|
|
|
Az első játszótér megnyitását további 12 követte, jelenleg összesen 13 játszótér található az országban, 7 Budapesten, 6 pedig vidéken. Létrehozásuknak az elsődleges játszótér funkció mellett – túl azon, hogy a gyerekek jó minőségű, ötletes játékokkal játszhassanak – számos egyéb célja is volt.
A zsúfolt lakótelepeken, betondzsungelek közepén épített játszóterek elsődleges célja az volt, hogy az unatkozó, céltalanul csellengő gyerekeket összegyűjtse, és számunkra vonzó programokat kínáljon a szabadidő hasznos eltöltésére. A nagyvárosi máltai játszóterek szigetet jelentettek a szürke betonrengetegben, és már a kezdeti időkben nagy sikerük és magas látogatottságuk volt. Ahogyan Győri-Dani Lajos a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke az egyik játszótér megnyitásakor megfogalmazta: „Olyasvalamit akartunk építeni, ami nem a házakról szól, hanem a gyerekekről, és egy kicsit a lelkeinkről is.”
A családokat, iskolai és egyéb csoportokat, önállóan betérő tinédzsereket életkori sajátosságaiknak megfelelő programokkal, játékokkal várják. A program célja, hogy olyan játszóhelyeket működtessenek, amelyek a szociálisan terhelt lakóterületeken élő gyermekek egészséges testi és lelki fejlődését szolgálja. A szabadidő hatékony eltöltésén, a norma- és értékteremtő programok kínálatán túl lehetőség nyílik a lakótelepi családok megismerésére, a személyes kapcsolatokon keresztül pedig a lakóközösség kohéziójának fejlesztésére is.
A máltai játszóterek egyik legfontosabb sajátossága, hogy kiemelt feladatuknak tekintik a közösségépítést. Tevékenységük fókuszában a hátrányos helyzetű gyermekes családok és a „csellengők” megszólítása áll. Mindamellett, hogy bárki számára nyitva vannak kapui, elsődlegesen az alacsony életszínvonalú, bármilyen értelemben hátrányt szenvedő családokat várják. A gyermekeik számára a minőségi „szabadidő-eltöltés” lehetőségét biztosítják rendszeres programokkal, igényekhez igazodó készségfejlesztő foglalkozásokkal, rendezvényekkel, táborokkal.
Az intézmények állandó és a játszóteret használók igényeihez igazodó spontán programokkal várják a látogatókat. Van színjátszó kör, karate csoport, bábkuckó, farsang, papírszínház, vetélkedő, jelmezverseny, görhoki, aszfaltrajz, de ide tartoznak a sportrendezvények, a tanulószobai elfoglaltságok is. A játszóterek szociálpedagógus munkatársai gyerekek és felnőttek számára egyéni, csoportos valamint közösségteremtő elfoglaltságokat szerveznek, miközben bizalmas, közvetlen kapcsolatot építenek ki velük.
A játszóterek szociális pontként is jelentős szerepet töltenek be. Kapcsolatban állnak a helyi közösség intézményeivel, állami és civil szereplőkkel, a karitatív akciókat, gyűjtéseket, kirándulásokat szerveznek, táborokat, szociális és kulturális rendezvényeket bonyolítanak le.
A folyamatos nyitvatartást a játszótereken felépített 100 m2-es játszóházak teszik lehetővé, így a látogatók rossz idő esetén is részt vehetnek a programokon. Sok épületben játékkölcsönző működik, hogy senkinek ne kelljen otthonról játékot hoznia.
A „Játszva megelőzni” program az 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 41. §. (4)” bekezdése alapján a gyermekek napközbeni ellátását valósítja meg játszótér, illetve játszóház keretében a máltai típusú játszótereken.
A játszóterek funkcióját jól szemléltetik a „Játszva megelőzni” program célkitűzései:
Korszerű, védett család- és gyermekbarát közösségi tér (játszótér és szervesen hozzá tartozó közösségi ház) működtetése minden olyan család számára, akik nem tudnak a közvetlen lakókörnyezetükben a gyermekeiknek más aktív és tartalmas, életkori sajátosságokhoz is igazodó szabadidő-eltöltést biztosítani.
A nagyvárosokban megjelenő magánjellegű játszóházakhoz képest a védett, igényes környezetben zajló szabadidő-eltöltés ingyenes biztosítása.
Változatos lehetőségeket kínálni az önfeledt játékra és a közösségi kapcsolatok építésre
- biztonságos (karbantartott, ellenőrzött, felügyelt)
- tiszta (higiéniai szabályoknak megfelelő)
- kreativitást ösztönző (készségfejlesztő játékeszközökkel ellátott)
- szocializációt támogató környezetben.
- az önkéntes közösségi szerepvállalás lehetőségének folyamatos biztosítása