Beregdarócra öt máltai játszóbusz érkezett egymás után június 18-án, de most a megszokott játékok helyett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársait hozta. A Máltai Gyerekesély Program szakemberei az ország minden tájáról érkeztek, hogy megosszák, megvitassák egymással a tapasztalataikat.
Mára hagyománnyá vált, hogy a különböző kistérségek munkatársai bemutatják egymásnak, hogy milyen településeken, terepeken hogyan és kikkel dolgoznak, hol tartanak a projekt megvalósításában. Most a Vásárosnaményi kistérség szakemberei voltak a házigazdák.
Az első nap első előadása a vendéglátó kollégák bemutatkozása volt. Mindenki kapott egy kistérségi térképet is, hogy pontosan követhesse a beszámolót, melyik településen milyen szolgáltatás működik, és ez a csoport hol tart most a célok megvalósításában. Késő délután a helyi EMET (Emberi Erőforrás Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő) munkatársaival közös szakmai beszélgetés zajlott, elsősorban a jó gyakorlatokról, valamint arról, hogy hogyan sikerült megoldani kilátástalannak tűnő, nehéz helyzeteket is. A tapasztalatcsere később kötetlen formában, késő estig tartott, s kitűnő alkalomnak bizonyult arra, hogy személyesen is megismerhessék egymást az egy területen, hasonló nehézségekkel küzdő szakemberek.
A második nap Gemzse felé indult a színes buszkaraván, ott a település polgármestere és a Gyermekesély Program helyi szakemberei fogadták a vendégeket. Az IKSZT, (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér) valamint a helyi, induló Biztos Kezdet Gyerekház vezetője számolt be az eddig elvégzett munkájáról, s a még hátralévő feladatokról, tervekről.
Ezután a megbeszélés résztvevői együtt látogatták meg a roma telepet, ahol a település vezetője mesélt az itt élők gondjairól és arról, hogy mára sikerült elérnie, hogy a kertek nagy része gondozott, ha nem is példás konyhakerteket lehet látni, de műveli, gondozzák a kerteket. Nyáron nem sok idő jut a saját termelésre, mert a telepiek közül, aki tud, a dohányföldekre jár napszámba késő estig.
Délután a játszóbuszok Tarpa felé indultak. Itt a hátrányos helyzetű családok, a roma telepek és a település megoldásra váró problémáiról, konfliktusairól esett szó. A telepi szociális munkások, a korai képességfejlesztő és a közösségi munka koordinátorai bemutatták, hogyan dolgoznak, és milyen szolgáltatásokat biztosítanak a rászoruló családoknak. A település polgármestere a bentlakásos focisuli sikereiről számolt be. A csoport felkereste Tarpa egyik legelesettebb roma telepét is. Este a napi események, tapasztalatok közös megbeszélése zárta a napot.
A szakmai tapasztalatcsere utolsó állomása Tiszavid volt. A vendégeket a polgármester, a helyi tanoda vezetője valamint a közoktatási koordinátor várta. Tiszavid egy gettósodó település, amely az egyik legrosszabb szociális mutatókkal rendelkezik a kistérségben. A magas gyereklétszám és arány miatt a szegénység újratermelődésének itt a legmagasabb a kockázata. Az iskolán kívüli, felzárkózást segítő tanodai munka, valamint a szociális földprogram, a gazdálkodás beindulása nagy segítség és eredmény a falu lakóinak életében.
