|
|
|
Tarlós István főpolgármester és Vecsei Miklós közös sajtótájékoztatójáról élő közvetítést adott a budapest.hu portál. A sajtótájékoztató vágatlan változatát ide kattintva érheti el.
A főpolgármester sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: az ellátás átszervezésével kapcsolatban "sok durva kritika elhangzott a börtönszállótól kezdve egyéb ostobaságokig", de a program jól vizsgázott. Fontos ténynek nevezte, hogy tavaly október és idén március között egy ember hűlt ki budapesti közterületen. Szavai szerint ez is sok, de ha abból indul, hogy az előző ciklusban évi 30-as átlag jött ki, a teljes négy év alatt pedig 131-en hűltek ki, akkor a két adatot össze sem lehet hasonlítani.
A városvezető jelezte, hogy a társadalmi megbékélés program indításával számos közvetlen életveszélyt hárítottak el, álláspontja szerint a program sikeres volt. Mint mondta, a fővárosban három helyszínen összesen ötszáz új férőhelyet nyitottak meg, és több mint 340 millió forintot költöttek ellátásra. Tarlós István köszönetet mondott az együttműködésért a Belügyminisztériumnak, Pintér Sándor belügyminiszternek, a Fővárosi Közterület-felügyeletnek, a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Menhely Alapítványnak, a Budapesti Közlekedési Központnak és a BKV-nak. Jelezte, hogy a szociális munkásoknak és a lakosságnak is jelentős szerepe volt a program sikerében, a közterület-felügyelők pedig egy alkalommal sem bírságoltak meg hajléktalanokat.
Vecsei Miklósnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökének tájékoztatása szerint mintegy 1600, utcán élő hajléktalant regisztráltak a télen. Az őszi, hajléktalanokért tartott demonstrációkra utalva jelezte, hogy messziről indultak az álláspontok; a legnagyobb győzelemnek nevezte, hogy széles körű együttműködés alakult ki a kérdésben. Kiemelte, hogy az utcán élőket folyamatosan el tudták helyezni az üres férőhelyekre, jó együttműködés alakult ki a közterület-felügyelőkkel és rendőrökkel. A szervezet alelnöke arra is kitért, hogy a krízis elmúltával az is kiderül, ki rehabilitálható, kit érdemes képzésre küldeni. Mint mondta, jelenleg 400-500 körül van azon hajléktalanok száma, akik a főváros cégeinél kaptak munkát.
A hajléktalan ellátás új korszaka kezdődött a most lezárult télen. Soha ekkora figyelem nem irányult az utcán élő emberekre, és soha ennyi szereplő nem tevékenykedett ezen a területen, mint most. Ugyanakkor a felszínen zajló viták mellett szinte észrevétlen maradt, hogy ezen a télen egy minőségében új szakmai koncepció alapján sikerült újjászervezni a fővárosi ellátórendszert.
A korábbi években az volt a cél, hogy lehetőség szerint senki ne fagyjon meg a főváros utcáin, most az, hogy lehetőség szerint senki ne maradjon az utcán. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre arról, hányan veszítették életüket a télen, arról be tudunk számolni, hogy életek százait sikerült megmenteni.
A 2011 őszén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány együttműködésével létrejött budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium egy magasabb minőségű ellátást vezetett be. A konzorciumhoz számos civil szervezet csatlakozott, köztük olyanok is, amelyek korábban nem vettek részt az ellátásban, így lehetőség nyílt a párhuzamosságok megszüntetésére és az erőforrások összehangolására. Az új rendszerben a hajléktalan emberek személyre szabott ellátásban részesülnek, máshová kerülnek az orvosi ellátást igénylő betegek és azok, akiknek csupán ágyra és vacsorára van szükségük. Az ellátás a korábbinál lényegesen rugalmasabb, a szállók fogadják az egymáshoz ragaszkodó párokat, a kutyájuktól megválni nem akaró hajléktalan embereket, és a nehezen kezelhető, hangos, kötekedő embereket is. (Az előző rendszerben az intézményeket erre semmi nem motiválta.) Az új koncepció fontos eleme, hogy nemcsak szállásról és elhelyezésről gondoskodik, hanem a hajléktalanságból kivezető utakat is keresi, az arra alkalmassá váló embereket megpróbálja visszavezetni a munka világába.
Mi történt ezen a télen? A közterületeken élő emberek száma látványosan csökkent. A városban három új szálló nyílt, Budán a Feszty Árpád utcában, Pesten pedig a Váci úton és az Aszódi úton. A téli krízis idejére a MÁV megnyitotta a pályaudvarok várótermeit, a BKV pedig a Nagyvárad téri metróállomását. A Volánbusz Zrt. az Etele téri pályaudvar emeleti helyiségeit bocsátotta a Máltai Szeretetszolgálat rendelkezésére. A korábbi félelmekkel ellentétben a rendőrök és a közterület-felügyelők nem bírságolták a hajléktalan embereket, hanem Budán a Máltai Szeretetszolgálat, Pesten pedig a Menhely Alapítvány huszonnégy órás diszpécserközpontját értesítették, és a szociális munkások a maguk eszközeivel gondoskodtak a segítségre szorulókról. Az aluljárókban plakátok hívták fel a figyelmet arra, hogy a járókelők mit tehetnek, ha bajbajutott hajléktalan embert látnak. Az emberek szállóra, vagy fűtött helyre beszállításához a BRFK két krízisautót biztosított sofőrrel. Sok visszajelzés érkezett a lakosságtól, de a közterület-fenntartó takarítói is jelentették, ha veszélyeztetett embert láttak az aluljáróban. Látható, hogy a feltételek megteremtésében a kormányzat és a fővárosi önkormányzat mellett számos szervezet részt vett. Még a miniszterelnök úr is szót emelt az ügy érdekében. A rendszert széleskörű együttműködés eredményeképpen sikerült humánusan és hatékonyan működtetni. Ezért a munkáért minden közreműködőt köszönet illet.
A három új szálló 452 új férőhelyet jelent. Budapesten egyébként, a magasabb szintű ellátást nyújtó intézményeket is beszámítva több mint 5500 férőhely áll rendelkezésre, ami a téli időszakban nyíló ideiglenes férőhelyekkel együtt 6500-ra nő.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat állandó szállásain 216 férőhely van, a téli krízisidőszakban további 117 ideiglenes helyet alakítottak ki. December 9-én a Feszty Árpád utcában a Belügymisztérium támogatásával a Fővárosi Gázművek korábbi épületében nyílt új szálló, február 2-án pedig az Etele téren sikerült egy újabb átmeneti szállót kialakítani a Volánbusz Zrt. pályaudvarának emeleti helyiségeiben. A Máltai Szeretetszolgálat munkájához jelentős támogatást nyújtott a Fővárosi Vízművek is. A Szeretetszolgálat mindent összevetve 333 férőhelyen fogadta a hajléktalan embereket, de volt olyan éjszaka, amikor 390 ember aludt bent az intézményekben. Decemberben és januárban 93-97 százalékos volt a kihasználtság, februárban a lehűlés és a havazás után a kihasználtság 115 százalék fölé nőtt, ami azt jelentette, hogy a folyosókon is fekhelyek voltak. Február első hetében éjjelente több mint száz hívás érkezett a máltai diszpécserközpontba, a csúcs 142 bejelentés volt. A Szeretetszolgálat krízisautója mellett tizenhat utcai szociális munkás nyolc autóval járta a budai utcákat folyamatosan.
Az ellátásban résztvevő munkatársak tapasztalatai azt mutatták meg, hogy ezen a télen a lakosság is sokkal inkább odafigyelt az utcára kényszerült emberekre, és ez nemcsak a diszpécserközpontba érkezett bejelentések magas száma mutatta meg. Békásmegyeren egy éjszakai műszakba járó férfi heteken át a saját garázsát bocsátotta két hajléktalan ember rendelkezésére, hogy fűtött helyen tölthessék az éjszakát. Arra is volt példa, hogy a krízisautóért telefonáló bejelentő, amikor meghallotta, hogy az autó éppen a város másik felében jár, maga kísérte be a 7-es busz megállójában talált hajléktalan embert az Etele téri szállóra. Arról is tudunk, hogy egy kiserdőből szállóra költöző hajléktalan embertől útravalóval és ajándékkal búcsúztak el a környező házak lakói.