|
|
|
A kiépült nagy szociális ellátórendszerek mellett a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a kísérleti jellegű kezdeményezésekre, amelyek a felzárkózásban "közel mernek menni a társadalmi problémákhoz, a családok kríziséhez" - mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár pénteken az a tatabányai Mésztelepen tett látogatásán. Czibere Károly hozzátette, "fontos hogy a közvéleménynek bemutathassuk, a roma felzárkózásra szánt összeg nem kidobott pénz. Jelenleg folyik egy felmérés a 2010 óta folytatott felzárkózási törekvések eredményéről, melyek tapasztalatait ősszel ismerhetjük meg".
A felmérés során vizsgálják egyebek mellett a telepprogramok és az ösztöndíjprogramok hatását - mondta az államtitkár, aki első hivatalos útján a Mésztelepen aMagyar Máltai Szeretetszolgálat integrációs programjával ismerkedett meg.
A politikus a szociális életpályamodell bejelentését nevezte az általa felügyelt terület egyik legsürgetőbb feladatának, ez a szociális ellátórendszerben dolgozó kilencvenezer ember számra jelent kiszámíthatóságot. Czibere Károly ismertette: a felzárkózás, a segélyezés, a gyermekvédelem és a szociális szolgáltatások területén az ősz elejére szeretnének négy évre előre tekintő koncepciókat készíteni.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2014 februárjában nyitott közösségi házat és indította el programját Tatabánya mésztelepi városrészében. A kezdeményezést az áramszolgáltató a hálózat átépítésével és előre fizetős mérőórákkal segítette, közben a szeretetszolgálat kályhákat adott a családoknak, hogy tudjanak fűteni.
A rendszer leglényegesebb eleme, hogy az ezerkétszáz lakosú telepen új rendszerben lehet áramot vételezni, amiért előre fizetni kell. Azóta a legális bekötések száma ötven százalékkal nőtt, és felére csökkent a területen az áramfogyasztás - mondta el a közösségi ház átadásakor Mező Csaba, az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. igazgatóságának tagja.
Az önkormányzat a Belügyminisztériumtól támogatást kapott huszonkét közmunkás foglalkoztatására, ők rendbe tették a telepet. Szintén minisztériumi támogatással, 22 millió forintért létrehoztak egy brikettkészítő üzemet, amelyben mésztelepiek készítenek a városi fahulladékból tüzelőanyagot telepi felhasználásra.
Tatabánya-Mésztelepen az 1900-as évek elején épültek az első házak a kőbánya és a cementgyár dolgozóinak. A hatajtósnak nevezett sorházakban hat család élt együtt, az ingatlan egyik oldalán tüzelőtárolók, a másik végén árnyékszékek voltak. A telepen az 1960-as évek végéig még szinte kivétel nélkül a környező gyárak dolgozói laktak, mára azonban a telep marginális élethelyzetű emberek elzárt világává vált.