|
|
|
A Fejlesztés Európai Éve (EYD2015) tematikus év célkitűzése, hogy felhívja a polgárok figyelmét azon fejlesztési támogatásokra és együttműködésekre, melyeket az EU a határain kívüli fejlődő országokkal és régiókkal folytat. Ez az első olyan európai év, melynek középpontjában a külkapcsolatok állnak.
A HAND Szövetség Szervezésében 2015. január 30-án az Európa Pont épületében kampányindító rendezvényen Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke Kovács Ádám Zoltánnal (Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államitkára) és Perger Istvánnal (Európa Pont kommunikációs vezetője) együtt megnyitotta a rendezvénysorozatot. A rendezvényen Balogh Réka, a HAND Szövetség munkatársa ismertette a nemzetközi fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás területén dolgozó civil szervezetek hálózatának programjait, amelyet havonta egy-egy területre fókuszálva terveznek megvalósítani a Fejlesztés Európai Éve alatt.
Az Európai Unió (EU) elkötelezett a fejlődő országokban tapasztalható szegénység felszámolásában, és ezért szorosabb és hatékonyabb együttműködést szeretne kialakítani a civil szervezetekkel - mondta Perger István, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének kommunikációs vezetője január 30-án Budapesten. A fejlesztés európai éve 2015 program meghirdetése alkalmából tartott konferencián Perger István kiemelte, ez az év a külkapcsolatok téma köré épül majd, és tematikus hónapok lesznek például az oktatás, az egészség, a béke és biztonság, a demográfia és a migráció témakörében.
A kommunikációs vezető emlékeztetett, a fejlesztés európai éve programot az Európai Bizottság javaslatára hívták életre, és ez a kezdeményezés lehetőség arra, hogy az unió tagországai "demonstrálják", milyen elkötelezettek a szegénység felszámolásában. Perger István ismertette az Eurobarométer legfrissebb felmérését is, amely szerint a megkérdezett uniós állampolgárok 85 százaléka mondta azt, hogy fontos a fejlesztéspolitika a fejlődő országokban, és 67 százalékuk gondolta úgy, hogy fokozni kell ezen országok támogatását. A válaszadók 69 százaléka szerint a szegénység leküzdése pozitív hatást gyakorol az európai állampolgárokra is, és ez hozzájárul egy békésebb és igazságosabb világhoz. Hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Bizottság szorosan együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint a humanitárius segítséget végző civil szervezetekkel.
Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke is arról beszélt, hogy elengedhetetlen az állami szféra és a civil szervezetek közös fellépése a szegénység, a gondok felszámolása érdekében. Hozzátette: a harmadik világból legtöbben a félelem miatt menekülnek, és a fő kérdés az, hogy miként lehet segíteni rajtuk. Mint fogalmazott, a határainkon azok a menekültek állnak, akik félelmükben hagyják el hazájukat, és az acél, hogy eloszlassuk a félelmüket és a bizonytalanságukat.
"Ezeket a problémákat nem csak a határállomásokon kell komolyan venni, ezeket az embereket lehetőség szerint még saját hazájukban kell segíteni", hiszen - mint mondta - az emberek alapvetően nem szívesen menekülnek el saját országukból. Győri-Dani Lajos kiemelte, ez a feladat nem egyszerű, és közös felelősség megoldani a válságukat, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a menekülők saját hazájukban találják meg biztonságos élet feltételeit. Ehhez a közösségvállaláshoz meg kell találni a partnereket, és hatékonyan, magas szakmaisággal felhasználni a meglévő tapasztalatokat.
Kiss Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a kormány célja megismertetni a civilekkel a fejlesztéspolitika főbb irányait, megmutatni az eddig elért eredményeket.