|
|
|
A gyermekek nyomora olyan seb a társadalom testén, ami mindenkinek fáj - idézte Vecsei Miklós egy pap ismerősének szavait a szegénység elleni világnapon a felzárkóztatásért felelős államtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón Bátonyterenyén. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a társadalom többi sebe már nem ilyen, a gyerekeket érintő mélyszegénység és nyomor viszont közös ügy.
A nyomort az különbözteti meg a szegénységtől, hogy a nyomorban élők már nem gondolnak a hoplnapra, csak a mában élnek. A "holnaptalan" közösségekben felnövő gyerekekből viszont jó eséllyel hajléktalanok lesznek - mondta az alelnök. Ezért volt fontos, hogy három évvel ezelőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat feladatául kapta az ország nyolc kistérségében induló gyerekesély programok szakmai felügyeletét.
Vecsei Miklós elmondta, azt tapasztalják, hogy a kistérségeken belül, még a leszakadó és a leghátrányosabb területek között is óriásiak a különbségek, és más-más beavatkozást igényelnek. Ezekhez kérik, és az elmúlt időszakban meg is kapták az eszközöket - mondta, hozzátéve, nagyon világossá vált, hogy ha a mindenkori kormányzat "nem juttatja el a fegyvereket a végvárakba", akkor azok nem tudják felvenni a küzdelmet.
A szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb alapelve az kell, hogy legyen, hogy nem tüneti kezelést alkalmaz, hanem rendszerszinten nyúl hozzá azokhoz a folyamatokhoz és helyzetekhez, amelyekben a szegénység mindig újratermelődik - mondta Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón.
A szegénység elleni küzdelem világnapján Kovács Zoltán arról beszélt, hogy létrejött egy új szervezeti egység, amely kimondottan a mélyszegénységben élők, a halmozottan hátrányos helyzetben lévők, köztük a romák helyzetére figyel, hiszen az államtitkárság egyik fontos feladata, hogy ezen társadalmi rétegek problémáival, a számukra nyújtható lehetőségekkel foglalkozzon.
Az államtitkár elmondta, nem véletlen a helyszínválasztás, a város egyik óvodája, mert a szegénységgel való szembenézés gyerekkorban kezdődik, a felzárkóztatási stratégia lépései is elsősorban a gyerekeket, fiatalokat célozzák meg. Ismertetése szerint az Integrációs Pedagógiai Rendszer keretében közel 18 ezer gyerek kap ösztöndíjat minőségelvű szempontok alapján, 1848 köznevelési intézmény és 13 ezer pedagógus vesz részt a programban, amelyben 79 ezer halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, valamint 25 ezer óvodást tudnak ellátni. Olyan felfogásban harcolunk a szegénység ellen, amely fenntartható, működőképes alapokat nyújt az előttünk álló évekre - fogalmazott Kovács Zoltán.