1033 Budapest, Miklós u. 32. Tel: 06-1-388-8920
e-mail: modszertaniintezmeny[kukac] maltai.hu
web: www.maltai.hu/kmomodszertan
Az idei évben a közös munka más struktúrában fog zajlani. Megmaradnak a munkacsoportok, de mellette lesznek vezetői munkacsoportok is az intézményvezetőket érintő kérdések megbeszélésére, hasznos információk és jó gyakorlatok átadására. Összességében a munkacsoportok ülései különválnak az akkreditált képzéstől és első sorban az aktuális témák megvitatására szolgálnak majd, a résztvevők által javasolt témákban.
Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?
Munkacsoportok:
1. Vezetői munkacsoportok:
A vezetői munkacsoportokra intézményvezetőket várunk első sorban, ha ők nem tudnak részt venni, delegálhatnak középvezetőket.
2. Mindenki számára nyitott munkacsoportok:
Ezeken a munkacsoportokon bárki részt vehet. Első sorban aktuális, a résztvevők által javasolt témákról lesz szó. Fontos, hogy Ti javasoljatok témákat, mert a Ti munkátokat szeretnénk a munkacsoporttal segíteni! Legalább ennyire fontos, hogy előre beérkezzenek hozzánk kérdések, mert ezek alapján tudunk mi – vagy a meghívott előadó – felkészülni. Ahhoz, hogy arról szóljon az előadás/beszélgetés, amiről hallani szeretnétek, szükség van rá, hogy konkrét kérdések megfogalmazódjanak.
A munkacsoportokat 3 havonta tartjuk, a korábban jól bevált formában, változó helyszíneken. A következő alkalmakra május-június folyamán kerül majd sor. Várjuk tehát a helyszínek/házigazdák jelentkezését és a témajavaslatokat a karmazsin.eszter[kukac]maltai.hu címre!
Képzés:
Fókusz Műhely
Várjuk azokat az alapellátásban dolgozó szakembereket (szociális gondozó, klubgondozó, szociális segítő, falugondnok, tanyagondnok), akik házi segítségnyújtásban, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, étkeztetésben, falu- vagy tanyagondnoki szolgálatban és idősek nappali ellátó intézményeiben dolgoznak.
A képzés időpontja: a szakmai műhely kéthetente, pénteki napokon kerül megrendezésre április, május, június hónapokban, összesen hat alkalommal.
Helyszín: Máltai Szeretetszolgálat Mosoly utcai Rendezvény Terme – 1131 Budapest, Mosoly u. 27.
Engedélyszám: M-05-114/2010, pontérték: 20 pont
Részvételi díj: 10 000 Ft/fő
A feldolgozásra kerülő témák:
1. Ellátottak jogai: alapvető jogok, ellátotti jogok, adatvédelem, jogvédelem és jogérvényesítés eszközei
2. Dolgozók jogai: a személyes gondoskodást végző személyek jogai, jogvédelem és jogérvényesítés eszközei
3. A segítő és a segített viszonyának problémái: érzelmi bevonódás, határok és keretek elmosódása, játszmák stb.
Módszerek:
Az előadások alkalmával szerzett ismereteket szituációs gyakorlatok segítségével fogjuk elmélyíteni: a szolgáltatások nyújtása során előforduló tipikus eseteket próbálunk modellezni, majd közösen kielemezzük, értékeljük a tapasztalatokat. A képzés ebből kifolyólag alapvetően a résztvevők aktivitására épül és önismereti elemeket is tartalmaz.
A meghívó és a jelentkezési lap letölthető a www.maltai.hu/kmomodszertan oldal Aktuális menüpontjában.
Február 25-én az Módszertani intézménye - szakmai napot szervezett a régióban működő pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátását végző alapszolgáltatók részére, Mosoly utcai Rendezvénytermünkben, kb. 30 fő részvételével.
Szakmai napunkon a következő témákról volt szó:
- Farkasné Farkas Gyöngyi, az NRSZH főosztályvezető helyettese beszélt a finanszírozási szerződés elszámolási kötelezettségeinek teljesítéséről a MÁK helyszíni ellenőrzését követő elszámolások tapasztalatairól,
- Kertészné Aczél Dóra összefoglalta a szociális alapszolgáltatásokat – ezen belül kiemelten a pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátását - érintő jogszabály-változásokat
- Kovácsné Ökrös Ágnes A képesítési feltételek jogszabályi változására és az ezzel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra hívta fel a figyelmet
- Végül Gasztonyi Eszter, a Győri MMSz munkatársa mutatta be munkájukat „Alacsonyküszöbű ellátás a Győr Plázában” címmel.
Az előadások anyaga letölthető honlapunkról.
1. Akkreditált műhelyek
Ebben az évben az eddigi munkacsoportok mellett két akkreditált képzést hirdetünk meg a témában érintett kollegák számára. Terveink szerint az első félévben a pszichiátriai betegekkel, második félévben pedig a szenvedélybetegekkel foglalkozó munkatársakat várjuk.
Első félévi szakmai műhelyünk címe: „Jó gyakorlatok műhely – a pszichiátriai betegek részére nyújtott szociális alapszolgáltatásokban”
A műhelyre kéthetente, összesen hat alkalommal kerülne sor.
Szakmai műhelyeinket akkor tudjuk elindítani, amikor elég jelentkező gyűlik össze (minimum 20 fő)
Első félévi műhelyünkre továbbra is várjuk a pszichiátriai betegekkel foglalkozó munkatársakat – eddig hatan jelentkeztek, várjuk a további érdeklődőket az aczel.dora[kukac]maltai.hu e-mail címen.
A műhely helyszíne: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Családok Átmeneti Otthona és Anyaotthon II. emeleti terme (Budapest, XIV. Szatmár utca 26.)
Pontértéke: 20 pont
A képzés engedélyszáma: M-05-106/2010
Részvételi díj: 10 000 Ft/fő/6 alkalom
Az akkreditált képzés témái főleg a jó gyakorlatokról és az együttműködésekről szólnak – a képzésre szóló meghívó és a jelentkezési lap a konkrét információkkal letölthető honlapunkról: www.maltai.hu/kmomodszertan oldal Aktuális menüpont.
2. „Szokásos” munkacsoportjaink
Ezeken a munkacsoportokon az eddigi gyakorlatnak megfelelően elsősorban aktuális, a résztvevők által javasolt témákról lesz szó, főként az hozzánk előre beérkezett kérdések és felvetések alapján. Fontos, hogy valóban érkezzenek hozzánk kérdések és javaslatok, amelynek alapján már előre fel tudunk készülni a szakmai napra, esetleg a konkrét témában jártasabb szakembert tudunk meghívni.
A munkacsoportokat kb. 2-3 havonta tartjuk, a korábban jól bevált formában, változó helyszíneken. A következő alkalomról értesítést küldünk.
Addig is várjuk a házigazdák jelentkezését és a témajavaslatokat az aczel.dora[kukac]maltai.hu címre.
Folyamatosan frissülő honlapunkon aktualitásokat, újdonságokat találhattok az alábbi témakörökban:
Képzések, pályázatok
Újdonságok, változások
Letölthető anyagok közül
A feltett kérdésekre dr. Andráczi-Tóth Veronika főosztályvezető asszony (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) válaszolt.
1. Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás
Helyettesítés
Az 1/2000. (I.7.) SzCsM 19. § (5) bekezdés az alábbiak szerint rendelkezik a helyettesítésről
19. § (5) Az alapszolgáltatások nyújtását a fenntartó nem szüneteltetheti, a folyamatos működésről távollét esetén a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon, a szolgáltatást végző személynek a 3. számú mellékletnek megfelelő képesítéssel rendelkező személlyel történő helyettesítése, illetve másik szociális szolgáltatóval, intézménnyel, illetve annak fenntartójával kötött megállapodás révén gondoskodik.
Gyakorlati megoldása az előírásnak, hogy két szomszédos vagy közeli település falugondnoka helyettesíti egymást, mivel az nem várható el kistelepülésektől, hogy két fő is rendelkezzen speciális képzéssel. A helyettesítésről megállapodást köt a két település önkormányzata.
Gyakorlatban ez azonban nem kivitelezhető akkor, ha a helyettesítés hosszabb ideig szükséges, hiszen egy falugondnok két településen nem tudja maradéktalanul ellátni feladatát, valamint egyéb munkajogi jogszabályokkal is ellentétes helyzet alakulhat ki.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete akkreditáltatott egy Tanyasegítők – A tanyagondnoki munkáról szociális területen dolgozóknak című tanfolyami képzést.
(Tanyasegítők – A tanyagondnoki munkáról szociális területen dolgozóknak – tanfolyam 35 kreditpontos 40 órás tanfolyam – T-02-171/2009 – 40.000.-Ft/fő
A falu- és tanyagondnok munkájának megismertetése a szociális szakma más területen dolgozóival. A falu- és tanyagondnokot szabadsága, betegsége idején helyettesítő szakemberek felkészítése.)
A fenntartók és a falugondnokok egy része úgy véli, hogy a képzésen való részvétellel megoldható a helyettesítés. A képzés azonban mivel akkreditált, ezért igazolást csak személyes gondoskodást végző személy kaphat a részvételről.
Megoldás lehet a falu- és a tanyagondnoki szolgáltatás kivétele a helyettesítésre vonatkozó szabályozás alól, azonban félő, hogy egyes fenntartók visszaélnének a kedvezménnyel és nem csak a helyettesítés idején alkalmaznának képzetlen személyt.
Kérdés: a tárca véleménye szerint mi a helyes eljárásrend a falu- és a tanyagondnok helyettesítése esetében?
Tevékenység napló
Kérdés:
- A tevékenység naplóban adminisztrált tevékenységnek a napi 8 órás munkaidőt pontosan le kell-e fednie?
- Mikor és hol lesz elérhető a kódrendszer?
Válasz: Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 19. § (5) bekezdése értelmében a helyettesítés megoldható a Rendelet 3. számú mellékletének megfelelő képesítéssel rendelkező személlyel. A 3. számú mellékletnek nem kizárólag a falu- és a tanyagondnoki szolgáltatásra előírt képesítési előírásaira hivatkozik a jogszabály, hanem a 3. számú melléklet képesítési előírásaira általánosságban. Ebből következően bármely olyan személlyel megoldható a falu- és a tanyagondnok helyettesítése, aki rendelkezik a 3. számú mellékletben szereplő valamely képesítési előírással, a helyettes esetén tehát a speciális képzés megléte nem feltétel.
A tevékenység naplóban a falu- és a tanyagondnok által naponta ténylegesen ellátott feladatokat kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy azok lefedik-e a nyolc órás munkaidőt vagy sem.
A kódrendszer a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapján közzétételre került (www.orszi.hu/minisztériumi útmutató/kódrendszer falu- és tanyagondnoki tevékenységnapló vezetéséhez).
2. Étkeztetés szociális rászorultság
Kérdés:
1. Ellátási szerződéssel nem rendelkező (működési engedéllyel rendelkező és finanszírozást igénylő) egyházi fenntartó esetében hogyan kell vizsgálni a szociális rászorultságot? Figyelembe kell-e venni a települési önkormányzat helyi rendeletében foglaltakat?
2. Ellátási szerződéssel nem rendelkező (működési engedéllyel rendelkező és finanszírozást igénylő) nem állami fenntartó esetében hogyan kell vizsgálni a szociális rászorultságot? Figyelembe kell-e venni a települési önkormányzat helyi rendeletében foglaltakat?
1993. évi III. törvény
62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.
1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet
20. § (1) Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás.
(2) Az étkeztetést nyújtó szociális szolgáltató, intézmény
a) az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint részt vesz a szociális rászorultság megállapításában,
…
2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
42. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, nonprofít gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
….
f) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel a g) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok e törvény 3. mellékletének 11. b)-i) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. melléklete II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.
……
(4) A Szoctv. 4. § (1) bekezdés mb) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyv. tv.) 5. § sb) pontjában meghatározott szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. melléklet 11. b)-i) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva 82,6%-a.
3. számú melléklet 11.c pont
c) Szociális étkeztetés
FAJLAGOS ÖSSZEG: 55 360 forint/fő
A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően nyújtott szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.
A hozzájárulás a települési önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető hozzájárulás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.
A hozzájárulás nem vehető igénybe a 14. c) pont szerinti jogcímen és a közoktatási feladatellátás keretében a 17. a) Kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetés jogcímen étkeztetésben részesülők után.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 251-gyel. Egy ellátott naponta csak egyszeresen vehető figyelembe.
1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
5. § (1) Az egyházi intézményfenntartók által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek központi költségvetési finanszírozása az állami és önkormányzati intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik.
(2) Az egyházi fenntartóknak az (1) bekezdésben említett intézmények után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulásának jogcímeit és fedezetét, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza.
A költségvetési törvény csak a nem állami fenntartóknál rendelkezik úgy, hogy az önkormányzatival azonos feltételek mellett jogosult normatíva állami támogatásra. Egyházi fenntartónál ez nem kerül rögzítésre, hanem az egyházak támogatásáról szóló törvény utal rá.
Kérdés, hogy figyelembe kell-e venni a települési önkormányzat rendeletében rögzített kritériumokat. Ennek hiányában ugyanis adott településen működő nem önkormányzati fenntartású szolgáltató (kötelező feladatot nem ellátó, hanem többedik szolgáltatóként jelen lévő) bárki számára biztosíthat étkeztetést, bármilyen feltételekkel, amiért még normatív állami támogatást is igénybe vehet.
Válasz: A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 42. § (1) bekezdése felsorolja a nem állami, egyházi fenntartókat, és e szervezeteket a továbbiakban együtt nevezi nem állami fenntartónak (ahogy azt a jogszabályhely szövegezése egyértelműen jelzi).
Az ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami, egyházi fenntartókra is vonatkoznak az Szt. 62.§ (1) bekezdésének szociális rászorultságra vonatkozó szabályai. Abban a vonatkozásban, hogy az önkormányzat rendelete kiterjed-e rájuk, az Szt. jelenlegi szabályai nem adnak egyértelmű választ. Így jelenleg nem minősül jogellenesnek sem az, ha az ellátási szerződéssel nem rendelkező nem állami, egyházi fenntartó a szociális rászorultság vonatkozásában az önkormányzat rendeletét tekinti irányadónak, sem az, ha mellőzi annak alkalmazását. A kérdés egyértelmű rendezése jogszabály módosítást igényel.
3. Demens személyek után járó normatív állami támogatás
2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről
3. számú melléklet 12 ac) Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása
FAJLAGOS ÖSSZEG: 710 650 forint/fő
A hozzájárulást igénybe vehetik azok a helyi önkormányzatok, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek ellátását biztosítják.
Az e pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe az idősek Szoctv. 57. § (2) bekezdése szerinti bentlakásos intézményében és az emelt színvonalú férőhelyen ellátott, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter, neurológus, geriáter szakorvos demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleményével rendelkező demens betegek után is.
Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.
Kérdés: Az Szt. 57. § (2) bekezdésében szerepel az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény is. Időskorúak gondozóházában elhelyezett, súlyos demenciát igazoló szakvéleménnyel rendelkező személy után jár a magasabb összegű normatíva?
Válasz: A jogszabályba 2011-el kifejezetten azért került bele az Szt. 57. § (2) bekezdésére való hivatkozás, hogy egyértelművé váljon: a rendelkezés az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekre is vonatkozik.
4. Térítési díj összeszámítási szabály
1993. évi III. törvény
116. §
(3) A személyi térítési díj - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 30%-át étkeztetés,
b) 25%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
esetében.
117. § (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének
a) 15%-át a nappali ellátást,
b) 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,
c) 60%-át az átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
Kérdés: amennyiben egy fenntartó támogató szolgáltatást és fogyatékosok nappali ellátását is biztosít, akkor kell-e bármilyen összeszámítási szabályt alkalmazni a személyi térítési díj megállapításkor?
Amennyiben egy személy támogató szolgáltatást és fogyatékosok nappali ellátását is igénybe veszi, akkor jövedelmének 30, vagy 60%-a terhelhető?
Amennyiben a nem állami fenntartó méltányosságot akar gyakorolni, akkor fenntartói nyilatkozatban szabályozhatja-e a méltányosság általános eseteit?
Válasz: Összeszámításra vonatkozó előírás nincs. Az Szt. külön rendelkezik azon szolgáltatásokról, ahol az együttes igénybe vételre tekintettel más százalékos korlát az irányadó (pl. 115/A. § (3) bek. c) pont, 117. § (1) bek. b) pont). Egyéb esetekben a szolgáltatásokért külön-külön kell megállapítani a személyi térítési díjat, és ennek során külön-külön kell alkalmazni a százalékos korlátokat, akkor is, ha a szolgáltatásokat ugyanazon fenntartótól veszi igénybe az ellátott.
Amennyiben egy fenntartó méltányosságot kíván gyakorolni, a jogbiztonságot szem előtt tartva indokolt külön fenntartói döntésben vagy szabályzatban rögzíteni a méltányosság gyakorlásának pontos szempontrendszerét, annak érdekében, hogy a diszkrecionális döntések elkerülhetőek legyenek.
5. Kiskorú személy térítési díja
1993. évi III. törvény
116. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b)
c) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet
kell figyelembe venni.
4. § (1) E törvény alkalmazásában
c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;
d) közeli hozzátartozó:
dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;
A fentiek alapján a kiskorú igénybe vevő esetében a családban az egy főre jutó jövedelem számításánál csak a szülők vehetők figyelembe.
A Minisztériumi térítési díj segédlet hivatkozik az igazságosabb terhelésre. Az adminisztrációs útmutató azt írja, hogy valamennyi családban élő hozzátartozót be kell írni a 9/1999. (XI. 24.) SZCsM rendelet rendelet jövedelemnyilatkozat lapján a második táblázatba.
Kérdés: Mi a helyes eljárás kiskorú igénybe vevő személyi térítési díj megállapítása esetén? Az összes hozzátartozót figyelembe kell venni, vagy csak a szülőket?
Válasz: Az Szt. 116. § (1) bekezdés c) pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. Ezzel összefüggésben, a család fogalmát alkalmazva nem a gyermek közeli hozzátartozóit, hanem a családban élő közeli hozzátartozókat kell számításba venni. (Tehát ha pl. a családban 2 szülő és 3 gyermek él, a 2 szülő jövedelmét össze kell adni, és elosztani a család teljes létszámával,tehát 5-tel.)
6. Önkéntes fizetés
Kérdés: Amennyiben tartós bentlakásos intézményben lakó esetében a jövedelemhányad alacsonyabb mint az intézményi térítési díj, s a lakó személyi térítési díja a jövedelmének 80%-ában lett megállapítva (kerekítési szabályokat betartva), akkor a lakó rendelkezhet-e a fennmaradó 20% jövedelméről úgy, hogy azt az intézmény számlájára befizeti.
Szabályos-e, ha arról nyilatkozik hogy a teljes összeget befizeti az intézmény számlájára, s lemond a költőpénzről is?
Válasz: Ilyen vállalásra nincs mód. Az ellátottnak arra van lehetősége, hogy önként vállalja a teljes intézményi térítési díj megfizetését, és ekkor nem kerül sor jövedelem-és vagyonvizsgálatra. Ha nem tesz ilyen vállalást, és nincs jelentős pénz-, vagy ingatlanvagyona, a fizetendő személyi térítési díj az ellátott jövedelmének 80%-a, de maximum az intézményi térítési díj. A 80%-os jövedelem-korlát jogszabályi előírásának éppen az a célja, hogy az ellátottnál mindig maradjon jövedelméből egy szabadon felhasználható rész, amely tőle az intézmény részére semmilyen módon nem vonható el. A rendszeres havi jövedelemből megmaradó költőpénz tehát nem vonható el az ellátottól.
Az igénybevevő havi jövedelmén felüli olyan készpénzvagyona önkéntes felajánlását, mely nem minősül jelentős készpénzvagyonnak, az Szt. nem szabályozza, csak azt tiltja meg, hogy az intézmény az ellátottól a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson, továbbá az Szt. 119.§ (2) bekezdésében foglaltakon kívül más jogcímen befizetést kérjen. Az ilyen jellegű felajánlás önkéntessége azonban aggályos.
7. Szakképzetlenből szakképzett probléma
Kérdés: Amennyiben egy dolgozó 2010.12.31.-én szakképzetlennek számított (pl. idősek klubja esetében a szociális asszisztens szociális gondozó munkakörben), de a 2011.01.01.-től hatályos 3. számú melléklet szerint szakképzettnek számít, akkor kell-e alkalmazni az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 113. § (3) bekezdés szerinti átmeneti szabályt?
Válasz: Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 113. § (3) bekezdés szerinti átmeneti szabályok csak azon személyekre vonatkoznak, akik szakképzettsége 2010. december 31-én szerepelt a Rendelet 3. számú mellékletének képesítési előírásai között, 2011. január 1-jétől azonban már nem szerepel. Akinek a képesítése a 2011. január 1-jével hatályba lépett jogszabály-módosítással került be a Rendeletbe, az a személy ezen időponttól szakképzettnek minősül, az átmeneti szabályok alkalmazására nincs szükség.
8. Nyilvántartás vezetése igénybe vevőkről
Nyilvántartás papír alapon történő vezetése:
Kérdés:
Elfogadható-e az alábbi gyakorlat?
Szt. 20. § (2),(4) bekezdése szerinti tartalommal adatlap készítése.
Kapcsos mappába fűzése elválasztókkal.
Amennyiben valaki kérelmezőből igénybe vevő lesz, akkor egy másik tárolórészbe kerül.
Amennyiben összefűzve vezetik az előírt adattartalmat, akkor az ellátásban lévők együtt vannak a kérelmezőkkel, akik még nincsenek, vagy esetleg később derül ki, hogy nem is lesznek ellátásban, így az ellátásban lévők leszámolása, kezelése nehézkesebb.
Adatok törlése
1993. évi III. törvény
20. § (9) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.
Kérdés:
Mi fogadható el törlésnek? Teljes fizikai törlés, áthúzás?
Elektronikus vezetésnél mi fogadható el törlésnek? Inaktívvá tevés, vagy teljes fizikai törlés?
Válasz:
A nyilvántartás tárolásának mindkét módszere elfogadható. A célszerűbb azonban az, ha az ellátást igénylők és a már igénybevevők nyilvántartása külön-külön került tárolásra, a rendszer így logikusabban és áttekinthetőbben kezelhető, és a várakozók száma is jobban követhető.
A nyilvántartás adatainak törlésével kapcsolatban az Szt. mellett az adatvédelmi előírásokat is figyelembe kell venni. Annak érdekében, hogy az adatok törlése minden szempontból jogszerűen történjen, Főosztályom megkeresi az adatvédelmi biztost álláspontjának kikérése végett.