|
|
|
Zarándoklat Nagyboldogasszony ünnepén
Boldogasszonyfalva ( Őrvidék )
A vasfüggönyt már lebontottuk, ezért ünnepelhetünk mi magyarok újra, a 24. alkalommal az ősi magyar búcsújáróhelyen, Boldogasszonyfalván, augusztus 15-én.
Imádkozunk azért, hogy az ideológiai vasfüggöny is leomoljon.
Mária tiszteletünk nemzeti jellegét a Szentszék is elismerte. XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet rendelt el. XII. Piusz pápa pedig október 8-át jelölte meg. Ez a nap naptárunkban Koppány napja is. A magyar léleknek van egy pogány és egy keresztény ősmintája.
Mi újra és mindig Máriát választjuk. A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete az üdvösséget adja, egy emberibb ország megteremtését segíti elő.
P. Kozma Imre OH
A többszáz éves magyar búcsújáróhely hagyományos magyar zarándokmiséjére a rendszerváltozás óta évről évre egyre több magyar zarándok érkezik a Boldogasszony Bazilikába (Frauenkirchen) augusztus 15-én. Idén 24. esztendeje lesz, hogy több országból is összegyűlnek a magyarok Boldogságos Szűz Mária mennybevételének ünnepe alkalmából rendezett magyar szentmisén, melyet ebben az évben az aranymisés Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője celebrál. Az ausztriai Burgenland tartományban fekvő Boldogasszonyfalvára érkező magyarországi és a határon túli magyar híveket a bazilika melletti Ferences Rendház nagytermében köszönti Kozma Imre atya a 13 órakor kezdődő szentmise előtt. Az 1920-ig Moson vármegyéhez tartozó Boldogasszony Bazilikában idén a mise aranymisés áldását szokásosan a magyar himnusz eléneklése követi.
Információk a Boldogasszony Bazilikáról:
A Fertő tó keleti oldalán található Boldogasszony (Fraukirchen) különleges látványa a bazilika és apátság barokk épülete. 1324-ben „Zenmária” néven említik először Boldogasszonyt. Területén már az ókorban település volt. Mária kegyhelye már a XIII. században ismert volt. Régi temploma a 14. században épült, ezt a török 1529-ben lerombolta. Mária-kegyképét 1661-ben ünnepélyes körmenettel hozták a Fraknói Várkápolnából, ahol az Eszterházyak tulajdonában volt. Az Eszterházy Pál által 1668-ban újjáépíttetett templomát és kolostorát 1683-ban a török ismét elpusztította. 1696 és 1702 között az olasz Francesco Martinelli tervei szerint bővítve építették újra fel a bazilikát. Burgerland egyetlen bazilikájának (basilica minor, 1990) eredetileg egy tornya volt, mely közvetlenül a felszentelés után ledőlt. Ebben égi jelet látva a herceg két torony építését rendelte el.
A főoltáron látható középkori kegyszobrot Szent István és Szent László királyunk hatalmas barokk szobrai övezik. Közöttük látható a hársfából készült kegyszobor, ami 1240-ből származik. A kegyszobor feletti festményen az Atya, a Szentlélek, valamint Mária szülei, Joachim és Anna látható. A Szűz Mária oltáron található a templom eredeti szentképe, a festmény szoptató Madonnát (“Maria lactans”) ábrázol. A középkori mű csodálatos módon túlélte a templom 1529-es leégését, annak ellenére, hogy fára festették. A barokk keret alatt megfejtetlen, rejtélyes karaktereket tartalmazó középkori szöveg áll.
Az egyik mellékoltár az 1456-os dicső nándorfehérvári diadal emlékét őrzi, ahova Kapisztán Szent János került, mint a keresztesek toborzója a török elnyomással szemben.
A gyönyörűen felújított Bazilika, látogatása ingyenes, és állandóan nyitva áll a hívők előtt. A régi híres búcsújáróhely tavasztól őszig egyházi gyűjteményes kiállításnak ad otthont a kolostor épületszárnyban, ahol egy kegybolt is található.
A zarándokmisére a Makrovilág Utazási Iroda háromnapos utat szervez, a fő program Bodolgasszonyfalván a Mária mise lesz. Információk az útról:
http://makrovilag.hu/index.php?option=com_travel&view=route&id=239&lang=hu