|
|
|
Hlavay Richárd, a rádió riportere elsőként arról kérdezte a Szeretetszolgálat alelnökét, mi az álláspontja a fővárosi önkormányzat egy tervezett rendeletéről, amely meghatározná, hol nem tartózkodhatnak hajléktalan emberek. Vecsei Miklós felidézte az Alkotmánybíróság korábbi határozatát, amely világosan kimondta, hogy a szociális problémákat szociális eszközökkel kell megoldani. De az Alkotmánybírósági határozatban indirekt módon az is benne van, hogy a fővárosi vagy a kerületi rendeletek megszületése után „türelmi zónák” jöhetnek létre a nagyobb városokban, ami meglehetősen sok veszélyt rejt magában. Ezeknek a „türelmi zónáknak” elsősorban a politikai hatásaival lehet számolni, hiszen választási év lesz, ennek ellenére jó lenne elkerülni a kezelhetetlen helyzeteket, és minimális konszenzusra jutni. A Fővárosi Közgyűlés a közeljövőben kíván rendeletet alkotni a kérdésről, és az alelnök szerint akármilyen rendelet születik, akár a preambulumban is, de hitet kell amellett tenni, hogy a főváros továbbra is arra törekszik, hogy minden utcán élő ember problémájára választ adjon, és az emberi élet védelme élvezzen prioritást.
A jelenlegi helyzet lehetséges megoldásával kapcsolatban az alelnök kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy a problémára nyugodtan és higgadtan végiggondolva jó válaszokat adjunk. Az lenne a legfontosabb, hogy most már akkor nézzük meg, mi ellen is harcolunk? Mert abban egyetértés van, hogy az utcai hajléktalanság összeegyeztethetetlen az emberi méltósággal. De összességében a hajléktalanság ellen nem lehet harcolni, mint ahogyan általánosságban a betegség ellen sem. Az egyes helyzeteket kell megérteni, és diagnózisokat felállítani, amelyekben meghatározható, hogy az eset megoldásának kulcsa a mentősök, a szociális munkások, a közterület-felügyelők, vagy éppen a rendőrök kezében van-e. Az alelnök szerint azok, akik igazán irritálják a közvéleményt és a politikát, mindössze néhány százan vannak, de őket látják meg a legtöbben. Arra a kérdésre, hogy ezzel a néhány száz „nem együttműködő” emberrel az ellátórendszer miért nem tud mit kezdeni, Vecsei Miklós elmondta, hogy véleménye szerint a források elosztásán, differenciálásán kellene elsősorban változtatni, hiszen a jelenlegi rendszerben minden ellátást igénybe vevő gondozására azonos összeg jut. Az intézmények ugyanazt a forrást kapják egy előre köszönő hajléktalan ember ellátásáért, mint egy alkoholbeteg, agresszíven viselkedő, a vizeletét tartani nem tudó beteg ellátásáért. Diagnózisok felállításával, az ellátásnak a hajléktalan ember aktuális és speciális igényeihez való megfeleltetésével sokkal több eredményt érhetnénk el. Minden utcán élő ember problémájára választ kell keresni – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy a szabálysértési törvény helyi szintű alkalmazása során előfordulhat-e, hogy a fővárosi önkormányzaton kívül a kerületek is alkotnak rendeleteket, melyeknek eredményeként sehol sem tartózkodhatnak hajléktalanok, az alelnök elmondta, hogy az Alkotmány ebben a kérdésben is világosan fogalmaz, amikor a közterület egyes részeiről beszél, tehát jóformán lehetetlen lesz mindenhonnan kitiltani a hajléktalan embereket.
Az interjú második felében a rezsicsökkentésről és a magáncsőd intézményéről beszélt Vecsei Miklós. Az interjúban elmondott véleményét az Inforádió utóbb önálló hírként is megjelentette honlapján, az alábbi szöveget onnan idézzük:
Jó lett volna, ha a 10 százalékos rezsicsökkentést előrefizetős rendszerhez köti a kormányzat, vagy ha legalább a második körös mérséklést feltételekkel vezetnék be. Ez igazságosabb rendszert eredményezne - fejtette ki Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
A máltai szeretetszolgálat azt szerette volna, hogy - ha már az első tíz százalékos rezsicsökkentési döntés megszületett - , legalább a második tíz százalékot kössék előre fizetéshez. Vagyis azoknak mérséklődjenek a terhei, akik a szolgáltatást előre kifizetik. Ez ugyanis további csökkenéseket hozna - mutatott rá Vecsei Miklós.
A gyakorlatban ugyanis azt látni - tette hozzá az alelnök -, hogy ahol el tudták terjeszteni az előrefizetős órákat, ott akár 10-20-30 százalékkal is visszaesett a fogyasztás, mivel racionalizálták szokásaikat a szolgáltatásokat igénybe vevők. Ráadásul ez a megoldás igazságosabb is, hiszen ha mindenkinek egységesen csökkentik a költségeit, az a nagyfogyasztók számára kedvezőbb - jelezte.
Vecsei véleménye szerint az előrefizetéses megoldásra nagyon sokan áttértek volna a kisfogyasztók közül, ami hatalmas haszonnal is járt volna, hiszen jelenleg 100 milliárd forint közelében járnak a szolgáltatói kintlévőségek.
Ezt a spirált el lehetne vágni a rezsicsökkentés és az előrefizetéses rendszer összekapcsolásával, ám úgy tűnik, a következő rezsicsökkentést is feltétel nélkül fogják bevezetni - jegyezte meg a szeretetszolgálat alelnöke.
Vecsei Miklós a magáncsőd intézményének bevezetését illetően azt mondta: ez a nagy tömeg egy szeletére hozhat megoldást.
Az alelnök szerint a rendszert egyszer kell jól felépíteni, aminek a sietség nem tesz jót. Ráadásul még mindig nem tudni, mi lesz a bankokkal kötött szerződések felülvizsgálatával.
Amíg nem dől el, mi lesz az érintett több százezer ember sorsa, addig nagyon nehéz lesz továbbhaladni - hangsúlyozta Vecsei.
Úgy vélte: a Nemzeti Eszközkezelőt kellene először ellátni szociális munkásokkal, s ott feltérképezni, hogy a családoknál hol vannak problémák. E tapasztalatok alapján kellene felépíteni a családi csőd intézményét.
A teljes interjú itt meghallgatható:
Az Inforadió híre pedig itt olvasható.