7.1. A Küldöttgyűlés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat legfőbb szerve, mely az Elnökség tagjaiból és a regionális szervezetek által a regionális küldöttgyűlésen megválasztott küldöttekből áll. A régiók tagsága arányos képviseletének biztosítására régiónként minden 30 fő tag után 1 fő küldöttet lehet az Országos Küldöttgyűlésre delegálni. 10 fő küldött alatt 1 fő, 10 fő küldött felett 2 fő pótküldöttet kell választani a megjelenésében akadályoztatott küldött helyettesítésére. A megválasztott küldöttek megbízatása a következő évi regionális rendes küldöttgyűlés időpontjáig tart. A küldöttállítás részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
7.2. A Küldöttgyűlés feladatköre:
7.2.1. Az Alapszabály elfogadása, valamint esetleges módosítása.
7.2.2. Az Elnökség tevékenységi és pénzügyi jelentésének ellenőrzése, elfogadása.
7.2.3. Az elnök, az alelnök, az országos ifjúsági vezető, az Etikai Bizottság tagjainak és a szakszolgálatok országos vezetőinek, illetve a Felügyelő Szerv tagjainak megválasztása és felmentése, valamint az Elnökség által jelölt országos lelki vezető megválasztása az Alapszabálynak megfelelően.
7.2.4. A közhasznúsági jelentés, valamint az éves beszámoló elfogadása.
7.2.5. A tagdíjak megállapítása.
7.2.6. Döntés sürgősségi kérdésekben, amelyeket a Küldöttgyűlés megállapított napirendjén kívül meg kell tárgyalni.
7.2.7. Döntés más szervezettel való egyesülésről és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat feloszlásáról.
7.2.8. Az Etikai Bizottság létrehozása.
7.3. A Küldöttgyűlés összehívása
7.3.1. A Küldöttgyűlést évente egyszer (a második negyedévben, május 31-ig) az elnök hívja össze, és az alelnök vezeti le. Az összehívás a Küldöttgyűlés tagjainak (Elnökség tagjai és a régiók küldöttei) megküldött meghívóval történik a napirend közlésével, harminc nappal a kitűzött időpont előtt.
Az Országos Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, azokon hallgatóságként bárki részt vehet. Az Országos Küldöttgyűlés - egyszerű szótöbbséggel - meghozott határozatával a napirenden szereplő egyes ügyekben zárt ülés tartását rendelheti el, amennyiben a nyilvánosság biztosítása törvényt sértene.
7.3.2. Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagoknak legalább egyharmada ezt az elnöktől írásban kéri az ok és a cél megjelölésével. Az elnöknek vagy az alelnöknek a kérelem beérkezésétől számított 14 napon belül ennek eleget kell tennie oly módon, hogy a Küldöttgyűlés tagjait (Elnökség tagjai és a régióknak az adott időszakban megbízással rendelkező küldöttei) két héttel a Rendkívüli Küldöttgyűlés időpontja előtt meghívóval értesíti az eseményről.
Az Elnökség és az Ügyvezetőség is összehívhatja a Rendkívüli Küldöttgyűlést, amennyiben ezt egyszerű szótöbbséggel elhatározza. A határidő ez esetben is két hét.
7.4. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező meghívottaknak (Elnökség tagjai és a régiók küldöttei) legalább a fele plusz egy fő jelen van. Amennyiben ez nem áll fenn, az elnöknek újabb Küldöttgyűlést kell összehívnia. A megismételt közgyűlés a jelenlévők számára való tekintet nélkül akkor nyilvánítható határozatképessé, ha az összehívás azonos napirenddel történt, és a határozatképessé nyilvánítás e módjáról a meghívottakat az eredeti meghívóban figyelmeztették. A kétharmados szótöbbség azt jelenti, hogy a határozatképes Küldöttgyűlésen jelenlévő tagok kétharmada megszavazza az adott kérdést.
7.5. Indítványokat a Küldöttgyűléshez az egész választási időszak alatt, de legkésőbb hat héttel az új Küldöttgyűlés megtartási időpontját megelőzően lehet benyújtani.
7.6. A Küldöttgyűlésen csak olyan indítványokat bocsátanak szavazásra, amelyeket határidőn belül nyújtottak be. Ez alól kivétel, ha a Küldöttgyűlés - a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők kétharmados szótöbbségével - kifejezetten hozzájárul a határidőn túl benyújtott indítvány feletti szavazáshoz. (Sürgősségi indítvány.)
7.7. A Küldöttgyűlés határozatai
7.7.1. A választások és a határozathozatalok nyílt szavazással történnek, ezeknél egyszerű szótöbbség elegendő (kivéve az 5.2.1., 5.2.3., és 5.2.6. pontokban foglaltakat).
A fenti rendelkezéseknek megfelelően a közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadása nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal történik.
7.7.2. A következő határozatokhoz a jelenlévő szavazati joggal rendelkezők kétharmados szótöbbsége szükséges:
• az Alapszabály megállapítása és esetleges módosítása (7.2.1. pont)
• a Szolgálat feloszlatása és más szervezettel való egyesülése (7.2.7 pont)
7.7.3. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
7.8. A Küldöttgyűlést az elnök vagy az alelnök vezeti. Ha a Küldöttgyűlés e tisztségviselők megválasztásáról dönt, a választás tartamára a jelenlévők közül választási biztost választanak.
7.9. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a gyűlés elnöke, a jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvvezetőt és a hitelesítőt a gyűlés elnöke nevezi ki.
7.10. Az Alapszabály felhatalmazást ad, hogy
• az Országos Küldöttgyűlés döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapíthatóságát tartalmazó nyilvántartás vezetéséről,
• az Országos Küldöttgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
• a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés rendjéről,
rendelkező részletes szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve más belső szabályzat állapítsa meg.
