|
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat zugligeti központjában hetvenhatan jelentek meg a 84 megválasztott küldött közül, így a gyűlés határozatképes volt.
Kozma Imre atya, a Szeretetszolgálat elnöke nyitóbeszédében megemlékezett az idén 25 éves Szeretetszolgálat társalapítójáról és örökös tiszteletbeli elnökéről, Csilla von Boeselagerről, aki már betegen tért haza Magyarországra, és azzal a felismeréssel érkezett, hogy addig kell jót tenni, amíg erre idő van. Kozma Imre atya az akkori eseményeket felidézve megemlítette, hogy zugligeti közösségben is két alapelvet tartott fontosnak. Az egyik az volt, hogy nem akkor kell jót cselekedni, amikor jónak érezzük magunkat, a másik, hogy „szeretetcselekedetek” nélkül nincs istenimádat sem. „Isten azt várja tőlünk, hogy ne magunkért éljünk, hanem másokért. Az élet arra való, hogy elajándékozzuk. Az önkéntesség azt jelenti: nem tarthatjuk meg az életünket magunknak.”
Kállay Ubul Tamás, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar Szeretetszolgálat tevékenységét számon tartják és nagyra értékelik a Szuverén Máltai Lovagrend római központjában is.
A 2013-as év tevékenységét ismertető Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök kitért a Máltai Szeretetszolgálatnál zajló szervezetfejlesztési folyamatra, amely hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a karitatív szervezet működését. Mint mondta, egy ekkora szervezet már nem spontán fejlődik, a hagyományos intézményfejlesztési ciklus lezárult, most már más irányt vesz a fejlődés. Az ügyvezető alelnök kitért a máltai pékségre, amely új modellt jelent abban értelemben, hogy munkalehetőséget is nyújt megváltozott munkaképességű embereknek, és eközben a termékei is jótékony célokat valósít meg. A 2013-as árvíz eseményeit idézve Győri-Dani Lajos azt emelte ki, hogy valamennyi régió részt vett a munkában, és „ahogy vonult le az ár, a máltaiak mindig ott voltak, ahol a legmagasabban állt a víz”. A Szeretetszolgálat fontos eredményei között említette meg, hogy a telepen végzett munkájával a máltai szervezet egy nemzetközi program központja lett, ami azt jelenti, hogy a magyar állam és a külföldi partnerek is elfogadják eredményeit. Újító kezdeményezésként említette az interneten otthonápolási tanácsokat nyújtó webnővér programot, amely „olyan embereknek nyújt támogatást, akik nem kértek tőlünk segítséget, egyszerűen csak tudjuk róluk,hogy rászorulnak”.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a telepeken végzett máltai programról szólva megemlítette, hogy Szuverén Máltai Lovagrend az egyik kiemelt ügyévé emelte a romák felzárkóztatását, és első teendőként a magyarországi nyomortelepeken zajló Jelenlét programmal ismerkedtek meg. Az elkötelezettség nyomatékosítására a Rend romaügyi nagykövetet is kinevezett az integrációval kapcsolatos teendők összefogására. Az alelnök kitért az önkéntesség megújítására is, mint mondta, az elmúlt évben végigjárták a régiókat, hogy az önkéntességgel kapcsolatos kérdéseket és javaslatokat összegyűjtsék.
A pénzügyi beszámolót ismetető Túri Ildikó főkönyvelő azt közölte, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mérlegfőösszege meghaladja a hatmilliárd forintot. Az elmúlt évben számottevően nőtt az adományok mértéke, ami részben a dunai árvíz hatása volt, de minden bizonnyal a társadalom erősödő felelősségérzetét is jelzi a változás.
A küldöttgyűlés meghallgatta a lejáró mandátumú felügyelő bizottság jelentését és ajánlásait, majd a küldöttek új felügyelő szervet választottak. A felügyelő bizottság tagjai lettek: Tombor Sándor, dr. Fekete András és dr. Zaránd Pál.
Zárszavában Kozma Imre atya hosszabban kitért az önkéntességre, aminek meghatározó szerepet kell betöltenie a Máltai Szeretetszolgálat életében. Mint mondta, nem az számít, hogy valaki kap-e pénzt munkatársként, hanem az, önkéntes lelkülettel teszi-e a dolgát. „Az önkéntesség azt jelenti, hogy megtanulunk szeretni. Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket. Ez Jézus parancsa. Az ember elindul önmagából a másik ember felé. Ez a szeretet. Az ember megtanul áldozatot vállalni, keresi a lehetőségét, hogy hogyan tudja kimutatni a szeretetét. Az önkéntesség kell, hogy a gerince legyen egy karitatív szervezetnek Az önkéntesség azt jelenti, hogy benne van a lélek. Mindannyiunknak önkéntes lelkületű emberré kell válni.”