|
|
|
Az osztrák-magyar határon létesített műszaki határzár, ismertebb nevén a keleti és a nyugati blokkot egymástól elválasztó vasfüggöny lebontásának 25. évfordulójára emlékeztek Budapesten. Az 1989 május 2-án kezdődött bontás történelmi tett volt, amelynek nyomán ötvenezernél is több keletnémet menekült érkezett Magyarországra, akiket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fogadott be. Az évfordulóra Budapestre látogatott Joachim Januer újságíró, aki negyedszázada a ZDF német televíziót tudósította az eseményekről. Az egykori tudósító Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnökével tévékamerák előtt kereste fel a zugligeti templom kertjében 1989-ben létesített első menekült tábor helyszínét.
Történelmi lépésnek nevezte a vasfüggöny lebontását az a német újságíró, aki 25 éve a nyugatnémet televíziót tudósította az osztrák–magyar határról. Németország máig hálás Magyarországnak azért, hogy megnyitotta az utat a szabad világba – erről már a német nagykövetség illetékese beszélt egy budapesti konferencián. „Magyarország ma ezen a helyen véget vet Európa negyven évig tartó, nyugati–keleti megosztottságának.” Ezekkel a szavakkal tudósította Joachim Jauer 1989. május 2-án este hét órakor a német közszolgálati televíziót arról, hogy megkezdődött a vasfüggöny lebontása az osztrák–magyar határon.
A Hír TV beszámolója szerint Jauer volt az egyetlen nyugatnémet tévés, aki jelen volt, amikor magyar tisztek május 2-án Hegyeshalomban bejelentették a hírt. „Az első pillanatban még nem fogtam fel, csak jegyzeteltem tovább. Aztán megkérdeztem, megbeszélték ezt az NDK-val? Erre azt válaszolta az egyik tiszt: »Uram, ez a Magyar Népköztársaság belügye«. És erre megkérdeztem: mi lesz a sok emberrel, akik az NDK-ból érkeznek? Erre azt mondták: az meg az NDK belügye, hogy hová engedi utazni az állampolgárait” – emlékezett vissza az újságíró.
A hírposta.hu beszámolója szerint a határzár felszámolását a magyar katonák esőben kezdték meg – a sors iróniája, hogy éppen az NDK-ban gyártott szerszámokkal. Joachim Jauer szerint a Németh Miklós vezette kormány történelmi döntést hozott, amikor megnyitotta az utat a szovjet blokk országai előtt a szabad világba. Az újságíró megkérdezte Németh Miklóstól, hogy kért-e engedélyt Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkártól. A válasz nemleges volt.
„Az a tény, hogy Magyarország ezen a helyen megszüntette a hermetikus elszigeteltségét a keleti blokknak, a Varsói Szerződésnek vagy a a szovjet birodalomnak, nevezhetik bárhogy, szóval ez egy olyan történelmi lépés, amely nélkül nem ülhetnénk itt, és Németország valószínűleg úgy és akkor nem egyesülhetett volna újra. És ezért én németként nagyon köszönöm, hogy Magyarország ezt megtette” – mondta Joachim Jauer.
A német vezetés máig hálás Magyarországnak a vasfüggöny lebontásáért. „Fenn kell tartanunk az emlékezést. Mindenki, aki részese volt mindennek, továbbadja, és ezért foglalkoztunk ma is ezzel, mert fontos számunkra, hogy a fiatalabbak is tanuljanak a történelemből. Hogy tudják, miért vagyunk hálásak a magyaroknak és mi ennek a háttere” – mondta Claudia Walpuski, a német nagykövetség sajtóattaséja.
Joachim Jauer úgy emlékszik: az Ausztriát és Magyarországot elválasztó kerítést olyan hamar felszámolták, hogy az 1989. június végén rendezett hivatalos átvágásra semmi nem maradt belőle. Ezért az akkori osztrák és magyar külügyminiszternek, Alois Mocknak és Horn Gyulának külön kerítést építettek, hogy legyen mit átvágniuk – állítja a ZDF egykori tudósítója.
A határt hivatalosan 1989. szeptember 10-én nyitották meg az NDK-ból érkezők előtt, akik tízezer számra távozhattak Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba. Szűk két hónappal később leomlott a berlini fal, 1990 októberében pedig hivatalosan is egyesült az NSZK az NDK-val.