1994. óta rendszeresen szervezi táborait a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportja olyan fiatalok számára, akiknek szülei nehéz anyagi körülményeik miatt ezt nem tudják biztosítani gyermekeiknek, illetve olyan szellemi fogyatékos felnőtteknek, akiket nem fogad senki.

A tábor mindenkori alapelve, hogy a jelenlevőknek ez ne kerüljön semmilyen költségbe, a táboroztatók-önkéntesek pedig térítésmentesen foglalkozzanak velük. Egészséges és fogyatékos egyaránt szeretetben és békében, egymást segítve töltse napjait.

Az idei tábor helyszíne a Kontyvirág Erdei Iskola volt, Tőserdőn, melynek szállását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága térítésmentesen biztosította.

Bártol Réka munkatársuk háziasszonyként fogadta a csoportot.

Huszonhárom fiatal vehette birtokába a modern épületet és öt napon át egy családként élte mindennapjait. Bartosné Ági, Tukáné Márti, Gábrisné Kati, Szabóné Erika, Gábris Lexi, Konfár Sanyi máltai önkéntesek a nap 24 órájában szeretettel óvta, védte és szolgálta őket.

Az első perctől kezdve nem okozott gondot senkinek sem az életkorokból és a különbözőségükből adódó nem szokásos élethelyzetek. Szívmelengető élmény volt látni, ahogy egymásra figyelnek, segítenek és játszanak.

Különböző programok tették színessé életüket. A meghívott csillagász színes élménybeszámolóját távcsöves bemutató követte, az augusztusi csillagos eget kémlelve. Másnap kézügyességüket próbára téve teatasakokból origami képeslapok készültek. Egyik délelőtt gyöngyfűzés, körmönfonás, csuhéj angyalka készítés volt. Persze nem maradhatott el a jó időben a strandolás sem, ami külön szép példája volt az egymásra figyelésnek. A lepénysütésnél minden szorgos kéz sürgölődött, és közösen fogyasztották el a kisült finomságokat. A focimeccsen hangos szurkoló tábor segítette a fürge lábú focistákat. „Ki mit tud” volt a vidám búcsúesten, melyet igazi tábortűz zárt.

Esténként meghitt beszélgetések alatt öntötték ki szívüket a gyerekek, bepillantást engedtek cseppet sem irigylésre méltó sorsukba. Tudva, hogy ez az öt nap csak egy szeletkéje életüknek, de része az örökkévalóságnak. Istennek hála!