|
|
|
A sajtótájékoztatón Tarlós István bejelentette: 14-én tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés a szabálysértési törvénnyel összefüggő azon rendeletet, amely meghatározza majd, hol nem tartózkodhatnak életvitelszerűen a hajléktalanok Budapesten. A rendeletben nem szándékoznak szerepeltetni a burkolt járdákat - közölte a főpolgármester, hozzátéve, hogy a főváros javaslatai szerint 29 kiemelt fővárosi aluljáróban tilos lesz élniük a hajléktalanoknak, valamint a rendeletben játszóterekre és oktatási intézmények környezetére koncentrálnak. A kerületi javaslatok külön mellékletet képeznek - mondta a főpolgármester, majd megjegyezte, hogy van olyan kerületi javaslat, amelyet nem tud értelmezni.
A főpolgármester hangsúlyozta: a rendelet nem a hajléktalanok ellen készül. A hajléktalanprobléma elsősorban egészségügyi és szociális kérdés - mondta, majd hozzátette: nem egészséges aluljárókban élni, ott hagyni a hajléktalan embereket nem jelent megoldást és gondoskodást. A főpolgármester szólt arról, hogy 2010 óta ezerrel nőtt a hajléktalan-szálláshelyek száma, egészségügyi központot létesítettek számukra, létrehozták a Budapesti Hajléktalanügyi Konzorciumot, valamint az elmúlt három évben elérték, hogy töredékére csökkent az utcán kihűlés miatt életüket vesztő emberek száma. Megoldatlan problémának nevezete ugyanakkor a hajléktalanok esetében az addiktológiai és pszichiátria ellátást.
Tarlós István közölte, tervezik új krízishelyek megnyitását, további lábadozók üzemeltetését, valamint speciális mentőautó rendszeresítését, amely lehetővé tenné a helyszíni fertőtlenítést. A fejlesztésekre megnyílt egy mintegy nyolcvanmillió forintos támogatási lehetőség a Belügyminisztériumom (BM) keresztül - tette hozzá. Tarlós István szólt arról is, hogy az OPNI, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával több száz ember került az utcára. Egy szakmai értékelés szerint az utcára került betegek közül nagyjából háromszázan ön- és közveszélyesek - mondta.
A sajtótájékoztatón Vecsei Miklós a fővárosi rendelet-tervezet kapcsán elmondta, hogy számos fontos kérdést a rendelet sem tud majd megoldani. Ilyen problémának nevezte a pszichiátriai betegek, drogfüggők, magatehetetlen, saját sorsukról dönteni képtelen emberek helyzetének megoldatlanságát, melynek kapcsán Vecsei Miklós elmondta, hogy véleménye szerint toleranciafogalmunk elcsúszott, és nem megkerülhető kérdés az, hogy meddig terjed az önrendelkezés?
A hajléktalan emberek idei téli ellátásával kapcsolatban megerősítette, hogy férőhelyhiány miatt senki sem fog az utcán maradni, hiszen a jelenlegi ellátórendszer is képes befogadni valamennyi utcán élő hajléktalan embert, de a tervezett készenléti krízisférőhelyek abszolút garanciát jelentenek erre. Az alelnök képekkel illusztrált rövid előadásában bemutatta a jelenlegi ellátórendszert, és elmondta, hogy a magyar hajléktalan-ellátás az egyik legjobban szervezett Európában. Az eredményekről szólva kiemelte, hogy a közmunkaprogram „sokat hozott” a hajléktalan embereknek, és kitért a szociális törvényben megjelenő támogatott lakhatásban rejlő lehetőségekre.
Kérdésre válaszolva elmondta, becslése szerint Budapesten 9000 hajléktalan él, ebből 7500-at "látnak is", és a fővárosban 7000 hely van számukra.
Pesti Imre fővárosi kormánymegbízott a sajtótájékoztatón elmondta, ha a krízisidőszakban szükséges lesz, akkor a Hungexpo területén biztosítanak majd helyet, egészségügyi ellátást és tisztálkodási lehetőséget a hajléktalanoknak. Ott akár tízezer embert be tudnak fogadni december elsejétől a tél végéig - tette hozzá.
A kormányzat "szinte korlátlan férőhelyet" biztosít a BM-mel, a Főpolgármesteri Hivatallal és a katasztrófavédelemmel együtt - tette hozzá. Mint mondta, a hajléktalan-kérdés szabályozásában az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ad irányt, és a szabályozás éppen a hajléktalan emberek érdekében született meg.