|
|
|
Falszárító berendezésekkel szárítják a házakat Obrenovácon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Nagybecskereki Püspökségi Caritas munkatársai. A májusi árvíz után még mindig nedvesek a falak, ezért van szükség az önkéntesek munkájára és a speciális berendezésekre. Az obrenováciak még mindig nem tudják, visszaköltözhetnek-e ősszel otthonaikba.
Továbbra is lakhatatlanok Obrenovácon a lakóházak. Van akinek negyven év munkája veszett oda a májusi árvízben. „Nem tudom, mit mondjak… Nehéz beszélnem erről. Túléltem a 81-es árvizet. Új házat építettem. Tessék, most megint ugyanaz. Mit mondjak?” – panaszkodott Aleksandar Janković.
Srđan Jovićnak is teljesen fel kell újítani az otthonát. Az árvíz mindent tönkretett. „Az egész ház víz alatt volt. A víz 4 és fél-5 méter magasan állt, tehát a tető felett volt a szintje. Minden tönkrement. Nincs semmi, ami megmaradt volna.”
Egyes házakból csak egy hónappal később húzódott vissza a víz. Minden elázott bent is, a falak pedig nehezen száradnak. Slavica Obradović: „Az egész házat elöntötte a víz, a tetőig ért. A falak átáztak. Harminc nappal később tudtuk eltávolítani a vizet és kivinni a dolgokat. Két napig négy ember hordta ki a holminkat és a szemetet, olyan sokáig állt itt a víz.”
Az obrenovaci árvízkárosultak az állam segítségében és a külföldi támogatásokban bíznak, egyelőre azonban nem halad előre az ügyük. „Valamilyen nemzetközi szervezetnek kellene felújítania a házakat – mondta Milivoje Perikov –, de ez sehogyan sem kezdődik el. Mindjárt elmúlik a nyár. A lakosok félnek a téltől. Egyértelmű, hogy ezt maguk nem tudják elvégezni. Ebben részt kell vennie az államnak és a községnek.”
Napokig tisztította a házát a sártól Toma Dikić is. Azt panaszolja, hogy az állam nem segít nekik kellő mértékben. „Ez a mi államunk nem a legjobb. Lenne neki miből adnia, mégsem ad. Azt a pénzt is, amit adniuk kellett volna, lelassították. Pedig ezt lehetne szépen, szervezetten csinálni, odaadni az embereknek a pénzt, hogy mosoly legyen az arcukon. Ők mégsem akarják.”
A helyiek nem elégedettek a kárfelméréssel sem, és megkérdőjelezik a jelentést készítők szakértelmét is. „Ezt a településrészt a negyedik kategóriába sorolták be. Ez mintegy 350 ezer dinárt jelent, ami valamivel több, mint háromezer euró. Ennyiből képtelenség rendbe hozni az épületeket. Sokkal több pénzre van szükségünk” – magyarázta Željko Grujičić, a Jugović Fivérek Településrész Polgárok Egyesületének tagja.
Obrenovac Dudovi kerülete volt leghosszabb ideig elöntve májusban. A víz hatméteres volt. Most a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Nagybecskereki Püspökségi Caritas munkatársai, önkéntesei segítenek. A házak még mindig nedvesek, ezért van szükség a szárításukra. Az önkéntesek közel nyolcvan házban használnak ipari falszárító berendezéseket. „Negyvenhárom gépünk van. Jelenleg huszonnyolc szárítást már befejeztünk, harmincöt szárításunk még folyamatban van. A napokban befejezzük ezek is, és akkor újabb házakba helyezzük át a készülékeket, és akkor nyolcvan házat ki tudunk szárítani augusztus végére” – magyarázta Sáhóné Lajkó Zsuzsanna, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátora.
Click to play this video
2014 08 08 Falszárító berendezésekkel szárítják a házakat Obrenovácon plusz
A település térképén magyarázza a magyarországi szervezet önkéntese, hova helyeztek el falszárító gépeket. A döntésnél különféle szempontokat vettek figyelembe: „Hányan élnek a családban, van-e kisgyerek, van-e tartósan beteg, van-e idős, egyedül élő ember, fogyatékos, vagy asztmás, tüdőbeteg, akik ebből a szempontból kifejezetten veszélyeztettek, őket előre vettük a sorban és ott kezdtük a gépek kihelyezését. Az x-el jelölt házak azok, ahol már befejeztük a szárítást, azok voltak az első épületek, a piros karikákban pedig jelenleg folyik a szárítás.”
Az önkéntesek azért használják a speciális berendezéseket, hogy a kitelepített obrenováci családok minél előbb megkezdhessék a felújítást és visszaköltözhessenek otthonaikba. A víz júniusban húzódott teljesen vissza, ezért a munkát csak júliusban kezdhették meg a falszárítókkal. „A gép úgy működik, hogy felmelegíti a levegőt, érezzük is itt a helyiségben, hogy mennyire meleg van. Fújja a meleg levegőt, meg forgatja. A másik oldalon beszívja, és van benne egy kondenzátor, ahol lecsapódik a levegő a gépbe és kicsapódik a pára, és itt láthatjuk, hogy kifolyik ezen a csövön a folyadék, és egy vödörbe kell felfogni a vizet. A lakosoknak igazából ezzel a géppel csak annyit kell törődniük, hogy mivel 24 órán keresztül üzemel, ki kell vinniük a vizet, hogy folyamatosan legyen hely a víznek kifolyni a gépből” – magyarázta a gép működését Sáhóné Lajkó Zsuzsanna.
Az ipari falszárító berendezések 24 óra alatt akár 75-80 liter vizet is képesek leszívni, a falak nedvességétől függően. Milivoje Perikov nagyon elégedett a géppel: „Ez nagyszerű, kitűnő. Éjszaka 20 litert vont ki, este 7 órától reggel 8 óráig. Tehát 13 óra alatt kivont 20 litert.”
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat először segít Szerbiában. Amikor hívták őket, nem volt kérdés, hogy igent mondanak. Sáhóné Lajkó Zsuzsanna: „Heti váltásban dolgozunk itt. Mindig három önkéntes van jelen a területen. Ketten vagyunk a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól és mindig egy önkéntes van a zrenjanini Caritastól. A zrenjanini Caritas önkéntese segít nekünk a nyelvi nehézségek áthidalásában, tehát tolmácsolási-feladatokban segít, illetve ugyanúgy a munkáknak az elvégzésében ők is részt vesznek. Betanítottuk őket, és így a segítségünkre vannak.”
Az önkéntesek július elején érkeztek a településre, és augusztus végéig maradnak. A Nagybecskereki Püspökségi Caritas is részt vesz a munkában. A humanitárius szervezet ötezer dinárig, vagyis 15 ezer forintig állja a szárítandó házak áramszámláinak költségét.