Hírek
2011.12.02.

December 1-jén nemcsak a tél kezdődött el

December elsején életbe lépett az a szigorítás, amely alapján akár elzárással is büntethetők az utcán élő hajléktalan emberek. A következő hetekben pedig három új ellátó intézmény nyílik a fővárosban, ebből egyet a Máltai Szeretetszolgálat működtet majd. Az események Budapestre irányították a nemzetközi sajtó figyelmét, a fővárosi hajléktalanság problémájáról még az arab hírtelevízió is filmet forgatott. Vecsei Miklós alelnökkel a Berliner Zeitung készített interjút. Lapszemlénk.

„Többek között a BBC, az International Business Times és az al-Dzsazíra is beszámol a hajléktalanok büntethetőségét lehetővé tevő, csütörtökön életbe lépett magyar jogszabályról. Megemlítik, hogy hány hajléktalan él a fővárosban, hogy milyen büntetést kaphatnak, illetve a törvényt ért kritikákról is beszámolnak. Az arab hírtelevízió helyszíni riporttal jelentkezett Budapestről.” – írja az origo.hu.

A hírportálon többek között ez olvasható: több külföldi hírforrás is beszámol a hajléktalanok börtönbe zárását lehetővé tevő, frissen elfogadott magyar jogszabályról. A BBC brit közszolgálati adó híroldalának Európával foglalkozó rovatában olvasható cikkben a jogszabály kritikusait idézve azt írják, a törvény betarthatatlan, és nincs elég menedékhely, ahol el lehetne helyezni a Budapesten élő, körülbelül 10 ezer hajléktalant.
A BBC beszámol a hajléktalanokra váró büntetésről, és hogy börtönbe is csukhatják őket. Idézik Vécsei Miklóst, a Máltai Szeretetszolgálat igazgatóhelyettesét, aki szerint a mélyszegénységet nem büntetni kell, hanem kezelni. A BBC híradását több lap, így a Seattle Post blogja, is átvette.

(Az origo.hu teljes cikke itt olvasható)
 

Az index arról ír, hogy korábbihoz képest késéssel nyitnak az új fővárosi hajléktalanellátó intézmények. „Az ígért december elsejénél később, de még a télen átadnak három új hajléktalanellátó intézményt Budapesten. A belügyminiszter korábban arról beszélt, hogy rendőri felügyelet lesz az új szállókon. A Városháza szerint csak külön helyiségeket alakítanak ki, hogy szükség esetén ott tartózkodhasson, kéznél legyen egy ügyeletes rendőr. A háromból két szállót a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, a BMSZKI működtet majd. A szakmai igazgató nem érti, mi szükség erre” –olvasható a portálon. A lap utánaszámolt annak is, hogyan oszlik meg az intézmények között az ígért hatszáz férőhely, és a december elsején életbe lépett szigorító rendelkezést is ismerteti.

„A budapesti hajléktalanoknak már május óta tilos az utcán aludniuk. A fővárosi rendelet szerint aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, szabálysértést követ el, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki a pénzbírságot nem tudja befizetni, azt elzárással büntethetik. December 1-jétől életbe lép egy újabb szigorítás. A parlamentben november 14-én megszavazták a szabálysértési törvény módosítását, amely még egyszerűbbé teszi az elzárás elrendelését. Akit másodszor kapnak hajléktalankodáson, a módosítás értelmében 150 ezer forintos – nyilván megfizethetetlen – pénzbírsággal, vagy közvetlenül elzárással sújtható.

Az elzárás minimum egy, maximum hatvan napig tarthat. Ha a pénzbírságot változtatják elzárásra, egy nap háromezer forintot ér. Az elzárt ember köteles a bv-intézet tisztántartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni, de végeztethetnek vele más munkát is, ha orvosi vélemény alapján így dönt a befogadási és foglalkoztási bizottság. Az elzárt hajléktalanokat az a veszély is fenyegeti, hogy búcsút mondhatnak a saját tárgyaiknak. Alapesetben a börtönbe be nem vihető tárgyat letétbe helyezik, de ha úgy ítélik meg, hogy ez közegészségügyi okból nem lehetséges, akkor a tulajdonosnak kellene megpróbálni valami megőrző helyet találni neki. Ha ez nem megy, az adott tárgyat megsemmisítik.
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján nincs lehetőség arra, hogy hajléktalanszállókon hajtsák végre az elzárás büntetést. A vonatkozó rendelet kimondja, hogy az elzárást rendőrségi fogdában (ha az elkövető eleve őrizetben van, és az elzárás hátra lévő ideje a tíz napot nem haladja meg) vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.”

(A teljes összeállítás itt található)

 

A berlini Die Tageszeitung riportere Vecsei Miklóst, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökét kérte meg, hogy segítsen értelmezni a Budapesten kialakult helyzetet.

(A Die Tageszeitung cikke innen letölthető)





PDF | nyomtatás | oldal teteje