   Deutsch   Támogatóink
 
Kezdőlap » SZMSZ - A számviteli rend alapelvei
SZMSZ - A számviteli rend alapelvei
 
Az MMSz - mint egyesület - egyetlen jogi személy.
Számviteli és gazdálkodási rendjére a számviteli törvény egyesületekre vonatkozó elõírásai érvényesek. A számviteli és adózási elõírások betartásáért, illetve az adók megfizetéséért a szervezet - mint egyesület - vagyonával felel.

Az elõbbieknek megfelelõen a szervezet kettõs könyvvitel rendszerében vezeti gazdasági eseményeit és készíti mérlegbeszámolóját. A számviteli politikában rögzíti a szervezetre vonatkozó szabályokat, módszereket.
A számviteli politika keretében készül
  • az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
  • az eszközök és források értékelési szabályzata
  • pénzkezelési szabályzat
  • a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályai
A számviteli politika elkészítéséért és módosításáért az elnök a felelõs.
A számlarend tartalmazza minden számla számjelét és megnevezését, a számla tartalmát és más számlákhoz való kapcsolatát.
A számlarend kialakításáért az elnök felel.
A számviteli rend magában foglalja a tervezési rendet, a gazdálkodási rendet, a gazdasági események rögzítésének rendjét, a pénzkezelés rendjét, a beszámolás és értékelés rendjét, valamint a mérleg és az adóbevallás elkészítését.
A rendszer mûködtetéséért, a külsõ és belsõ elõírások betartásáért a fõkönyvelõ, illetve a területi és helyi gazdasági vezetõk a felelõsek.

12.1. A tervezés rendje

Valamennyi helyi szervezet és intézmény január 31-ig gazdálkodási tervet köteles készíteni. A gazdálkodási terv tartalmazza a bevételi elõirányzatokat és a kiadásokat. A bevételi tervben jogcímenként a pontosan tervezhetõ pénzbevételeket, valamint a várható pénzadományokat kell feltüntetni. A kiadási tervben az egyesületre jellemzõ költségeket a központilag meghatározott jogcímek szerint kell számba venni.

A bevételek és kiadások összevetésével meg kell állapítani a bevételek és kiadások viszonyát. A terveket a területi központok véleményezik, illetve összesítik és február 15-ig az Országos Központba megküldik. Az Országos Központ a területi szervezetek és intézmények költségvetési javaslatai alapján elkészíti az MMSz éves költségvetési javaslatát, és április hónapban az Ügyvezetõség és az Elnökség elé terjeszti. Az esetleg szükséges módosításokat átvezeti, majd jóváhagyásra az Országos Küldöttgyûlés elé terjeszti.

12.2. A gazdálkodási rend

A helyi és területi szervezet gazdálkodásáért a szervezetek vezetõi a felelõsek. A gazdálkodás rendjét az Ügyvezetõség irányításával a fõkönyvelõ dolgozza ki. A gazdálkodás rendje tágabb értelemben magában foglalja az adományok gyûjtésének, nyilvántartásának és szétosztásának rendjét, az adományok és saját eszközök kezelésének, karbantartásának és megõrzésének rendjét.

12.3. Az iratkezelés rendje

12.3.1.
Az MMSz-hez beérkezõ valamennyi iratot az illetékes vezetõk kötelesek külön kezeltetni, és az elintézést követõen irattároztatni.
Valamennyi ügyiratot, beérkezõ és kimenõ levelet iktatási sorszámmal kell ellátni, és azokról nyilvántartást kell vezetni.
az iktatókönyv a következõ adatokat tartalmazza:
  • az iktatószám évszámmal törve, éven belül l-tõl kezdõdõ sorszámmal ellátva,
  • az ügyirat beérkezésének, kiküldésének dátuma, a feladó, illetve a címzett megnevezése,
  • az ügyirat tárgya,
  • az ügyintézõ átvételi aláírása.
Az iktatást követõen a vezetõ az ügyiratot ügyintézési rendelkezéssel és szignóval látja el, amely alapján a kijelölt ügyintézõ a szükséges intézkedés megteszi. Az ügyirat elintézését követõen az iktatókönyvben az irattározás helyére vonatkozó jelzést fel kell tüntetni.
Iratokat az alábbiak szerint kell megõrizni:
  • a beszámolót az alátámasztó leltárt, fõkönyvi kivonatot, értékelést 10 évig
  • a számviteli bizonylatokat olvashatóan legalább 8 évig
  • szerzõdéseket - jellegüktõl függõen - de legalább 10 évig
  • normál leveleket 5 évig

12.4. A könyvelés rendje

12.4.1. A könyvelés rendszerét a területi gazdasági vezetõk és könyvelõk közremûködésével a fõkönyvelõ dolgozza ki. A könyvelésben használt bizonylatok egységesek, az alaki és tartalmi elõírásokat is beleértve. A pénzkezelés rendjét külön utasításban kell szabályozni. Az adományok bevételezésének és kiadásának rendjét a helyi adottságok figyelembevételével úgy kell szabályozni, hogy az a szükséges, de éppen elégséges feltételeknek feleljen meg.

12.4.2.
Az MMSz pénzeszközeit az egyes szervezetek házi pénztárában és bankszámláján kezeli. Bankszámla nyitása csak az MMSz elnökének engedélyével lehetséges. Devizaszámlát csak az Országos Központ nyithat.
A terület gazdasági vezetõje köteles mindazon bizonylatot a fõkönyvelõ elé terjeszteni, amelyek tartalmi és alaki szempontból kifogásolhatók. A területek gazdasági vezetõi a könyvelés kivonatait másolati példányban negyedévenként megküldik a fõkönyvelõnek. A házi pénztárak és bankszámlák kezelését a pénzkezelési szabályzat rögzíti.

12.5. A nyilvántartási rend

12.5.1.
A természetbeni adományok nyilvántartása
  • az adományokat az "Adományok könyvében" kell nyilvántartásba venni.
  • az Adományok könyvét a fõkönyvelõ hitelesíti, az fûzött, számozott oldalú, megbonthatatlan nyilvántartás.
Az "Adományok könyve"-nek vezetése az adott szervezeti egység raktárvezetõjének, vagy az adományok kezelésével megbízott személynek a feladata.

Az adományok nyilvántartási rendjét külön szabályzat rögzíti.

12.5.2.
A segélyezés nyilvántartása
A nyilvántartás rendszere attól függõen eltérõ, hogy az MMSz a támogatást szervezet, intézmény vagy magánszemély részére nyújtja-e.
Szervezet, intézmény támogatása esetén tételes kísérõ jegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza a szervezet, intézmény pontos megjelölését és címét, valamint az adott javak pontos megnevezését és mennyiségét.
A támogatás átvételét a szervezet, intézmény vezetõje vagy annak megbízottja aláírással és bélyegzõvel igazolja.

A kísérõ jegyzék sorszámozott formanyomtatvány, melyet az MMSz részérõl a raktáros és az illetékes vezetõ ír alá. A jegyzék két példányban készül: az egyik példányt a gazdasági vezetõ fûzi le. Magánszemély támogatása esetén az adományt annak jellegétõl és értékétõl függõen kell dokumentálni.

12.5.3.
A személyi nyilvántartások
A nyilvántartások szigorúan titkosak, hozzáférhetõségüket külön intézkedés szabályozza.

12.5.3.1.
A szervezetben dolgozó tagok és tagjelöltek nyilvántartása
A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a személyi adatokon túlmenõen a tagsági viszony keltét, a tagsági igazolvány számát, a lakcímet, a munkahelyet és annak címét, a foglalkozást, a szervezeten belüli beosztást és az igénybevehetõség jellegét.

12.5.3.2.
A rendszeres vagy jelentõs adományozók nyilvántartása A nyilvántartás a szervezet számára legfontosabb adományozók adatait tartalmazza. (név, lakcím)

12.5.3.3.
Az önkéntes segítõk nyilvántartása
A nyilvántartásnak a személyi adatokon túlmenõen a szakképzettséget, a szervezeten belüli feladatkört, az esetleges kiképzés jellegét, az önkéntes címét, telefonszámát, a feladatvállalás gyakoriságát és idõtartamát kell tartalmaznia.

12.5.3.4.
A fõállású dolgozók személyügyi nyilvántartása
A nyilvántartás tartalmazza a személyi adatokat, az adóazonosító jelet, a TAJ számot, lakcímet, telefonszámot, korábbi munkaviszonyait. A nyilvántartás részét képezik a munkaszerzõdés, a munkavállalóval kapcsolatos munkáltatói intézkedések.

12.5.4.
A saját eszközök nyilvántartása.
A szervezet által az adományozás körébõl kivont, vagy vásárolt eszközöket külön nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartást a számviteli elõírásoknak megfelelõ taglalásban kell elkészíteni.

12.5.5.
A raktári nyilvántartás rendje.
A raktári nyilvántartás a raktár jellegétõl (tranzit, katasztrófa, segélyezési, stb.) függõen eltérõ. A raktározás, a nyilvántartás rendjét külön szabályzat rögzíti.

12.6. Az aláírási jog

Az aláírási jog gyakorlása az MMSz képviseletét jelenti.
Az aláírás a bélyegzõ használatával együtt kötelezettség-vállalást jelent az MMSz számára. Az aláíró csak a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott jogkörben írhat alá. Az aláírási jog gyakorlásánál megkülönböztetünk elsõ helyen és második helyen aláírókat. A szervezeten belül egyszemélyben kizárólag az Elnök írhat alá kötelezettség-vállaló okiratot.
Olyan levelezésben, amelyek kötelezettség-vállalást nem tartalmaznak, vagy belsõ levelezésekben az alábbiak írhatnak alá hatáskörüket érintõ kérdésekben:
  • az elnökségi tagok,
  • az ügyvezetõség tagjai,
  • az irodavezetõ
  • a fõkönyvelõ,
  • az országos szakszolgálatok vezetõi,
  • a területi vezetõ és a vezetõség tagjai,
  • a területi titkár
  • a helyi vezetõ és a helyi vezetõség kinevezett tagjai.
Kötelezettséggel járó nyilatkozat aláírása:
Az Elnök egyszemélyben jogosult aláírni.
Az Elnök tartós távolléte esetén elsõ helyen az Alelnök az ügyvezetõ alelnökkel, vagy az irodavezetõvel, vagy a fõkönyvelõvel ír alá.
Elnökségi hatáskörben, de nem az Elnök hatáskörében bármely két elnökségi tag ír alá. Az ügyvezetõ alelnök tartós távollétében az ügyvezetõ alelnök jogkörében elsõ helyen valamely elnökségi tag az irodavezetõvel vagy a fõkönyvelõvel ír alá.
Területi képviseletben - kötelezettség-vállalás esetén - a területi vezetõ és a gazdasági vezetõ ír alá a saját hatáskörében.
A területi vezetõ tartós távollétében a területi vezetõ-helyettes a gazdasági vezetõvel együtt ír alá.
Az elnök konkrét feladatok ellátására átadhatja az aláírási jogot. Ez írásbeli meghatalmazással, teljes bizonyítóerejû magán okirattal történik. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a meghatalmazó és a meghatalmazott személyét, az aláírási jog gyakorlásának körét, idõtartamát és két tanú aláírását.

12.7. A bankszámlák feletti rendelkezési jog.

A bankszámla feletti rendelkezéshez a bankszámlát kezelõ bankhoz bejelentett, aláírási joggal felruházott két személy együttes aláírása szükséges.
Az Országos Központban kezelt bankszámlák feletti rendelkezési jog megadását a fõkönyvelõ, a területi központok, ill. a helyi szervezetek bankszámlái feletti rendelkezési jog megadását a területi vezetõ és a területi gazdasági vezetõ kezdeményezi az elnöknél. A bankszámlák aláírás-bejelentõ kartonját az Elnök írja alá. Az aláírás-bejelentõ karton egy példányát az Országos Központban meg kell õrizni.

12.8. Az utalványozási jog.

Az utalványozási jog gyakorlása valamely kifizetés jogosságának megállapítását jelenti. Az utalványozási jogok gyakorlásáért országos szinten az Elnök, területi szinten a területi vezetõ, helyi szinten a helyi csoport vezetõje a felelõs. Saját területükön ezt a jogot megoszthatják más tisztségviselõkkel.
Az utalványozási jog tartalmát és korlátait az érintett tisztségviselõkkel és dolgozókkal a jog gyakorlásáért felelõs személynek írásban kell közölnie. Az utalványozási joggal rendelkezõkrõl naprakész nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvántartásnak a nevet, a jogosítvány tartalmát és korlátait kell tartalmaznia.

12.9. A bélyegzõk használata

Az MMSz megnevezését, címét és bankszámla-számát feltüntetõ bélyegzõit kizárólagos jogosultsággal rendelkezõk használhatják. A bélyegzõket a bélyegzõ lenyomatának rögzítésével az Ügyvezetõség megbízottja adja ki. A bélyegzõt kezelõ dolgozó annak jogszerû használatáért büntetõjogi és anyagi felelõsséggel tartozik. A használatban lévõ bélyegzõkrõl olyan nyilvántartást kell vezetni, amelybõl a lenyomat és aláírás alapján a jogszerû használat mindenkor megállapítható.
 
 
A helyi csoport Az MMSz által létrehozott jogi személyiségû szervezetek

Napi evangélium Vasárnapi prédikáció Segíteni szeretnék! Hírek Hitel-S Program Hálózat a közösségért Pályázatok Hírlevél Online adományozás Betegszállítás Sajtószoba
Közlemények
Lapszemle
Kiadványaink



Főszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11784009-20005320 | Adószám: 19025702-2-43