|
|
|
Az Albánia, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna részvételével zajló kétéves projekt keretében egymás országaiban bevált módszereket tekintenek át a szakemberek a roma közösségek integrációja érdekében. Az összegyűjtött, működő pozitív modellek adaptációjára az Európai Unió pályázatot hirdet 2020-ig tartó költségvetési ciklusának keretében.
A PAIRS (Effective Programmes for the Active Integration/Inclusion of the Roma in South-East Europe) programban azokat a jól bevált gyakorlatokat, módszereket gyűjtik össze, amelyek működőképesek és hatékonyak voltak a romák integrációjában, felzárkóztatásában. A nemzetközi programban részt vevő civil és állami szervezetek célja, hogy a következő európai uniós költségvetés hatékony felhasználására javaslatokat fogalmazzanak meg - ismertette a sajtótájékoztatón a program célkitűzéseit Moravcsik László projektvezető.
„Csak pontos diagnózis alapján lehet előre haladni”- hangsúlyozta beszédében Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a PAIRS program nemzetközi nyitókonferenciáján. A településen tíz évvel ezelőtt kezdte el a Szeretetszolgálat a Befogadó Falu programját, amely az alelnök szerint azért lehetett sikeres, mert a kezdeteknél nem volt semmilyen pályázat, nem volt program. Pontos helyzetfelmérés után tették meg az első lépéseket a Szeretetszolgálat munkatársai.
Egy a roma emberek esélyeit, munkavállalási hajlandóságát firtató kérdés kapcsán Vecsei Miklós kifejtette: „Nem igaz, hogy a cigány emberek nem szeretnek dolgozni! Sorban állnak a munkáért. Amikor elindítottuk az elektronikus hulladékot feldolgozó üzemet Tarnabodon, 30 munkahelyre százhuszan jelentkeztek. Tarnabodon sokáig kellene keresni, hogy találjunk olyan embert, aki nem akar dolgozni. Persze mindig lesznek olyan emberek, akik a margón kívül élnek. De ha mindig csak őket mutatjuk meg, akkor a többség azt hiszi, hogy csak ők léteznek” – utalt a média és a döntéshozók felelősségére. „Itt az emberek száz kilométert is megtesznek naponta, hogy eljárjanak dolgozni” – folytatta. „Hajnalban kelnek, hogy munkába induljanak. A magyarországi cigányok ki vannak éhezve a munkára. ,Szeretnének jó apák, jó anyák lenni, szeretnék szép ruhába öltöztetni a gyerekeket, és nyaralni vinni őket, ugyanúgy, mint bárki más”.
A konferenciát követő sajtótájékoztatón a Szeretetszolgálat alelnöke kiemelte, hogy a mintaadó értelmiségnek óriási a felelőssége. Vecsei Miklós hangsúlyozta, hogy a szervezet missziója, hogy őket elérje és meggyőzze.
A szemlélet formálásra nemcsak Magyarországon, hanem Bulgáriában is szükség van - tette hozzá Dejan Kolev a program bolgár partnere, aki arról számolt be, hogy egy nemrég készült kutatás szerint a tanárok 70 százaléka előítéletes. Ez pedig azért is probléma, mert a tanárok formálják a diákok gondolkodását.
Vecsei Miklós szerint a program másik fontos eleme, hogy a szociális területen dolgozó szakemberek egymás programjait megismerve a terepen tanulhatnak egymástól. Az egyik ilyen jó példa lehet a Tarnabodon működő elektronikus hulladékot feldolgozó üzem is, amelyet a helyszínen ismerhettek meg a szakmai előadásokat követően a szakemberek.
Langerné Victor Katalin, a programban partnerként részt vevő Emberi Erőforrások Minisztériuma társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Európa-szerte 15 millió roma él, és éppen Magyarország volt a kezdeményezője a magyar EU-elnökség során egy európai roma keretstratégia megfogalmazásának. Úgy vélekedett, hogy az integráció érdekében komplex beavatkozás szükséges, amely egyszerre koncentrál az oktatásra, a lakhatásra, illetve a szociális viszonyokra.
Éppen ezért a gyakorlati megvalósítás során fontos a terepen helyismerettel rendelkező civil szervezetekkel és egyházakkal történő együttműködés. Az úgynevezett komplex telepprogramot például civil szervezetek, a roma szakkollégiumi programot pedig egyházak bevonásával kívánják megvalósítani. Ugyanakkor a tárca számára a tapasztalatgyűjtés lehetőségét is jelenti, hogy más európai országok miként kezelik a kérdést, hiszen a pozitív példák később itthon is felhasználhatók.
A projektben részt vevő nyolc országra azért esett a választás, mert ezekben az államokban él az európai roma lakosság 60 százaléka.
Tarnabodon már egy évtizede folytat integrációs tevékenységet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A program a Befogadó falu projekttel kezdődött, amelynek keretében hajléktalan családok telepedtek le a községben. Azóta játszóház, tanoda, elektronikai bontóüzem létesült a településen, és a Máltai Szeretetszolgálat működteti a falu óvodáját és iskoláját is.
A riportott itt nézheti meg.