|
|
|
„Sajnálatos, hogy a szíriai háború elől menekülők olyan eszközökkel kénytelenek eljutni Európába, amelyek életveszélyesek” – emelte ki Matthew Festing, a máltai lovagrend nagymestere, aki azzal a kéréssel fordult a nagykövetek felé – akik közül többük országa is közvetlenül érintett a menekültválságban –, hogy az Európai Unió dolgozzon ki egy olyan közös politikát, mellyel együttesen léphetnek fel ennek a humanitárius krízisnek a kezelésében. Ez olyan alapvető értékek, mint az emberi élet és méltóság, illetve a tolerancia védelmének előmozdítását is megkívánja - olvasható a Magyar Kurír oldalán.
„A máltai lovagrend évek óta jelen van az olyan erőszaktól sújtott országokban, mint Irak vagy Szíria, és a határos országokban is. 2015-ben a szervezet a balkáni menekültútvonal kialakulása miatt fokozta jelenlétét a térségben, míg a Lampedusában és a Szicíliai csatornán már korábban is munkálkodó olaszországi csoportja kiterjesztette tevékenységét az egész Égei-tenger térségére” – hangsúlyozta Matthew Festing.
„Nem tudom, hogy Európa közömbös-e. Az persze biztos, hogy az, ami már több mint egy éve folyik, vagyis, hogy már több mint egymillió bevándorló érkezett Európába, csak a kezdet. Európa nagy problémája pedig az, hogy erre nincs egy általános, átfogó politikája. Ez persze nagyon nehéz, mert nem csupán más országokból érkező emberek befogadásáról van szó, hanem a helyzet belső szabályok szerinti kezelésének a megoldásáról is. Úgy vélem, ez lehet az oka annak, hogy az európai országok nagy része – legtöbbször elég szervezetlen módon – önállóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Elhiszem, hogy nehéz befogadni ennyi embert, hiszen az integrációjuk, a közösségi életbe való beillesztésük, az elfogadásuk sok problémával jár. És akkor ott van még az egyes országok gazdasági helyzete, s nem utolsó sorban a politikájuk. Természetesen a Szuverén Máltai Lovagrend nem ezek szerint jár el, hanem azt a politikát követi, hogy azokkal kell foglalkoznia, akik leginkább szenvednek” – mondta el Dominique de la Rochefoucauld-Montbel.
A lovagrend nagyispotályosa arra felvetésre, hogy Ferenc pápa nemrégiben újra arra szólított fel mindenkit, hogy ne legyen közömbös, a következőt válaszolta: „Nyisd ki a szívedet! – ez egy igazi keresztény álláspont, amelyet követnünk kell. Tudnunk kell, miként fogadjuk be azokat, akik „mások”, de egyúttal a befogadottaknak is tisztelettel kell lenniük azok iránt, akik befogadják őket. Ha személyekre lebontjuk a dolgokat, akkor persze könnyebb megérteni a hagyományokat, a szokásokat, a családi kötelékeket. Amikor már államról beszélünk, minden egy kicsit bonyolultabbá válik. Az állam és annak a politikája egészen más. Ekkor többé már nem személyekről, hanem emberek tömegéről, számokról beszélünk.”
A rend nagymestere szerint a vallásos szervezeteket néha ellehetetlenítik a humanitárius munkák végzésétől. Dominique de la Rochefoucauld-Montbel szerint ez a szervezetek hozzáállástól nagyban függ: „Ezen a területen úgy tapasztalták, hogy akkor adhatják a legjobb egészségügyi ellátást, ha nem érdekli őket annak a személynek, akivel foglalkoznak, a hagyománya, az életmódja, a történelme és semmi, ami hozzá tartozik. De ebben az esetben téged és a munkádat sem érti meg a másik fél. Nekünk, mint rendnek, lehetőségünk volt 2015 májusában Vallások közösen a humanitárius tevékenységekért címmel egy találkozó megrendezésére Genfben. Ez úgy hiszem, csodás lehetőség volt sokak számára, hogy felfedezzék, a fizikai dimenzión túl létezik a lelki is, s egyik nem gyógyítható a másik nélkül. Úgy vélem, a vallási hagyományok tisztelete, a kölcsönös megértés lehetnek az első lépések, amelyekkel hatékonyabbá tehetjük a humanitárius tevékenységünket vagy a kórházi munkánkat. S lehet, ez a legnagyobb különbség azokkal a hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel szemben, akik gyakran egy-egy helyre érkezve igen nagy segítséget nyújtanak, ám néha nem fogadják el a helyi és családi hagyományokból származó viselkedéstípusokat. Így megesik, hogy ezek a szervezetek, habár egészségügyi ellátás vagy élelmezés szempontjából kiváló munkát végezve térnek haza, mégis rossz emléket és esetleg – sok esetben lelki – fájdalmat hagynak maguk után. Éppen ezért úgy gondolom, ez a másik hozzáállás lehet az emberek számára az igazi megoldás. Éppen ezért szeretnénk egy párhuzamos rendezvényt tartani az idei isztambuli találkozón.”
Az ENSZ főtitkár, Ban Ki Mun kérésére 2016 májusában Isztambulban nemzetközi humanitárius csúcstalálkozót rendeznek, amelyen – más vallásos szervezeteket is képviselve – a Szuverén Máltai Lovagrend is részt vesz.